Szele Tamás: Várólistán a Forradalmi Gárda

Nos, még ma sem lesz teljesen a megszokott az iráni hírösszefoglaló, ugyanis mint kiderült, a pontos, ellenőrzött adatokat szolgáltató CTP (Critical Threats Project) tényleg úgy döntött, hogy ha nem súlyosbodik a helyzet, csak dióhéjban adják közre a híreket, esetleg egyáltalán nem is közölnek semmit, ahogyan az tegnap is történt.

Tekintve, hogy pont az ellenőrzés miatt ezeknek a jelentéseknek rendszerint egy nap körüli késésük van, ma egy ilyen „rövidített” összefoglalót kaptunk, amiben benne van, hol, mikor és mekkora tüntetések voltak – most már voltak! – de ennél több nem, rákényszerültem, hogy a többi, nem annyira megerősített, de azért ellenőrzött hírt újból az Iran International hasábjairól szedjem össze, ami azzal jár, hogy ugyan mindegyik információ igaz, sőt, így frissebb hírekhez is jut az olvasó, az ellenőrzés terhe a jövőben rám hárul, legalábbis hétvégi napok után. És kevesebbet tudunk meg részint magukról a demonstrációkról, kevesebb elemzéshez jutunk, ellenben több szó lesz majd az iráni bel- és külpolitikáról. Szóval nem dőlt össze a világ, lehet dolgozni így is, csak kicsit kényelmetlenül.

Akkor lássuk azt a kevés tüntetést az elmúlt nap folyamán. Ezeket az iráni válsággal kapcsolatos híreket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) készíti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.

A CTP szombatonként és vasárnaponként a napi aktualitások rövidített változatát teszi közzé. Visszatérünk a szombati és vasárnapi teljes frissítések közzétételére, ha az iráni helyzet olyan jelentős mértékben változik, hogy az átfogóbb tudósítást indokolttá teszi. Ezekben a jelentésekben továbbra is naponta dokumentáljuk és feltérképezzük a tiltakozó tevékenységet Irán-szerte.

Január 22-én Irán két tartományának három városában legalább négy tüntetés zajlott. A CTP alacsony biztonsággal úgy értékeli, hogy a következő helyszíneken zajlottak tüntetések:

Ahvaz, Khuzestan tartomány

Méret: Kicsi

Megjegyzések: Gyülekezés a helyi önkormányzat épülete előtt gazdasági panaszok miatt.

Shoush, Khuzestan tartomány

Méret: Kicsi

Megjegyzések: Nyugdíjasok tüntettek a társadalombiztosítási juttatásokkal kapcsolatos panaszok miatt.

Teherán város, Teherán tartomány

Méret: Kicsi

Megjegyzések: Ekbatan negyed

Teherán város, Teherán tartomány

Méret: Kicsi

A rendszer megtorlása: LEC különleges egységek bevetése

Megjegyzések: Gyülekezés a bíróság épülete előtt gazdasági panaszok miatt.

Tehát elmondható, hogy nem csitult el teljesen a tiltakozó mozgalom, hiszen nem vált kicsit sem okafogyottá. Sőt a kiváltó okok csak súlyosbodnak, de egyelőre foglalkozzunk azzal a friss – egy órás – hírrel, mely szerint az Európai Unió még nem nyilváníthatja terrorszervezetnek az Iráni Forradalmi Gárdát, de nem azért, mert félne Teherántól vagy tartana az utóbbi napok fenyegetőzéseitől: napok kérdése, és bekerülhet a szervezet a terroristák nyilvántartásába, egyelőre adminisztratív okok miatt késik ez a döntés.

Arról van szó, hogy az Európai Unió nem sorolhatja a terrorista szervezetek közé az iráni IRGC-t, amíg egy uniós bíróság nem állapítja meg, hogy az – jelentette ki hétfőn Josep Borrell, az Unió külügyeinek vezetője.

Az uniós miniszterek azonban hétfőn megállapodtak az Irán elleni új szankciócsomagról – közölte az EU svéd elnöksége.

A miniszterek elfogadták az Irán elleni új szankciócsomagot, amely az elnyomást irányítók ellen irányul. Az EU határozottan elítéli az iráni hatóságok brutális és aránytalan erőszak alkalmazását a békés tüntetőkkel szemben”

– közölte az elnökség egy tweetben, további részletek közlése nélkül.

