Független sajtótermék
Iránban minden eddigi rekordot megdöntött az infláció, egy dollárért most már félmillió rialt kell adni, mármint annak, aki hozzájut, de senki sem jut hozzá. Ez az élelmiszer-ellátáson is meglátszik: a vörös húsok fogyasztása a lakosság körében egy év alatt a felére esett vissza, a nyugdíjasok körében pedig egészen egyszerűen megszűnt. A csirkehús forgalma is visszaesett harmadával: képtelenség megfizetni a húsfélék árát.
Iránban ezekben a percekben is komoly tüntetések zajlanak, amint tegnap is demonstrációk folytak az ország minden sarkában, viszont még a tegnapiakról sem tudok a szokásos pontossággal beszámolni, ugyanis a jelentések forrása, a Critical Threats Project (CTP) hét végén nem dolgozik. Egyeztethetnék a szabadnapokat az eseményekkel, de nem teszik.
Ma érdekes iráni híreket hozok ugyanis nincs napi jelentés. Ez nem jelenti azt, hogy váratlan csoda folytán Iránban megoldódtak a problémák, a rial árfolyama egy szintre került a dolláréval, a gáztározók csodával határos módon megteltek és az iráni parlament udvarias kézcsók kíséretében bocsánatot kért az ország hölgyeitől, megfogadva, hogy többet soha nem szól bele az öltözködésükbe – ez csak azt jelenti, hogy nem volt tüntetés.
A mai iráni hírösszefoglaló rövidebb lesz a megszokottnál, ugyanis az a hír, hogy nincs hír, illetve kevéske akad ugyan, de az se jó. Nem baj, legalább pihen kicsit az a szegény, megkínzott, elszegényedett ország, rájuk is fér egy kevés nyugalom – kevés, mert az ajatollahok és zsoldosaik sokat nem hagynak nekik.
Iránban bejött a papírforma. Nem kellett ahhoz sok ész, hogy előre lássam tegnap: a kivégzések csak újabb, még dacosabb és haragosabb tüntetéseket eredményeznek majd. Külön említésre méltó a rendszer szadizmusa, hiszen a második kivégzett tüntetőhöz a halála előtti napon még beengedték látogatóba az édesanyját, de egyiküknek sem szóltak a kivégzésről, nehogy el tudjanak búcsúzni.
Iránban továbbra sem nyugszanak a kedélyek, sőt, egyre élénkülnek a kormányellenes megmozdulások: tegnapelőtt még csak tíz városban zajlottak a tiltakozó tömegmegmozdulások, tegnap már huszonegyben, közben Khameneit még mindig nem találják, a Forradalmi Gárda szerepét keresi az eseményekben és biztos, ami biztos, a kurdok ellen harcol.
Nem túl nagy örömmel értesítem a Zóna olvasóit, hogy mától újabb rovattal gazdagodtunk. Már, ha ez rovat: arról van szó, hogy a helyzet Iránban is kezd válságossá fajulni, már ott is tapasztalnak harci cselekményeket, és mivel az ISW mától az iráni helyzetről is ad összefoglalót, őket követve és az ő jelentésük alapján adok én is.
A háború újabb napjára virradtunk, a helyzet egyre reménytelenebbnek tűnik, annyi benne az újdonság, hogy mintha mindkét fél számára reménytelen volna.