Irán vezetése minimum megosztott abban a kérdésben, hogy mihez kezdjen a folyamatos tiltakozásokkal, a tiltakozók már annál kevésbé megosztottak céljaikban: ők a klerikális rendszer bukását, majd egy új, világi államformát szeretnének.
Ezt nagyon nehezen veszik tudomásul a mostani kormány keményvonalas hívei, akik azonban nem tudnak megegyezni, mit is kéne tenniük.
Egy részük hajlana a tárgyalásos megoldásra, olyan vélemény is elhangzott, hogy eltörölhető lenne akár a nők kötelező fátyolviselése is, mások a hadsereget akarják már bevetni és a kivégzéseket sürgetik: ugyanők sodornák bele Iránt egy akármilyen háborúba, nagyjából akárkivel, csak a hatalmukat megőrizhessék. Egyelőre nem látni, melyik oldal áll nyerésre, de sajnos úgy tűnik, az utóbbi.
Lássuk akkor az elmúlt nap iráni eseményeit. Az iráni válságról szóló frissítéseket az American Enterprise Institute Critical Threats Project (CTP) készíti az Institute for the Study of War (ISW) támogatásával.
A folyamatban lévő tüntetések törést okoznak az iráni keményvonalasok táborán belül. Az iráni média szerint Mohammad Bagher Ghalibaf, a parlament elnöke és belső köre politikai összeütközésbe került más keményvonalasokkal, akik keményebb álláspontot foglaltak el a tüntetésekkel szemben. Ghalibaf és belső köre ezeket a keményvonalasokat – különösen Szaíd Dzsalilit és a Stabilitási Front pártban tömörülőket – hibáztatta azért, hogy az elégedetlen iráni fiatalok körében zavargásokat szítanak. 2007 és 2013 között Dzsalili az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára volt. Egy állítólag Ghalibafhoz közel álló parlamenti képviselő október 25-én egy véleménycikkben azzal vádolta a Dzsalilihez közel álló parlamenti képviselőket, hogy merev és megalkuvást nem tűrő nézeteket vallanak, és az Iszlám Forradalmi Gárdához (IRGC) kötődő médiát „durvának és erőszakosnak” nevezték. Ghalibaf november 5-i parlamenti beszédében támogatta a gazdasági és társadalmi-politikai reformokat, az Iszlám Köztársaság keretein belül végrehajtott változásokat „legitimnek és szükségesnek” nevezve. Ghalibaf valószínűleg a reformokra vonatkozó ígéretekkel igyekszik megnyugtatni a tüntetőket. Ghalibaf azonban valószínűleg nem fogja támogatni az érdemi politikai reformokat.
Néhány magas rangú Raisi-kormánytisztviselő az elmúlt napokban hasonlóan korlátozott politikai reformokra szólított fel, valószínűleg a tüntetők megnyugtatására. Ezzatollah Zarghami kulturális örökségi, idegenforgalmi és kézműipari miniszter november 6-án azt javasolta, hogy a rezsim feloldhatná a kötelező fátyolviselésre vonatkozó törvényeket anélkül, hogy az iszlám köztársaság alapjait sértené, és hallgatólagosan támogatását fejezte ki a cenzúratörvények és az internetkorlátozások enyhítése mellett, valamint elismerte, hogy sok iráni nem bízik az állami médiában. Zarghami korábban az állami médiakonglomerátum, az Islamic Republic of Iran Broadcasting vezetője volt. Ali Bahadori Jahromi, a Raisi-kormány szóvivője november 10-én Mashhadban, egyetemi hallgatókkal és oktatókkal tartott találkozóján hangsúlyozta a politikai pluralitás fontosságát, bár a reformokat nem támogatta kifejezetten. Ebrahim Raisi elnök még nem mutatott támogatást az érdemi reformok iránt, és nem világos, hogy vannak-e nézeteltérések közte és kabinetjének egyes tagjai között. Az sem világos, hogy ezek a kabinettagok milyen mértékben igazodnak Ghalibafhoz és belső köréhez. Ali Khamenei legfelsőbb vezető mindazonáltal nem valószínű, hogy engedne a politikai reformok kérdésében.
