Szele Tamás: Drónok harca

Tegnap este és ma nagyon sok – túl sok – minden történt, amivel foglalkozni kellene, de egésze egyszerűen nincs rá sem idő, sem terjedelem. Kora délután az egész, szépen összekészített hírkollekciót elfújta a mai tömeges rakétatámadás, de az egyik témát mégis körüljárnám ebben a második, respektíve harmadik, illetve két és feledik részben.

Ez az orosz katonai repülőterek elleni dróntámadások ügye. Ennek komoly jelentősége van, hatása lehet a háború menetére is, ugyanis az orosz repülőterek közül mindkettő messze kívül esett az ukrán drónok ismert hatósugarán. Lássuk először az alaphírt.

Azonosítatlan drón támadott meg egy repülőteret a Szaratovi területen található Engels városában. A drón a kifutópályának csapódott, és két repülőgépet megrongált. Két ember megsérült, őket már kórházba szállították – jelentette a Baza saját forrásaira hivatkozva.

Az Astra távirati csatorna szerint az Engels–1 légibázison két Tu–95-ös rakétabombázó megsérült. A sérültek katonai személyzet tagjai. Az incidensről még nincs hivatalos információ.

Az ukrán média korábban azt írta, hogy a Tu–95-ösök az Engels repülőtérről támadják Ukrajnát. December 1-jén a katonai repülőteret magas készültségbe helyezték. A Maxar Technologies és a Planet Labs által készített műholdfelvételek közel két tucat stratégiai bombázót mutattak a légibázison, és H–55 és H–101 cirkálórakéta-hordozókat is észleltek.

Roman Busargin, a szaratovi régió kormányzója felszólította a lakosokat, hogy ne aggódjanak. „A közösségi médiában és a sajtóban terjednek az információk arról, hogy ma kora reggel hangos csattanás és villanás volt Engelsben. Szeretném biztosítani, hogy a város lakónegyedeiben nem alakult ki vészhelyzet. Nincs ok az aggodalomra. A polgári infrastruktúra nem sérült meg” – írta Busargin a Telegram-csatornáján.

Emellett hétfőn felrobbant egy üzemanyagtartály-kocsi egy Rjazany melletti repülőtéren, ahol orosz vadászgépek állomásoznak. Három ember meghalt, hatan megsérültek és egy repülőgép megrongálódott – jelentette a RIA Novosztyi a mentőszolgálatra hivatkozva. A TASZSZ szerint öt áldozat volt.

A ya.62 rjazanyi portál szerint a helyi lakosok reggel hat óra körül füstöt és fáklyákat láttak, valamint petróleumszagot éreztek a gyagilevi katonai repülőtér közelében.

Ukrajna korábban arról számolt be, hogy olyan drón létrehozását tervezi, amely a határtól 1000 kilométeres távolságban képes csapást mérni az orosz hátországra. Szaratov, Rjazany és más városok repülőtereit, ahonnan a katonai repülőgépek az ukrán energiarendszer létesítményeit szokták támadni, kiemelt célpontként jelölték meg a drónok számára.

Ez tehát az első lehetőség: elkészült és rendszerbe is állt az eddig ismeretlen ukrán szuperdrón, ami nagyon komoly károkat okozhat orosz területen is, messze a határtól, és itt már felmerül az, hogy az orosz alkotmány szerint ha az ország saját területét éri támadás, alkalmazhatóak nukleáris fegyverek is. Más kérdés, hogy ez jogértelmezés kérdése, mert az elcsatolt területek annexiója után olyan vidékeket is orosz területnek tekint a Kreml, amelyeken jelenleg parázs harcok dúlnak, például Herszont vagy Bakhmutot, mely a Donyecki Területen fekszik, így bármikor bevethet nukleáris fegyvereket, ez már majdnem csak tőle függ.

Ámde létezik egy másik változat is, ezt az ukrán Defense Express vcímű szaklap taglalja, mely ismerteti a történteket, majd megjegyzi:

Mindkét esetben olyan objektumokról van szó, amelyek több mint 600 kilométerre vannak Ukrajna államhatárától. Az ukrán fegyveres erők nem rendelkeznek ilyen nagy hatótávolságú „rendszeresített” megsemmisítő eszközökkel.

