Független sajtótermék
Ma nagy dolgokról szól ez a második rész, pontosabban két nagy dologról és egy látszólag kisebbről, de az a kisebb annyira szomorú, hogy felér fél tucat világpolitikai ármánykodással is. Valóságos orosz népballada, a sötétebb századokból, bár a mostaninál sötétebb a helyzet Oroszországban csak akkor volt, mikor a mongolok vagy a németek szállták meg az országot.
A mai második részben két témát kell körüljárnunk, többre nem lesz sem hely, sem idő: az első a belgorodi mészárlás, ami mindennél jobban rávilágít az orosz mozgósítás hibáira, a második a milbloggerek látszólagos feltámadása, ami most, pillanatnyilag ugyan ellentmond a tegnap esti híreknek, de tudjuk, hogy Moszkvában gyorsan pörögnek a kockák.
Vékonyodik az orosz front Herszonban, de a mozgósítás – úgy tűnik – nem járt a kívánt hatással, az ukrán erők meg nem hajlandóak kivárni, míg megérkezik a feltöltés az ellenfeleikhez, csak nyomulnak előre, kihasználva a kedvező helyzetet, amit az orosz erők kifejezetten modortalanságnak éreznek, de ez legyen az ő bajuk.
Egy dolog bizonyos, éspedig az, hogy ha véget ér Oroszország háborúja Ukrajna ellen, teljesen át fog rendeződni a hosszútávfutás és a maratoni futás, mint sportág, ugyanis minden díjat el fognak vinni a mostani harcok orosz veteránjai, akik állandó edzést tartanak, ráadásul teljes menetfelszerelésben: ma is sikerült harminc kilométert visszavonulniuk Herszonban.
Hogy pontosan mi történt Limannál, azt majd csak a következő napok folyamán fogjuk megtudni, de tény, hogy tegnap ilyenkor még viták tárgya volt a város sorsa, ugyanis nem lehetett még tudni, hogy az orosz helyőrség vállalja-e a katlancsatát a majdnem teljesen bekerített városban, vagy inkább visszavonul. Ma déltájban érkezett a hír: feladták, visszavonultak.