Független sajtótermék
A mai második rész teljes egészében arról fog szólni, mit érdemes tudnunk így, hogy nemsokára valószínűleg véget ér, Bakhmut tavaly nyár óta tartó ostromáról. Legalább utólag legyünk okosak – én a továbbiak alapján úgy látom, hogy az egész vérszivattyú félreértés, makacskodás és figyelmetlenség miatt alakult ki.
Nos, a mai második rész teljes egészében kulturális hírekkel foglalkozik. Igen, ilyenkor, háború idején: de olyan kultúra az, amit bemutatok, amilyen. Háborús, haldokló vagy már egyenesen halott is. Nem kiállításmegnyitókról, könyvbemutatókról, hangversenyekről lesz szó most, nagyon nem a lila és rózsaszín ködök világáról.
Ez a mai második rész arról fog szólni, hogy a háború megfeneklett az őszi sárban. Mi lesz a következő lépés? A front helyzete attól függ, hogy Oroszországnak sikerül-e biztosítani az utánpótlást. Valószínűleg itt zajlanak majd a leghevesebb harcok. De hogy jutottunk el idáig? És mi várható?
Tegnap nagy és fontos dolgok történtek Ukrajna harcterein, ma kevesebb esemény volt és nem is annyira lényegesek, de ne legyünk mohók. Nem lehet minden nap bevenni egy-egy közepes várost, hozzá tartozó komolyabb vasúti csomóponttal (mert Liman katonai szempontból leginkább emiatt jelentős).
Ma nem lesz könnyű dolgom a harctéri hírek összefoglalásával, ugyanis a nap legfontosabb eseménye, hogy Liman felszabadult. Azonban csak a ma déli órákban szabadult fel, tehát az ISW tegnap este lezárt jelentésében ez a hír még nem szerepelhet. A jelentést kihagyni bűn volna, megszakítaná a tudósítások folytonosságát, így aztán szokatlan megoldás mellett döntöttem.
Soha még annyira nem volt fontos, hogy egy ideje két részre bontottam a háborúval kapcsolatos hírösszefoglalót, mint ma, mert most tényleg fontos lesz, hogy míg ebben az első részben tényleg a harci cselekményekről lesz szó (tegnap este fél nyolccal bezárólag) a másikban jól elkülönítve foglalkozzak a Putyin-beszéddel, mert az elég sok mindent megváltoztat.
Ha az ukrajnai háború folyását nézzük, csak azt mondhatjuk el, hogy harcok vannak ugyan bőséggel, de nem nagy intenzitásúak: mintha mindkét fél a „népszavazások” utáni annexió miatt kitörő csatákra tartogatná az erejét. Mert hogy ez az annexió eszkalálni fogja a mostani háborút az már egészen bizonyosnak tűnik.
Ukrajnában most is zajlik a háború, bár ma nem sok jelentős harci cselekményről tudok beszámolni, ami van, az sem túl jelentős, de hát nem várhatunk el minden nap egy-egy harkivi áttörést az ukrán fegyveres erőktől, nekik is vasárnap van, érjük be azzal, amit kapunk.
Azt éppen nem állítanám, hogy Ukrajna földjén ne zajlanának harci cselekmények, mert nem lenne igaz. De az orosz hadsereg most az igazi harcot a civilekkel vívja: orosz területen az újoncokkal, akiket minden áron be akar sorozni, a megszállt területeken pedig az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozást akarják a lakossággal megszavaztatni.
“Szele Tamás: Sorozóbizottságok, szavazófülkék, háború” bővebben
Orosz földön dúl a mozgósítás, Ukrajnában szólnak a fegyverek, szóval jó hírekről nem nagyon számolhatok be ebben az egyre veszélyesebbé váló háborúban.