Nasszer Kanáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője Teheránban korábban azt mondta, hogy az iráni kormány nem marad választási lehetőség nélkül, ha az EU az IRGC-t terrorszervezetként sorolja be. Hozzátette, hogy a Forradalmi Gárda elleni bármilyen lépést az iszlám köztársaság biztonsága elleni ellenséges cselekedetnek tekintik, és „annak eredményei kihatással lesznek az agresszorokra.”

Iráni tisztviselők, akiket láthatóan aggaszt az EU esetleges lépése az Európai Parlament múlt heti elsöprő többségű szavazását követően, burkoltan erőszakos következményekkel fenyegették meg a blokkot.

Az Európai Parlament felszólította az EU-t, hogy a Forradalmi Gárdát terrorista szervezetként sorolja be, és a belföldi tüntetések elfojtásáért, valamint az Oroszországnak történő drónszállításért okolta.

Ez olyasmi, amiről nem lehet bíróság, bírósági döntés nélkül dönteni először. Nem lehet azt mondani, hogy terroristának tekintelek, mert nem szeretlek”

– mondta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője újságíróknak, amikor az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozójára érkezett.

Elmondta, hogy egy uniós tagállam bíróságának konkrét jogi elítélő határozatot kell hoznia, mielőtt maga az EU léphetne, erre azonban bármikor sor kerülhet, hiszen számos iráni terrorcselekmény történt Európában, amelyek miatt a bíróságok vádat emeltek vezető tisztségviselők ellen. Emellett jól dokumentált az IRGC máshol elkövetett támadások szervezésében vállalt szerepe. A kritikusok szerint Borrell arra összpontosít, hogy újraindítsa a nukleáris tárgyalásokat Iránnal, miután az előző, 2021-2022-es hosszú tárgyalási forduló tavaly szeptemberben eredménytelenül zárult.

Az Egyesült Államok közölte, hogy nem törekszik a 2015-ös atomalku, illetve a JCPOA felélesztésére, ehelyett az iráni népmozgalomra és Teherán Oroszországba irányuló kamikaze drónszállításaira összpontosítja figyelmét.

Az IRGC-t nem sokkal az 1979-es iszlám forradalom után hozták létre, hogy megvédje a síita klerikális uralkodó rendszert, és ellensúlyt képezzen a reguláris fegyveres erőkkel szemben.

Becslések szerint 125 000 fős hadsereggel rendelkezik, amelyhez hadsereg, haditengerészet és légi egységek tartoznak. Emellett a Baszidzs vallási milíciát is irányítja, amely a klerikális intézményrendszerhez hű önkéntes félkatonai erő, és gyakran vetik be a kormányellenes tüntetések leverésére.

Annalena Baerbock német külügyminiszter ugyanerre a találkozóra érkezve azt mondta, hogy az EU-nak tárgyalnia kell az IRGC szankciós listára való felvételéről.

Iránban még mindig egy brutális rezsimet látunk a saját lakosságával szemben fellépni. Az iráni rezsim, a Forradalmi Gárda nap mint nap terrorizálja saját polgárait”

– mondta Baerbock. Teherán több európai állampolgárt is őrizetbe vett, és az Unió egyre kritikusabbá vált a tüntetőkkel szembeni folyamatos erőszakos fellépés, valamint az iráni drónok Oroszországnak történő átadása miatt.

Az európai iráni diaszpóra politikailag aktívvá vált a tavaly kitört népi tiltakozások óta, és nyomást gyakorol az európai politikusokra, hogy lépjenek fel az iráni klerikális rezsim ellen.

Szóval, ami késik, nem múlik. Irán közben igen furcsa lépésre szánta el magát, ami eleve kudarcra van ítélve: beemeli a tantervbe a teheráni amerikai követség elfoglalásakor a Forradalmi Gárda kezére került információs anyagot. Lássuk csak, hogyan gondolják ezt?

Úgy, hogy az iszlám köztársaság oktatási minisztere szerint az 1979-es amerikai nagykövetség elfoglalása során megszerzett dokumentumok egy része a jövő évtől bekerül a tankönyvekbe.

