Akkor, hölgyeim és uraim, most egy kis háborús sajtómódszertan következik, némely komikus elemekkel. Már amennyire komikusak ezek az elemek, mert valójában tragikusaknak is vehetjük őket.
Szele Tamás: Megfájdultunk
Azért valamit, jelesül az újságírást mégis egész jól művelheti a nem-kormánypárti sajtó, erre két jelből következtetek: egyrészt, mert bizonyos, nagyon kormánybarát körök akkor sem tudják néhányunk után csinálni, ha megfeszülnek – nyomják, erőltetik, de ami kijön, az szánalmas űrgyűrűfütty csupán a szent célhoz képest – másrészt meg már kezdik egészen komolyan követelni, hogy ne írjunk.
Szele Tamás: Hogyan lettem atommeghajtású repülőgép-hordozó?
Megint egy kis sajtóelmélet következik, én már erősen unom a dolgot, de a kormánymédia talpasai nem bírják abbahagyni. Állandó tűz alatt tartják a maradék néhány, pártoktól független sajtóterméket, de ez valahol szórakoztató is.
“Szele Tamás: Hogyan lettem atommeghajtású repülőgép-hordozó?” bővebben
Szele Tamás: Homofóbia és megfelelési kényszer
Azért nem lehet könnyű kenyér a kormánymédiában dolgozni. Szép a fizetés – csak ki tudja, meddig jár – de sok lehet a macera. Ráadásul olyan ügyesen van kitalálva a rendszerük, hogy mindenki saját magát macerálja, a vezetőségnek ezzel nincs is semmi tennivalója.
Szele Tamás: Kis magyar toporzék
Van nekem egy kiváló ismerősöm, aki egyszer, egy beszélgetés hevében megalkotta a „toporzékoló seggnyalás” fogalmát, mármint arról a helyzetről, amikor valaki derékig van a Hatalom alfelében, de a kilógó fele még toporzékol nagy boldogságában, hogy ott lehet.