Független sajtótermék
Hölgyeim és uraim, hétfő van, nincsenek komoly harci cselekmények, csak az állóháború tombol szokás szerint, tehát az ISW megint elméleti napot tart, minek következtében Wagner operáit közvetítjük a moszkvai Kremlből. Éspedig a Néva kincsétől Prigozsin alkonyáig. Igen, ugyanis a kutatóintézet Prigozsin és a Wagner konfliktusát viszgálja az orosz Védelmi Minisztériummal.
Ukrajnában folyik a háború a maga útján, ahogyan eddig, vagyis tombol, Moszkvában viszont több szó folyik, mint vér.
Mozognak a frontvonalak, jobban mondva újak látszanak kialakulni, a régiek kimennek a divatból, annak ellenére, hogy egyik fél sem ér el különösebb eredményeket, a bakhmuti orosz offenzíva kulminálni látszik, ott már komoly eredmény nem várható, így foszladozik a Wagner nimbusza is – az új csaták esetleg Vuhledar térségében zajlanak majd, Bakhmut szezonja lejárt.
Mozdulnak a frontvonalak, enyhül a nyomás Bakhmuton és környékén, valahogy kezd már nem annyira fontos lenni, és átkerül a hangsúly a tervezett luhanszki-donyecki offenzívára… miáltal a Wagner-csoport fontossága is mérséklődik, sőt, a kiscsoportos támadó taktikájukat kezdi átvenni a reguláris hadsereg, Prigozsinnak meg már ki sem kell esni semmiféle ablakon, mert megpukkad magától.
Most minden hír a nyugati harckocsikról szól, amiket Ukrajna fog kapni, és amelyek minden pillanatban elindulhatnak, hiszen Olaf Scholz német kancellár ma hivatalosan is bejelentette, hogy tizennégy Leopard 2-vel támogatja Kijevet, az Egyesült Államok harminc Abramsről beszél, Lengyelország odaadja, amije van – ez sokat segíthet Ukrajnának.
Azt beszélik a hírszerzők, döntő lépésre, végső csatára készülnek az oroszok, ami aztán hű meg ha lesz, de az sincs kizárva, hogy irgum és burgum. Lássuk be: ez nem figyelmen kívül hagyható hír, főleg, amennyiben tekintetbe vesszük azt is, hogy erre a döntő csatára vagy idén tavasszal, vagy idén nyáron kerül sor, esetleg ősszel, de talán elhúzódhat az ütközet kezdete télig is, még jó, hogy több évszak nincs.
Ma az ukrajnai hírösszefoglaló is rendhagyó, de szerencsére nem annyira, mint az iráni volt: annyi történt csak, hogy mivel ma megint hétfő van, az ISW újra elméleti napot tartott, és ez ma különösen érdekesre is sikerült, mert Kateryna Stepanenko és Frederick W. Kagan ez alkalommal a Prigozsin-jelenséget elemezték, nagy alapossággal és részletességgel.
Bakhmut környékén nem csitulnak a hadműveletek, hogyan is csitulnának? Mindenesetre Ukrajnának még Szoledar elestével együtt is jobban megéri arrafelé csatázni az oroszokkal, mint máshol, az oroszok meg nem hajlandóak engedni pont most, mikor némi előnyt értek el, így aztán a bakhmuti (jobban mondva: Bakhmut-vidéki) csata akármeddig eltarthat. El is fog.
Úgy néz ki, Ramzan Kadirov nem teljesen érti Putyin szándékait és tévedésben él, mivel valamilyen oknál fogva azt hiszi, hogy Ukrajnában a háború után csecsenek fognak élni, és majd a saria lesz a jogrendszer alapja. Már képzik is a kádikat az ukrán bíróságok élére, csak nem tudom, mit fog ehhez szólni Kirill pátriárka.
Putyin ölelkezne Lukasenkóval, de a téeszelnök ravasz, megkenekedett hájjal, hogy kicsússzon a medve-ölelésből – most még kicsúszhat, de őszre, meglehet, oda lesz minden egérút, hagynia kell, hogy az országán keresztül támadja meg az orosz hadsereg Ukrajnát, már ha erre egyáltalán sor kerül.