Ezért nagyon is lehetséges, hogy rögtönzött eszközöket használtak, például Tu–141 „Sztrizs” szovjet drónokat, amelyek akár 150 kg hasznos terhet is képesek szállítani és akár 1000 km-es repülési hatótávolsággal rendelkeznek.”

Bizony, ilyen repült át március első felében a mi fejünk felett is, hogy aztán Zágrábban landoljon. Annak a navigációs rendszerével lehetett a hiba, de lám, milyen szép messzire eljutott így is, hogy vaktában repült: akkor egyik fél sem ismerte el magáénak, és mivel a szovjet időkben egészen pontosan 152 darab készült belőle, melyek nagyobb része Ukrajnához, kisebb része az Oroszországi Föderációhoz került, akárkitől jöhetett. Lássuk a műszaki adatait.

      • Legénység: nincs
      • Hossz: 14,33 m
      • Szárnyfesztávolság: 3,88 m
      • Magasság: 2,44 m
      • Szárnyfelület: 10,0 m2
      • Bruttó tömeg: 6,215 kg
      • Hajtómű: 1 × Tumansky KR–17A, 19,6 kN tolóerővel.
      • Maximális sebesség: 1,100 km/h
      • Utazási sebesség: 1,000 km/h
      • Hatótávolság: 1,000 km
      • Utazómagasság: 6,000 m

Ha egy ilyent módosítottak (buherálni kellett, mert az eredeti típus nem alkalmas felderítésen kívül semmi másra), bőven belefér, hogy ezer kilométeren belül bármit képesek lesznek elérni vele. Mármint az ukránok: az oroszok minek lőnék a saját katonai repülőtereiket?

Szóval, szűkítsük le a lehetőségeket: vagy az új drón jött meg, vagy a régi. De mindkettőnek ezer kilométer a hatótávolsága, szóval erősen meg fog változni a játszma állása.

Akkor nézzük, hivatalosan ki mit szólt az esetekhez? Az orosz fél délutánig ragaszkodott a „felrobbant tartálykocsi” elméletéhez, de akkor kiállt ország-világ elé Konasenkov sajtószóvivő, és közölte:

Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolja az ukrán fegyveres erőket, hogy katonai repülőtereket támadott meg Rjazany és Szaratov térségében

Az ukrán hadsereg december 5-én dróntámadást hajtott végre a Rjazanyi területen lévő Gyagilevo és a Szaratovi területen lévő Engels katonai repülőterek ellen „az orosz nagy hatótávolságú repülőgépek hatástalanítása érdekében”. Két repülőgép megsérült az incidensek következtében: a hajótestük burkolata „enyhén megrongálódott”. Emellett három orosz katona meghalt, további négy pedig megsebesült. Az alacsony magasságban repülő ukrán drónokat a légvédelmi eszközök elfogták.”

Az „enyhe rongálódás” fogalma elég tág, mindenesetre röpképtelenné váltak a rakétabombázók, és a sérülés mértéke – ismerve az orosz repülésben alkalmazott, a szabályok és szabványok betartására vonatkozó közmondásos igényességet – nem két-három karcolás lehetett, nem „kisebb esztétikai hibáról” van szó. Az is érdekes, hogy ha a drónokat „a légvédelmi eszközök elfogták”, ami esetünkben csakis lelövést jelenthet, hogyan találtak mégis? Nos, Oroszhon a csodák földje, mindig az volt, mindig az lesz, most is láthatjuk, hogy az. Ott sok minden lehetséges.


És mit szóltak a történtekhez Zelenszkij hivatalában? Sokat nem, el voltak foglalva a rakétatámadással, de még előtte Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója tweetet tett közzé arról, hogy milyen következményekkel járhat, ha „ismeretlen repülő tárgyakat” indítanak más országok légterébe.

A Föld kerek. Ezt már Galilei is felfedezte. Kár, hogy a Kreml nem foglalkozott csillagászattal, inkább az udvari asztrológusokat választotta. Akkor tudták volna: ha nagyon gyakran indítasz valamit más országok légterébe, akkor előbb-utóbb az azonosítatlan repülő tárgyak körbeérnek és visszakerülnek a kiindulási helyükre”

Azt eddig is biztos volt, hogy egész Ukrajnában Podoljak a legnagyobb troll, most is hű maradt önmagához.

Ennyi fért ebbe a mai ki tudjaa, hányadik részbe, holnap folytatódik a krónika.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!