Független sajtótermék
Iránban nincs nyugalom, sőt: ahogy a helyzet kinéz, még csak most kezdődik a tánc. Ami nem lesz mulatság, főleg nem a rendszer kiszolgálói és vezetői számára: most már összehangolt sztrájkokkal és tüntetésekkel tiltakoznak az őket ért igazságtalanságok és méltánytalanságok ellen a petrolkémiai ipar munkásai. De nem csak ők – minden, egyébként jogos sérelem egyszerre tör felszínre.
Boldog új évet mindenkinek, a Zóna idén is folytatja a munkát. Kicsit akadozva indul a verkli, mert ma például minden megszokott híradás a helyén lesz, de holnap megint elmaradnak az iráni és ukrajnai hírösszefoglalók (az ISW szabadnapot tart), viszont utána visszatérünk a megszokott kerékvágásba.
Iránban csitulnak a demonstrációk és egyre hangosabbak a rendszerpárti, vérbosszút követelő hangok, Khamenei és a Forradalmi Gárda vezetése pedig szorgosan dolgozik egy Azerbajdzsán elleni háborún, de azért az iraki Kurdisztánban is elég feszült a helyzet.
Iránban továbbra is forrong minden: a hatalom már kezd rájönni, hogy nem szórványos elégedetlenséggel van dolga, hanem valami naggyal, valami egész estét betöltővel. A megmozdulásokat próbálják vérbe fojtani (miáltal növekszik a közfelháborodás) vagy külső „ellenségek” felé fordítani, mintegy becsatornázni egy lokális háborúba.
Irán jelenlegi állapotát válságnak szoktuk nevezni, bár lassan túljut ezen a fázisán, csak még nem látni, mi lesz belőle. Túl sok és sokféle sérelem halmozódott fel abban az országban túl hosszú idő alatt, így egyelőre eldönthetetlen, hogy ha nem fojtják vérbe a tiltakozásokat, azok végül milyen jelleget fognak ölteni, mert egyelőre arról szólnak, hogy mindenki haragszik, de nem mindenki ugyanazért.
Nem tűnik úgy, mintha az iráni válság csitulna, sőt – egyre inkább eszkalálódni látszik a helyzet, meglehet, igazam volt, mikor tegnap azt írtam, hogy ez valaminek a kezdete, amiből a dolgok jelenlegi állása szerint senki sem tudja, mi lesz. Az viszont már most látszik, hogy sokan fognak belehalni.