Független sajtótermék
Így, így. Pontosan. Két dologra kell(ene) fókuszálni: a harácsolásra (nem elsősorban mint lopásra, bár az se elhanyagolandó) és az univerzális képviselőre. Az örök emberi gyarlóságokra: az irigységre és a látszatokra.
Na jó, kérem. Én szelíd ember vagyok, de a hazugságot nem tűrhetem, ha írásban látom. Az egy dolog, hogy Orbán Ráhel Spanyolországba költözött családjával együtt, azt már kiveséztem ma egy másik lapban, nem épp szelíd szavakkal: de ne legyen legenda ennek kapcsán egy három éves álhírből.
“Szele Tamás: Kis magyar mondavilág kampány idején” bővebben
Szóval akkor megint lesz magyar űrhajós, és ha mindenki kipoénkodta magát azon, hogy „lőjék ki” az általa épp nem kedvelt politikusokat, akkor gondolkodjunk el kicsit komolyabban is azon, hogy miről van szó, mennyibe kerül és megéri-e a befektetés.
Ha én cica lennék, úgy tudnék mindent mindenről és mindenkiről, ahogy honfitársaim túlnyomó része. Csalhatatlan szimattal – mije van a cicának? füle, karma, szeme, ami félsötétben is lát, szaglása talán rossz, de ez itt mindenki szimata – megmondanám a tutit.