Független sajtótermék
Néhány nap szabadság után újra itt a háború krónikája, ami ma megint nem lesz különösebben szenzációs: annyi újdonságról mindenképpen beszámolhatok, hogy az ukrán déli offenzíva már kezd realitássá válni, a Donbásszban állni látszik az idő és a front, Odesszát pedig minden valószínűség szerint a Klingon Birodalom támadta meg, kizárásos alapon.
Az Ukrajna elleni orosz invázió harminckettedik napján kevesebb a harctéri hír, annál több a politikai fejlemény és lassan a háború mostani célja is körvonalazódni látszik.
Hogy ez fél éve mekkora hír lett volna… egy éve meg főleg. De most, egy világháború árnyékában a legtöbben le sem sajnálják, miszerint a mostani helyzet előidézésében egyébként nem kis részt vétkes Donald Trump volt amerikai elnök új közösségi oldalt indít „Truth Social” néven.
Nézem a híreket így reggel, egy kávé mellett, tiltogatom az engem anyázókat és óhatatlanul is az jut eszembe: érdemes ezt az egészet, mármint a pártoktól független magyar sajtót művelni?
Ha összefoglaljuk a mai nap eddigi híreit, röviden annyit mondhatunk, hogy háború még nincs, járvány már van, választási csalás várható, hidegfrontot jeleznek a meteorológusok, és minden egyéb bizonytalan, de kellemes fordulatokra ne nagyon számítsunk.
Pedig én ma egészen komolyan a balkáni válságról akartam írni. Ott elég csúnya dolgok készülődnek, de egy napot még mindenképpen várniuk kell a Feltámadás miatt. Igen, kérem, ez olyan hír, ami mindent felülír, mindennel szemben prioritása van: bár nem Jézus Krisztus második eljöveteléről van szó. Hanem John Fitzgerald Kennedy elnökéről.
Érdekes írás jelent meg ma a New York Timesban, érdekes és magyar vonatkozású – konkrétan az Orbán Viktor és kormánya által finanszírozott washingtoni lobbitevékenységet elemzi, olyan adatokkal bővítve ismereteinket, amikről eddig fogalmunk sem volt.
Ha már mindenki olyan okos, én se maradjak ki. Természetesen én is outsider vagyok, természetesen én is kontárkodom, ahogy Szele Tomi barátom e tárgyban be is ismerte magáról, annyi a különbség, hogy én nem az „afgán” (mi az?) eseményekre helyezem a súlyt, soha nem az eseményekre, hanem inkább a levonandó tanulságokra.
Én minden ellenkező benyomás ellenére sem gondolom, hogy az amerikai elnökök hülyék lennének. Még akkor sem, ha tényleg hülyék. Miért is nem? Azért, mert felteszem, hogy ott a tanácsadók valóban tanácsot adnak.
Jelentem, olyan hír érkezett, amitől a világ össze oltásellenes mozgalmának bedurran az agya, teljesen új lehetőségek nyílnak meg előttük, mondhatni egész új konteó születhet, szerintem már írják is valahol a tehetséges és közepesen fizetett fiatal FSZB-tisztek.