Független sajtótermék
Nos, a mai második rész teljes egészében kulturális hírekkel foglalkozik. Igen, ilyenkor, háború idején: de olyan kultúra az, amit bemutatok, amilyen. Háborús, haldokló vagy már egyenesen halott is. Nem kiállításmegnyitókról, könyvbemutatókról, hangversenyekről lesz szó most, nagyon nem a lila és rózsaszín ködök világáról.
„Népszavazás”, annexió, mozgósítás, kínzás, perverzió… összejöttek mára a hírek, nem mondom, szándékosan sem tudnék kellemetlenebb koktélt keverni, de ezt egy nálam gonoszabb és nagyobb hatalmú bármixer dobta össze így, akit nyugodtan nevezzünk csak Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnak.
Azért van, hogy az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen, főleg, ha a magyar reklámpiacról van szó. Ami épp úgy át van politizálva, mint a teljes életünk, néha már magam sem tudnám megmondani, a reklám hirdeti a politikát vagy a politika a reklámot, de mindenképpen milliárdok úsznak el az Alkonyati Zónába, erősen kétséges eredménnyel.
Akkor ma prókátorkodunk, mégpedig fogadatlanul, de nem lehet szó nélkül hagyni a kondorosi esetet – benne van ebben az egész mai Magyarország, mint cseppben a tenger, valósággal mintáját adja annak a különös társadalomnak, amiben élünk.