A mai második rész kicsit csapongó lesz, mindenféle hír esett be, ilyen is, olyan is, de mindegyik fontos – hírbazár ez megint, „ezer apró hír” lehetne a bolt neve, ha árulni lehetne az ilyesmit. Bár tulajdonképen árulom, mert ebből élek, de legalább nem darabszám vagy tucatjával egy húszasért.
Az első hír már igazi orosz abszurd: Lavrov tárgyalni akar Ukrajnával, de úgy, hogy nem akar tárgyalni. Az a helyzet, hogy az orosz hatóságok állítólag újra tárgyalásokat kezdeményeznek Ukrajnával, miután az Egyesült Államok és szövetségesei harckocsik és páncélozott járművek nagyarányú szállításáról döntöttek az ukrán fegyveres erők esetleges tavaszi offenzívájához.
Hazugság az a tézis, hogy Moszkva felhagy a párbeszéddel – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija–24 és a RIA Novosztyi televíziónak adott csütörtöki interjújában.
Lavrov kijelentette, hogy Oroszország kész a tárgyalásokra, és továbbra is cáfolni fogja az ezzel ellentétes állításokat, valamint „szeretné”, hogy az Ukrajnával fennálló konfliktus véget érjen, bár nem törekszik arra, hogy ez gyorsan megtörténjen. „Nem az időtényező a legfontosabb” – mondta Lavrov.
A tárgyalások Ukrajnával, amelyek első és egyetlen fordulója tavaly tavasszal sikertelenül zárult, „előfeltételek nélkül” is lehetségesek – mondta szerdán Valentina Matvijenko, a Föderációs Tanács elnöke.
„Álláspontunk világos, világos és átlátható. Készek vagyunk a tárgyalásokra. (…) De nem látjuk, hogy a kijevi rezsim készen áll-e a valódi tárgyalásokra” – magyarázta (idézi a TASZSZ).
Matvijenko szerint a konfliktus eszkalációjában érdekelt az Egyesült Államok, amely fokozza az Ukrajnának szánt fegyverek, köztük a támadó fegyverek szállítását.
Kijev legalább 140 harckocsit kap a páncélozott járművek szállításának „első hullámában”, amelyről a szövetséges államok múlt héten Ramsteinben állapodtak meg – közölte kedden Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter.
„Ezek Leopard 2, Challenger 2, M1 Abrams típusúak. És nagyon számítunk a Leclercre” – sorolta. Kuleba szerint a „tankkoalíció” már 12 országból áll, és új résztvevők is csatlakozhatnak hozzá.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatás következő csomagja nagy hatótávolságú, földről indítható kis átmérőjű rakétarendszereket (GLSDB) tartalmaz majd, amelyek hatótávolsága 150 km.
A lövedékek, amelyek hatótávolsága kétszerese a HIMARS-okénak, lehetővé teszik az ukrán hadsereg számára, hogy a Krímben csapást mérjen, akár a Dnyeper partján lévő frontvonalból is. Például a távolság Herszon és Jevpatoria között 170 km, Nova Kakhovka és Dzsankoj, egy fontos vasúti csomópont között pedig 150 km.
Miután hónapokig kétségek és félelmek övezték, hogy a Krím elleni támadás eszkalációt idézne elő, a Biden-kormányzat végre kezdi elismerni, hogy Ukrajnának szüksége van az eszközökre ahhoz, hogy csapást mérjen a félszigetre, amely az orosz hadsereg kulcsfontosságú logisztikai csomópontjává vált – mondták a Fehér Ház tisztviselői a The New York Timesnak.
Azt mondták, hogy az ukrán hadsereg képes megmutatni a Krím sebezhetőségét, ami megerősíti Kijev pozícióját a jövőbeli tárgyalásokon. Emellett az USA szerint csökkent a nukleáris fegyverekkel való fenyegetés, amelyre az orosz tisztviselők az elnökig bezárólag többször is utaltak.
Vlagyimir Putyin elnöknek további „ágyútöltelékre” lehet szüksége az ukrán hadsereg offenzívája ellen, amelyet a Pentagon tábornokainak segítségével készítettek elő – további 200 000 embert mozgósíthatnak egy „második hullám” keretében a következő hónapokban – mondták a CNN-nek az amerikai hírszerzés forrásaihoz értő források.
