Független sajtótermék
Ukrajna orosz inváziójának százharmincegyedik napját írjuk, a frontok mozgásban vannak, az események zajlanak, a hegyek vajúdnak, aztán hol egeret szülnek, hol elefántot. Micsoda képzavar – mi egyebet szülhetne egy hegy, mint másik hegyet? Bár ebben a háborúban minden lehetséges.
Az Ukrajna elleni orosz invázió továbbra is tart és nem kizárt, hogy Fehéroroszország is érintetté válik a harcokban: az orosz diplomácia egyre vadabb arcát mutatja a világnak, egymást érik a hajmeresztő nyilatkozatok, csak remélni lehet, hogy nem mindegyiket gondolják komolyan. Békéről egyelőre szó sincs.
A mai hírösszefoglaló három téma köré csoportosul: az első sajnos az egyre romló magyar–ukrán diplomáciai viszony, a második az ENSZ Biztonsági Tanácsának tegnapi ülése, melyen Zelenszkij elnök meglepő javaslattal élt, végül pedig kitérek az orosz fegyveres erők viselt dolgaira, különös tekintettel a magántulajdon szentségére.
Egy szinte elcsépelten ismert, 1934-es (!) Radnóti Miklós-vers, majd felrakom a végére, hogy felidézhessék. Rövid leszek, mert más dolgom van, de ez ma kikívánkozott. Reggeli sajtóátfutás, és megint beleütköztem Ukrajnába.
“Gaál Péter: Vihar előtt (álmodj velem egy rémálmocskát)” bővebben
Ma újból Kazahsztánnal kell foglalkoznunk, hiszen fontos hírek érkeztek az ország sorsával kapcsolatban, de aztán, ha nem változik meg gyökeresen a helyzet, bele kell nyugodnunk a megváltoztathatatlanba.
Hej, zajlik most az élet a Nagy Földön, Oroszhonban, Belaruszban, csak úgy száguldoznak az információk a sztyeppén, mintha Pegasus szárnyán szállnának. Mondjuk arra nem vennék mérget, hogy a Pegasusnak van köze az idevágó tegnapi hírekhez, de hogy nem volt jó napjuk tőlünk keletre a szolgálatoknak, az egészen bizonyos.