Független sajtótermék
Senkit sem áltatnék azzal, hogy ma akár csak kicsit is csendesebbek lettek volna a harcok, legfeljebb sok újat nem lehet róluk mondani. Ott zajlanak, ahol tegnap is, senki sem ért el komoly területi nyereséget, jószerével komolytalant sem, mindkét oldalon hullanak a harcosok, ahogyan eddig is és mintha mindenki kezdene kicsit – vagy nagyon – belefáradni az egészbe.
Úgy néz ki, Ramzan Kadirov nem teljesen érti Putyin szándékait és tévedésben él, mivel valamilyen oknál fogva azt hiszi, hogy Ukrajnában a háború után csecsenek fognak élni, és majd a saria lesz a jogrendszer alapja. Már képzik is a kádikat az ukrán bíróságok élére, csak nem tudom, mit fog ehhez szólni Kirill pátriárka.
Valahogy az az ember érzése, hogy Lavrov orosz külügyminiszter olyasféle bűvész, aki akkor is elvárja a tapsot, ha nem húz ki semmiféle nyulat a kalapból, sőt, ha se nyúl, se kalap, de még mutatvány sincs: úgy gondolja, neki mindenképpen jár a taps. Ilyen értelemben nyilatkozott tegnap a TASZSZ-nak, egy feltehetően erős épületben, mert nem szakadt rá semmiféle födém, mikor a világot kezdte el fenyegetni.
Míg a harctereken százasával pusztulnak a katonák mindkét oldalon, ám a frontvonalak nem mozdulnak tapodtat sem, két napos tüzérségi párbaj zajlott a Zaporizzsjai Atomerőmű körzetében, szerencsére végzetes kárt nem okoztak a becsapódó lövedékek, de méterekkel kerülték el a reaktorblokkokat.