Putyin még nem döntött, és a CNN forrásai szerint tisztában van azzal, hogy a mozgósítás mennyire népszerűtlen a társadalomban. Az őszi hullám egyes régiókban tiltakozásokat váltott ki, és kivándorlási hullámot indított el, amely fiatalok százezreit űzte el az országból.
Annyit hozzátennék viszont, hogy Lavrov „tárgyalásai” nem békülési, hanem időhúzási szándékot jeleznek, érdemben nem hajlandó engedményekre. Különben Lavrovnak ma nem volt jó napja, ugyanis beidézték a bíróságra, sajnos egyelőre csak tanúnak.
A moszkvai Timirjasevszkij kerületi bíróság idézést adott ki Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Vaszilij Nebenza, Oroszország állandó ENSZ-képviselője ellen – jelentette az RBK a bíróság sajtószolgálatára hivatkozva.
Mindannyian tanúnak nyilvánították őket az orosz hadseregről szóló „álhírek” perében, amelyet Dmitrij Ivanov, a „Protest MGU” Telegram-csatorna szerzője ellen indítottak.
„A védelem kérte a szóban forgó személyek kihallgatását. Mivel a bíróság megteremti a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a felek teljesíthessék eljárási kötelezettségeiket és gyakorolhassák a nekik biztosított jogokat, a bíróság idézést adott ki, de a védelemre hárult a megjelenés biztosítása. Ezeket a személyeket nem közvetlenül a bíróság idézi be” – közölte a sajtószolgálat.
Egy nappal korábban, február 1-jén a bíróság helyt adott Ivanov védője azon indítványának, hogy Lavrovot, Konaszenkovot és Nebenzát tanúként idézzék be az ügyben. Maria Eismont ügyvédnő kifejtette, hogy Lavrov, Konashenkov és Nebenza jogilag tanúk, mivel az ő álláspontjukat értelmezik az egyetlen igaz véleményként.
Ugyanakkor a bíróság további három hónappal meghosszabbította Ivanov előzetes letartóztatásban tartását. Ivanov kérte, hogy a korlátozó intézkedést házi őrizetre változtassák.
Ivanovot az orosz hadseregről szóló, tudatosan hamis információk nyilvános terjesztésével vádolják (az orosz Büntető Törvénykönyv 207.3. cikke 2. részének „e” bekezdése). 2022 júniusában tartóztatták le. A vizsgálat „hamisítványnak” minősítette az ukrajnai civilek megöléséről és a polgári infrastruktúra lerombolásáról szóló jelentéseket, valamint azt, hogy a háborút nem nevezték „különleges műveletnek”.
Itt szenteljünk pár szót annak is, mit kockáztat Ivanov. Nos: kezd kialakulni az idevonatkozó bírói gyakorlat, legalább nyolc év büntetőtelepet. A Valós Idő csatorna járt utána a jogi helyzetnek, bár csak a vádlottak távollétében hozott ítéletekről érdeklődött (Ivanov, látjuk, őrizetben van).
„Február 1-jén a moszkvai Baszmannij bíróság távollétében ítéletet hozott Alekszandr Nyevzorov újságíróra „háborús álhírek” ügyében, amiért közzétette Mariupol orosz hadsereg általi bombázását. Nyevzorovot nyolc év börtönbüntetésre ítélték, és a büntetés letöltése után négy évre eltiltották az internetes források kezelésétől. Nyevzorovot nem fenyegeti közvetlen börtönbüntetés: az országon kívül él. De az ilyen ítéletek nem ártalmatlanok az orosz útlevéllel rendelkező emberek számára, mondják az ügyvédek, még akkor sem, ha ezek az emberek most biztonságos távolságban vannak az orosz bíróságoktól.”
Mit tudunk a „katonai álhírekről” szóló cikkely szerinti első, a vádlottak távollétében lefolytatott perekről?