Néhány, a nyugtalan határvidéket képviselő parlamenti képviselő egyre gyakrabban bírálja nyilvánosan a rezsim brutalitását, ami valószínűleg a rendszeren belüli etnikai és regionális megosztottságot is tükrözi. Behzad Rahmini keményvonalas parlamenti képviselő a Kurdisztán tartománybeli Saghezből – ahol Mahsa Amini élt és ahol eltemették – kritizálta azt a 227 parlamenti képviselőt, akik aláírták azt a levelet, amelyben felszólították az igazságszolgáltatást, hogy keményen járjon el a tüntetőkkel szemben. A Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Chabaharból származó parlamenti képviselő november 6-án egy parlamenti felszólalásában hasonlóképpen elítélte a rezsim tüntetések leverésére adott válaszlépéseit, és november 9-én lemondott. Moinuddin Saeedi chabahari parlamenti képviselő kifejezetten bírálta a biztonsági erők által szeptember 30-án a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedanban megtartott tüntetések leverését, amelyet „véres péntekként” emlegetett. Saeedi később állítólag beszédben bírálta a rezsimet Szisztán és Beludzsisztán tartományban.
Ezek a parlamenti képviselők megpróbálhatják kihasználni a rezsim erőszakos tüntetéselfojtási válaszlépéseit és a keményvonalas táboron belüli repedéseket, hogy növeljék politikai tőkéjüket saját közösségükben. E tisztviselők helyi kapcsolatai azokkal a marginalizált közösségekkel, ahol a rezsim a legnagyobb erőszakot alkalmazta a leszámolás során, éket verhetnek közéjük és a politikai intézményrendszer közé. Rahmini is keményvonalas, ami tovább tükrözi a keményvonalas táboron belüli megosztottságot a leszámolás kezelésének módját illetően.
A legfontosabb hírek röviden:
-
- A folyamatban lévő tüntetések törést okoznak az iráni keményvonalasok táborán belül.
- Négy tartomány öt városában legalább hat tüntetésre került sor, bár november 11-én valószínűleg fokozódni fog a tiltakozási aktivitás.
- Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter kijelentette, hogy külföldi ügynökök arra törekedtek, hogy a tüntetéseket az iráni városok különböző részeire terjesszék szét, és ezáltal a biztonsági erőket megosszák.
- Az IRGC szárazföldi erőinek parancsnoka, Mohammad Pak Pour dandártábornok találkozott síita és szunnita vezetőkkel Szisztán és Beludzsisztán tartományban egy meg nem nevezett helyen, valószínűleg a november 11-re tervezett tüntetések elfojtására irányuló rendszervédelmi előkészületek részeként.
- A Raisi-kormány egyes tisztviselői az elmúlt napokban politikai reformokat szorgalmaztak, valószínűleg a tüntetők megnyugtatása érdekében.
- A közösségi médiában közzétett beszámolók szerint november 10-én több százan tüntettek a szaúdi kormány ellen a szaúd-arábiai Katifban.
Rendszerellenes tüntetések:
November 10-én négy tartomány öt városában legalább hat tüntetésre került sor. A tiltakozó tevékenység november 11-én valószínűleg fokozódni fog. Tiltakozó szervezetek tüntetésekre szólítottak fel Irán-szerte, különösen Zahedánban, Szisztán és Beludzsisztán tartományban a november 11-i pénteki imaórákat követően. A CTP mérsékelt vagy magas szintű bizonysággal úgy értékeli, hogy az alábbi helyszíneken zajlottak tüntetések.
Megjegyzés: A CTP csillaggal jelöli azokat a tüntetéseket, amelyeken a meggyilkolt tüntetőkre emlékező gyászolók is részt vettek.
