Független sajtótermék
Hej, száll a trojka a friss havon, künn a pusztában, három pej paripa repíti: Pegasus, Candiru és Predator. Nemezcsizmás muzsik hajtja, nagy bojárok ülnek rajta, mulatoznak, vígan vannak, van vodkájuk, sós heringjük, mégis mind csak hallgatóznak: mit beszél a földjük népe? Nem beszél az, inkább hallgat, füle van nálunk a falnak!
A Pegasus-ügy legújabb fejleményéről tényleg csak egy klasszikus nyócker közmondás jut elsőre az eszembe: „Nekem mondod, pestinek, hogy csíp a poloska?” Márpedig a szoftvert üzemeltető Nemzetbiztonsági Szakszolgálat valami ilyesmivel próbálkozott, csak fordítva.
Akkor ma beszéljünk kicsit a Pegasus-ügyről, éspedig nem azért, mert lenne valami fejlemény vele kapcsolatban, hanem ellenkezőleg, azért mert nincs. Nagyon nincs, gyanúsan nincs, fülsüketítő a csend körülötte, ha elő is kerül, mint a héten történt, annak nem lesz eredménye.
Kérem, ma nagy fába vágom a fejszémet, ugyanis valami olyasmit írok meg, amiről egyelőre szinte senkinek nem lehet fogalma – egy olyan leleplezést, ami még meg sem történt. Van rá egy hajszálnyi esély, hogy el is marad, bár egyelőre úgy látom: ellenbotránnyal van dolgunk.
Őszintén megvallva, kezdem kicsit unni, hogy állandóan írásban kell üdvözölnöm kedves hallgatóimat. Mármint lehallgatóimat. Az elmúlt tizenegy évben többször kellett ezt megtennem, mint annak előtte húsz éven keresztül – ami meg azelőtt volt, az más kérdés. Csak megint muszáj.