Az első távollétévő vádlott ügyében hozott bírósági ítéletet a Büntetőtörvénykönyv 207. cikkének (3) bekezdése („A fegyveres erők alkalmazásával kapcsolatos szándékosan hamis információk nyilvános terjesztése”) alapján a moszkvai Baszmannij kerületi bíróság 2023. január végén hozta meg. Oleg Kasincev volt rendőrtiszt, aki a Vörös téren kiállt Navalnij mellett, és még 2022. február elején elhagyta Oroszországot, pontosan ugyanazt az ítéletet kapta, mint Nyevzorov – nyolc év börtönt és négy évre eltiltást a közösségi hálózatok kezelésétől. Ugyanerre az időszakra eltiltották a bűnüldöző szerveknél betöltött pozícióktól is.
Kasincev 18 évet töltött rendőrként. 2019-ben lemondott, hivatalosan a sok szolgálati idő miatt, de később újságíróknak azt mondta, hogy politikai meggyőződése miatt tette ezt. Az ő meggyőződése miatt került 2023-ban távollétében bíróság elé: Kasincevet több, 2022 tavaszán közzétett posztja miatt hamisítványok terjesztésével vádolták. „A döntés megmutatja a büntető törvénykönyv 207. cikkének (3) bekezdése szerinti távollétben történő elítélés irányát” – írta Pavel Csikov emberi jogi aktivista a Telegram-csatornáján.
A távollétben lefolytatott tárgyalások a vádlottak nélkül, de ügyvédek jelenlétében zajlanak – ők általában beszámolnak az eljárás eredményéről. Alekszandr Nyevzorov tárgyalása több ülésen át tartott, és újságírók is részt vettek rajta. A nyomozás azon verziója szerint, amelyet az ügyész a bíróságon ismertetett, az újságíró „szándékosan hamis információkat” tett közzé a közösségi médiában arról, hogy az orosz hadsereg szándékosan bombázott egy mariupoli szülészeti kórházat. „Nyevzorov publikációit pontatlan képek kísérték a bombázástól szenvedő civilekről. E képek terjesztésének forrása az ukrán média. Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma hivatalosan bejelentette az említett információk valótlanságát” – áll az orosz Nyomozó Bizottság sajtóközleményében.
Alekszandr Nyevzorov ellen még 2022 márciusának végén indult eljárás. Áprilisban felkerült a „külföldi ügynökök” listájára, májusban pedig körözési listára került, és távollétében letartóztatták. Nyevzorov nem tartózkodik az Oroszországi Föderáció területén, ráadásul 2022 júniusában vált ismertté, hogy megkapta at ukrán állampolgárságot. Nyevzorov ügyvédei felmentő ítéletet kértek a bíróságtól, arra hivatkozva, hogy az újságíró nyílt forrásokból származó információkat használt fel.
2023. január közepe óta egy újabb távollétében zajló per zajlik a basmanniji bíróságon – Nika Belocerkovszkaja blogger ügyében. A büntetőeljárás ellene 2022 márciusában indult a büntető törvénykönyv 207.3. cikke alapján, és Belocerkovszkaját, aki nem Oroszországban él, szintén „külföldi ügynöknek” nyilvánították. A nyomozók szerint március és április között a közösségi oldalakon olyan publikációkat tett közzé, amelyek „szándékosan hamis információkat” tartalmaztak egy mariupoli szülészeti kórház orosz katonák általi bombázásáról és civilek megöléséről Bucsában. Belocerkovszka körözési listára került, és egy bíróság lefoglalta az oroszországi ingatlanát.
Mik a távollétben lefolytatott tárgyalások következményei?
Mint Pavel Csikov ügyvéd a Telegram-csatornán megjegyezte, a távollétben lefolytatott perek gyakorlata korábban nem volt ilyen elterjedt. A távollétben lefolytatott bírósági eljárások célja általában az eljárás felgyorsítása és az ügyek számának csökkentése volt. Miután azonban 2022 március elején bevezették a büntető törvénykönyvbe az “álhírekről” szóló cikkelyt, az orosz állam ezt a formátumot kezdte használni a háborúellenes álláspontot képviselő, külföldre távozott oroszok elítélésére.