Yousef Nouri vasárnap elmondta, hogy a lépés Ali Khamenei legfelsőbb vezető felhívására történt, és az anyagok az általános iskolától a középiskola végéig minden szinten bekerülnek a tankönyvekbe, a diákok értelmi szintjének megfelelően.

Elmondta, hogy Khamenei 2022. november 2-án egy diákcsoporttal folytatott találkozón sürgette az intézkedést. Az iráni tankönyvek a rendszer ideológiájának súlyos terhét hordozzák, a történelmet úgy írják át, hogy az megfeleljen a narratívának, hasonlóan ahhoz, amit a kommunista rendszerek tettek a 20. században.

A Forradalmi Gárdához kötődő Fars hírügynökség szerint a teheráni amerikai nagykövetség forradalmár diákok általi elfoglalása után „olyan dokumentumokat találtak ott, amelyek az iráni nemzet elleni amerikai összeesküvéseket mutattak ki”, hozzátéve, hogy a dokumentumokból kinyert adatokat 70-80 kötetnyi könyvben állították össze.

A The Washington Post 1982 januárjában megjelent cikke szerint a nagykövetség elfoglalása után több száz rendkívül érzékeny dokumentumot foglaltak le és rekonstruáltak. Voltak olyan dokumentumok is, amelyeket állítólag nem sikerült megfejteni, vagy visszatartották a nyilvánosság elől. „Bár a nyilvánosságra hozottak nem támasztják alá a militánsok kirívóbb összeesküvés-elméleteit, ezeket egy intenzív kampányban használták fel, hogy további bizalmatlanságot keltsenek az Egyesült Államokkal szemben.”

A közzétett dokumentumok, amelyek többségét amerikai források hitelesítették, részletesen ismertetik a néhai sah, Mohammad Reza Pahlavi rendszerének amerikai megítélését, az őt megbuktató erőket és az amerikai befolyás megőrzéséért folytatott küzdelmet Iránban.

A New York Times 1986. július 10-i cikke szerint a dokumentumokat „Dokumentumok a kémbarlangból” címmel tették közzé, amely az iszlám köztársaság által az amerikai nagykövetségre használt elnevezés. A teheráni könyvesboltokban nyíltan árult könyvek az eredeti telexek, postai levelek és a nagykövetségről származó gépelt levelek fénymásolatát, titkos jelentéseket, a „diákok” kommentárjait és azok teljes perzsa fordítását tartalmazzák.

A papírok között voltak a támadók által újra összerakott, széttépett titkos dokumentumok is, amelyek részletezték a CIA azon kísérleteit, hogy a forradalom utáni hónapokban a Központi Hírszerző Ügynökség magas rangú iráni tisztviselőket, ajatollahokat, külföldi újságírókat és diplomatákat, valamint más CIA-kapcsolatokat akár fizetett, akár „akaratlan” ügynökökként beszervezzen. „A dokumentumok rávilágítanak a CIA nyilvánvalóan sikertelen kísérletére, hogy beszervezze Abolhaszan Bani-Szadr volt iráni elnököt a követség elfoglalását közvetlenül megelőző hónapokban, amikor a kormányzó a Forradalmi Tanács tagja és a Központi Bank vezetője volt” – áll a cikkben.

A dokumentumok egy része arra utalt, hogy a nagykövetség néhány munkatársa a CIA-nak dolgozott. Ez viszonylag kevéssé meglepő hír, meglepő az lenne, ha a novobugyonovszki „Lenin Vörös Csillaga” kolhoz munkatársai lettek volna.

Később a CIA megerősítette a saját és az MI6 szerepét az Ajax hadműveletben – az 1953-as iráni államcsínyben, amely megbuktatta Mohammad Mosaddegh miniszterelnököt a sah, Mohammad Reza Pahlavi monarchikus uralmának megerősítése érdekében.

A rendszer várhatóan nagy adag Amerika-ellenes propagandát fog beágyazni a tankönyvekbe, azt állítva, hogy ezt a követségi dokumentumok is alátámasztják.