Mashhad, Khorasan Razavi tartomány (lakosság: kb. 3 001 184 fő)
A Ferdowsi Egyetem hallgatóinak nagy tömege rendszerellenes jelszavakat skandált az egyetemi aula előtt és előtt, ahol Ali Bahadori Jahromi, a Raisi-kormányzat szóvivője beszédet tartott.
*Marivan, Kurdisztán tartomány (lakosság: kb. 136 654 fő)
Gyászolók tucatjai skandálták a „halál a diktátorra” feliratot Mokhtar Ahmadi negyvennapos megemlékezésén a mariváni Darsiran negyed egyik temetőjében. A biztonsági erők azért ölték meg Ahmadit, mert részt vett a rezsimellenes tüntetéseken.
Muchesh, Kurdisztán tartomány (lakosság: körülbelül 3370 fő)
Tüntetők tucatjai gyújtottak tüzeket és skandálták a „halál a diktátorra” és a „szégyentelen” szavakat Muchesh város egyik utcáján.
Teherán város, Teherán tartomány (lakosság: kb. 8 700 000)
Meghatározatlan számú tüntető skandálta a „halál a diktátorra” jelszót a nyugat-teheráni Ekbatanban.
Több tucatnyi tüntető rendszerellenes jelszavakat skandált Teherán Parsban, Teherán tartomány északkeleti részén.
A CTP alacsony valószínűséggel értékeli úgy, hogy az alábbi helyszíneken tüntetések zajlottak.
Qom város, Qom tartomány (lakosság: körülbelül 1 200 000 fő)
Több tucatnyi tüntető skandálta a „ne féljetek, mindannyian együtt vagyunk ebben” feliratot Qom város egyik utcáján.
Esmail Khatib hírszerzési és biztonsági miniszter november 9-én kijelentette: a külföldi ügynökök arra törekedtek, hogy a tüntetéseket az iráni városok különböző részeire terjesszék szét, és ezáltal a biztonsági erők erejét megosszák. Khatib megjegyzése összhangban van a CTP korábbi jelentéseivel, miszerint a tüntetések kiterjedése és mértéke megterhelte a biztonsági erők korlátozott képességeit.
A biztonsági erők gyilkos csapást mértek a Gilan tartománybeli Rashtban egy közterületen táncoló tömegre. A közösségi médiában közzétett felvételeken férfiak és néhány fátyol nélküli nő együtt táncol egy ismeretlen nyilvános téren Rashtban november 10-én. Az iráni biztonsági erők a jelentések szerint erőszakkal, könnygázzal oszlatták szét a tömeget, néhány résztvevőt motorkerékpárokkal elgázoltak, és egy nőt lelőttek. A CTP nem talált arra utaló jelet, hogy a tömeg tiltakozással kapcsolatos tevékenységet folytatott volna, eltekintve attól, hogy a nők nem viseltek hidzsábot. (Megjegyzendő, hogy Sanandajból hasonló esetről érkezett jelentés az Iran International útján, ott is az egymással táncoló férfiak és nők közé lőttek a rendfenntartó alakulatok, ott is voltak halálos áldozatok, csak ott utána még a város ivóvizét is elzárták – mindenesetre ez azt jelenti, hogy a páros tánc is a tiltakozás egyik formája most már Iránban).
A hírszerzési és biztonsági minisztérium november 10-én a Fars tartománybeli Shirazban letartóztatott két robbanóanyagot készítő személyt. A hírszerzési és biztonsági minisztérium robbanóanyagokat, lőfegyvereket és Molotov-koktélokat foglalt le a személyektől.
Hossein Taeb, az IRGC hírszerző szervezet volt vezetője november 10-én kijelentette, hogy Irán külföldi ellenfelei hibrid háborút folytatnak az Iszlám Köztársaság ellen, hogy instabilitást szítsanak Szisztán és Beludzsisztán tartományban. 2022 júniusában Ali Khamenei legfelsőbb vezető felmentette Taebet az IRGC hírszerző szervezet vezetői posztjáról, aki az IRGC parancsnokának, Hossein Salami vezérőrnagynak a tanácsadója volt. Taeb hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol Ali Khamenei fiával, Mojtaba Khameneivel. Taeb eltávolítása óta egyre inkább a nyilvánosság elé lépett, és rendszeresen tett nyilvános, az Egyesült Államokat és Izraelt bíráló nyilatkozatokat.
