Független sajtótermék
Tovább dühöng Oroszország megszálló háborúja Ukrajna ellen, már a száztizenkettedik napját írjuk ennek az őrületnek, és hiába minden békevágy, ömlik a vér, égnek a falvak, városok. A hírek is egyre zagyvábbak, mindennek több helyen is utána kell nézni, a közönség lassan szívesebben olvas a vágyairól, mint a tényekről.
Oroszország Ukrajna elleni inváziója tovább zajlik, és a jelek arra mutatnak, hogy nem is várható egyelőre fegyvernyugvás: ellenkezőleg, mindkét fél beveti az utolsó tartalékait is, ami persze járhat azzal, hogy előbb-utóbb kifogynak mindenükből, de ez nem várható egyhamar.
Ebben az országban teljesen felesleges újságot, hírt, de még krónikát is írni, itt az az igazság, amit elhisznek, tehát mindenkinek más, ami attól eltér, az elpusztítandó, tűzre való hazugság.
Hosszú írás következik, mert sok szamárságnak kell elférnie benne. És mivel kimarad belőle az előválasztás, Gyurcsány meg Orbán, ugyanis egyszerre mindennel nem foglalkozhat az ember, az, akit csak okos dolgok és magyar politikusok érdekelnek meg a 2006-os zavargások, itt hagyja abba az olvasást.
Azt rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy sej, Nagyabonyban csak két torony látszik, Balatonberényben meg ráadásul csak egy. Az látszik, de reggelente nem hallatszik, minek utána egész nevetséges kis kutyakomédia bontakozott ki a magyar sajtóban.
Akkor ma prókátorkodunk, mégpedig fogadatlanul, de nem lehet szó nélkül hagyni a kondorosi esetet – benne van ebben az egész mai Magyarország, mint cseppben a tenger, valósággal mintáját adja annak a különös társadalomnak, amiben élünk.
Tegnap messze kalandoztunk, a Koreai-félszigetig, ma nézzünk körül inkább a saját házunk táján, nem kell a fél világot bejárjuk, hogy csodát lássunk. Akad az a mi portánkon is épp elég, több is, mint kéne, csak tátjuk a szánkat, olyan érdekességek történnek ebben a kis drótoktól öleltben.
“Szele Tamás: Szerencsés, hazafias és szent emberek” bővebben