A hónap elején az Iszlám Köztársaság bejelentette, hogy Khamenei bírálata után módosítani kívánja az idegen nyelvű iskolák tankönyveinek tartalmát. Ahmad Mahmoudzadeh, a nem kormányzati iskolák és központok vezetője vasárnap az ILNA-nak elmondta, hogy „lesz egy pályázatunk az iskolai nyelvkönyvek tartalmának előállítására, amelyet a Legfelsőbb Vezető utasításának megfelelően hajtunk végre”. „Azokat a nyelvkönyveket, amelyeknek semmi közük a kultúránkhoz, el fogják vetni” – tette hozzá. A tankönyvek tartalmának megváltoztatása a kormány propagandapolitikája alapján az elmúlt években Ali Khamenei legfelsőbb vezető utasítására került végrehajtásra. Ez az első alkalom azonban, hogy ezeket a változtatásokat magánintézmények nyelvoktatási könyveire is alkalmazzák.

Augusztusban az oktatási miniszter azt mondta, hogy az ország oktatási rendszerének 200 tankönyvét fogják felülvizsgálni a legfelsőbb vezető utasításának megfelelően.

Miért mondom, hogy ez egy eleve kudarcra ítélt kísérlet? Nos, azért 1979-ben már viszonylag köztudott volt az amerikai követségeken, hogy a valóban fontos iratokat, dokumentációt hogyan kell tisztességesen megsemmisíteni – például elégetjük és szétszórjuk a hamvait – tehát az, ami a támadók kezébe került, már csak másodlagos fontosságú lehetett, olyasmi, amiről később be lehetett ismerni, hogy hiteles, mert nem volt benne semmi világrengető. Ehhez már eddig is hozzá kellett írni az iráni rendszer részéről némely hamisítványokat, hogy „terhelőek” legyenek, most annyi változik, hogy ezt az anyagot beemelik a tantervbe. Igen, de a mostanság nem túlzott kormánypártiságukról híres tanulók, diákok meg vagy elhiszik, vagy sem, tehát végső soron az indoktrinálás terve – mint mindig – kicsorbulhat az alany kételkedésén, szóval ez az ötlet felesleges ostobaság.

A hidzsáb-törvény további erőltetése szintén ostobaság, de legalább veszélyes is. Egyes iráni politikusok és szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kormány ismét azt a helytelen politikát erőlteti, amely a legutóbbi iráni tiltakozási hullámhoz és felkeléshez vezetett.

A keményvonalasok hidzsábhoz való ragaszkodását bírálva Azar Mansouri, a reformpárti Iráni Nemzet Egysége Párt női vezetője azzal érvelt, hogy az iráni nők azért égették el a fejkendőjüket a közelmúltbeli tüntetések során, mert a kormány a vallás nevében megpróbált rájuk erőltetni egy bizonyos öltözködési szabályt.

Az Etemad újságban megjelent cikkében azt mondta, hogy akik ezt a hibát elkövették, nem értették meg, hogy az iszlám azért jött, hogy méltóságot adjon minden embernek, függetlenül a nemétől. „Amit tesznek, az olyan, mintha maguk alatt vágnák a fát” – mondta Mansouri iráni tisztviselőknek.

Mansouri szerint az emberek emlékeznek a szeptember közepén kezdődött tüntetések előtti vírusvideókra, amelyeken egy nő könyörgött az erkölcsrendészetnek, hogy ne tartóztassák le beteg lányát, vagy sok más videóra, amelyek a rendőrség brutalitását mutatták, miközben nőket tartóztattak le, mert nem tartották be maradéktalanul a kormány által az emberekre kényszerített öltözködési szabályokat. „Mahsa Amini őrizetben bekövetkezett halála fellobbantotta a hamu alatt parázsló tüzet” – mondta Mansouri egy nyilatkozatában, amely megegyezett azzal, amit Sadeq Zibakalam centrista kommentátor mondott előző nap.

Mansouri iráni tudósokat idézett, akik szerint a „Nő, élet, szabadság” mozgalom a felgyülemlett elégedetlenségek, valamint a kormány és az iráni társadalom közötti egyre szélesedő szakadék következtében indult el. Figyelmeztetett, hogy a felkelés még mindig újra kiújulhat.

A végére hagytam a legnehezebb feladatot. Elfogadta az iráni parlament a jövő évi költségvetést (náluk más a naptár), és én megpróbálom elmagyarázni. Azért nehéz a feladat, mert elmagyarázni még azok sem képesek, akik beterjesztették – tulajdonképpen egy ideológiai alapon előre kódolt államcsődöt vetít előre.