Januárban Igor Krasznov orosz főügyész azt mondta, hogy 2022-ben 187 büntetőeljárás indult „háborús hamisítás” miatt. „A 187 esetből mindössze 23-at követtek el az Orosz Föderáción kívül” – mutatott rá akkor Csikov. A hónap végéig mintegy 30, Oroszországot elhagyott személy ellen indult távollétében nyomozás „háborús hamisítás” bűncselekménye miatt. Köztük van például a Mediazona kiadója, Pjotr Verzilov: a Büntető törvénykönyv 207.3 cikke alapján távollétében vádat emeltek ellene a Twitteren és az Instagramon megjelent bucsai posztok miatt. Verzilov nem Oroszországban él.
Maria Csascsilova, az OVD-Info ügyvédje megerősíti, hogy a közelmúltig a távollétben lefolytatott perek nem voltak gyakoriak Oroszországban. „A 2021-es bírósági statisztikák szerint mindössze 289 ügyet tárgyaltak távollétben. Ez nagyon kevés az összes elbírált büntetőügyhöz képest. Úgy tűnik számomra, hogy túl korai lenne még a 207. cikk szerinti távollétben történő elítélések népszerűségéről vagy bevett gyakorlatáról beszélni. A Büntető Törvénykönyv 3. §-ában, de egyetértek Pavel Csikovval: ez egy új igazságügyi trend.”
Az ilyen ügyekben a vádlottakat formálisan és távollétében leggyakrabban még a tárgyalás előtt letartóztatják – a távollétében is a fogva tartás formájában történő megelőző intézkedést választják.
„Ez azért történik, hogy az illetőt fel lehessen tenni a körözési listára. Az eljárás sajátossága, hogy ha a vádlott távolléte megszűnik (azaz a vádlott megjelenik a bíróságon, megérkezik Oroszországba), az ítéletet fellebbezés esetén hatályon kívül helyezik. Ahhoz azonban, hogy az ítéletet távollétében hatályon kívül helyezzék, a védőügyvédnek vagy az elítéltnek kérelmet kell benyújtania a fellebbviteli bírósághoz. Ha nem érkezik beadvány, akkor amint az elítélt átlépi a határt, a büntetés letöltésére (nem mindig börtönbüntetésre) küldik” – mondja Maria Csascsilova az eljárás mechanikájáról.
A nemzetközi házkutatás és a vagyonelkobzás nem az összes következmény, amellyel az ilyen ügyekben érintett személyek szembesülnek. Még ha nincs is mit lefoglalni (vagy a vagyont legalább részben újraosztották, ahogy a bulvársajtó szerint Nika Belocerkovszkaja tette), az állam nyomást gyakorolhat az eltávozottak rokonaira (például házkutatást tarthat a rokonoknál), vagy kiadatást követelhet, különösen, ha Oroszországgal „baráti” országokról van szó.
„A kiadatás kockázata nem irreleváns; létezik egy mechanizmus egy olyan személy kiadatására, aki egy idegen állam területén tartózkodik. Ez a mechanizmus az ügy állásától függetlenül alkalmazható: egy személy kiadatását lehet kérni akár büntetőeljárás, akár büntetés végrehajtása céljából. A háború kitörése után azonban a legtöbb ország nem volt hajlandó együttműködni Oroszországgal. Ezen túlmenően az ilyen személyek kiadatása az Interpol csatornáin keresztül történik, amely szintén elutasította a 207. cikk alapján büntetőeljárás alá vont személyek kiadatását. – magyarázza Maria Chashchilova.
Az ügyvéd hangsúlyozza, hogy a határátkelés nem jelent biztonságot. Az ilyen ügyekben érintett személyeknek lehetőség szerint körültekintően kell megválasztaniuk lakóhelyüket, és figyelembe kell venniük, hogy jogi státuszuk óhatatlanul problémákat fog okozni:
„Természetesen minden egyes esetet külön-külön kell megvizsgálni. Ha nem Oroszországból kell vízumot szerezni egy harmadik országba, akkor nehézségek merülhetnek fel” – folytatja Csascsilova. – Tudunk például az útlevél megszerzésével kapcsolatos problémákról a litvániai orosz konzulátuson. Hogy ez a gyakorlat milyen mértékben fog elterjedni, még nem ismert. Az ilyen „csapdába” esett személy azonban politikai menedékjogot kérhet.
Szép kilátások, nem mondom… mindenesetre ennyi fért a mai második részbe, holnap folytatódik a krónika, akár elítél érte az orosz bíróság külföldi állampolgárként távollétemben, akár nem.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!