Az iráni parlament jóváhagyta a március 21-én kezdődő következő iráni évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat tervezetét anélkül, hogy figyelembe vette volna annak irreális feltételezéseit.

Ebrahim Raisi elnök vasárnap a parlamentben retorikai eszközökkel (magyarul: mellébeszéléssel) védte a törvényjavaslatot:

Az ellenség stratégiája a kétségbeesés keltése, míg a kormány és a parlament stratégiája az kell legyen, hogy reményt keltsen az emberek szívében.”

A jelenlegi költségvetésben a kormány által elismert hiány mintegy 4760 trillió rial – több mint tízmilliárd dollár. A valós hiány azonban talán kétszer ennyi lesz, az olajeladások eltúlzott becslései és a döbbenetes adóbehajtás miatt.

A törvényjavaslat elfogadásakor az iráni rial új történelmi mélypontra zuhant, 455 000 rialra az amerikai dollárral szemben. Ez azonban nem tántorította el Raisit attól, hogy azt állítsa, hogy Irán „nagyon fényes jövő” előtt áll, és olyan adatokra hivatkozott, amelyek állítólag azt mutatják, hogy az ország gazdasága az elmúlt évben növekedett.

Azt állította, hogy „idén az ország négy százalékos gazdasági növekedést könyvelhet el”, hozzátéve, hogy „egymillió munkahely jött létre az országban”. Amikor bemutatta a büdzsé vázlatait, azt állította, hogy a gazdasági növekedés ebben a költségvetésben nyolc százalékos lesz.

A Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint a gazdasági növekedés az előző iráni év négy százalékáról az idei évben három százalékra, a jövő évben pedig két százalékra csökken. Ez még mindig csak becslés, amely főként az iráni kormány által szolgáltatott adatokon alapul.

Közben Gholamhossein Shafei, az iráni kereskedelmi kamara vezetője tavaly azt mondta, hogy az ország gazdasági növekedése az elmúlt 10 évben nulla volt.

A költségvetési törvényjavaslat, amelyet több mint egy hónapos késéssel nyújtottak be a parlamentnek, napi 1,4 millió hordó olaj exportjában bízik, ami nagyra törő cél, tekintve, hogy az amerikai szankciók érvényben vannak, és Teherán a jelenlegi feltételek mellett kevesebb mint egymillió hordót exportál. A költségvetés becslése szerint egy hordó kőolajat 85 dollárért is el lehet adni, miközben ez a legmagasabb ár a világpiacon, de Irán kénytelen komoly árengedményeket adni, hogy az illegális szállítmányokat fő vásárlójának, Kínának szállítsa.

A költségvetési tervezetben előirányzott teljes adóbevétel a jelenlegi árfolyam alapján meghaladja a 20 milliárd dollárt. Iráni valutában ez azonban elképesztő összeg: 8,3 kvadrillió rial.

Az embereknek szánt hatalmas adóterhek ellenére a kormány költségvetése még mindig 50 százalékos hiányt fog mutatni, a gazdaság kaotikus visszaesése miatt, amelyet elsősorban az olajexportra és a nemzetközi banki tevékenységre vonatkozó amerikai szankciók váltottak ki.

A tervezett adóbehajtás 59 százalékos megugrása azt jelenti, hogy az adófizetőknek legalább 10 százalékkal többet kell fizetniük, mint a becsült 50 százalékos éves infláció.

A Raisi-kormány 250 000 riálos dollárárfolyammal kezdte meg a kormányzást, amely eddig 450 000 riál fölé emelkedett.

Az infláció az országban 50% fölé emelkedett, ami az elmúlt évtizedek legmagasabb szintje. Az iráni statisztikai központ jelentése szerint a fiatalok munkanélkülisége továbbra is magas, és az irániak több mint 50%-a a szegénységi küszöb alá kényszerült.

Az iráni rial öt év alatt több mint tizenegyszeresét veszítette el az értékének, ami az élelmiszerek és más alapvető szükségleti cikkek behozatalát ugyanolyan drágává tette a fogyasztók számára.

Ennyi friss iráni hírt sikerült összegereblyéznem ma a kedvezőtlen körülmények dacára – de maradjanak a Zónán, mert rövidesen érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.