Az IRGC szárazföldi erők parancsnoka, Mohammad Pak Pour dandártábornok november 10-én találkozott síita és szunnita vezetőkkel egy meg nem nevezett helyen Szisztán és Beludzsisztán tartományban, valószínűleg a tervezett tüntetések elfojtására irányuló előkészületek részeként. Pak Pour felszólította a síita és szunnita vezetőket, hogy segítsék elő a tartomány biztonságát és akadályozzák meg, hogy az internet befolyásolja az iráni fiatalokat. Pak Pour arra is figyelmeztette a tüntetőket, hogy ne fenyegessék a közrendet és a közbiztonságot.
Pak Pour valószínűleg azért utazott Szisztán és Beludzsisztán tartományba, hogy felkészítse a biztonsági erőket a tervezett tüntetések elfojtására Irán-szerte és különösen Zahedánban november 11-én. Szisztán és Beludzsisztán tartományban minden pénteken tüntetések törtek ki a rendszer szeptember 30-i zahedáni fellépése óta. Az elmúlt napokban a rendszerellenes militancia is megnőtt. A közösségi média fiókjai a biztonsági erők fokozott jelenlétéről számoltak be Zahedánban november 10-én. A 110. Szalman Farszi Független Különleges Erők 110. Szalman Független Dandárja Zahedánban székel, és bevethető a tüntetőkkel szembeni rendkívüli erő alkalmazása céljából, ha az iráni vezetők úgy döntenének, hogy ezt teszik.
A „Névtelen sírok Beludzsisztánban” nevű csoport azt állította, hogy november 9-én a Szisztán és Beludzsisztán tartománybeli Zahedan közelében halált okozó merényletet követtek el egy IRGC teherautó ellen. A csoport azt állította, hogy a támadásban két IRGC-tag meghalt. 2022 áprilisa óta hat támadást vállalt magára a csoport.
Az ellenállás tengelye és a regionális fejlemények:
A közösségi média fiókjai arról számoltak be, hogy november 10-én több száz polgár tüntetett a szaúdi kormány ellen a szaúd-arábiai Qatifban. Qatif lakossága elsősorban síita. A CTP nem tudja ellenőrizni a közösségi médiában a tüntetésekről szóló beszámolókat.
Aggasztó a helyzet az iráni nukleáris fegyverprogram körül. Az Iran International részletes írásban számol be arról, hogy rejtélyes úton gyarapodásnak indult a Teherán rendelkezésére álló katonai tisztaságú urán mennyisége.
Raphael Mariano Grossi, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) vezetője rámutatott az iráni atomprogrammal kapcsolatos növekvő érdeklődésre és aggodalomra.
Grosi az ENSZ COP27 klímavédelmi találkozójának (Egyiptom) alkalmából tartott beszédében utalt Teherán csütörtökön tett állítására, miszerint kifejlesztett egy hiperszonikus rakétát, amely a hangsebesség több mint ötszörösével képes haladni.
„Úgy látjuk, hogy mindezek a bejelentések növelik a figyelmet, növelik az aggodalmakat, növelik a közvélemény érdeklődését az iráni atomprogram iránt” – mondta Grossi, a NAÜ főigazgatója az AFP hírügynökségnek.
A 2015-ös iráni atomalku értelmében – amelyből az Egyesült Államok 2018-ban lépett ki szigorú szankciókat bevezetve – Iránnak tilos volt nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas rakétákat fejlesztenie. Az iráni általános rakétakapacitással kapcsolatos aggodalmak azonban – amely lehetőség részben azért vonzó, mert Irán nem rendelkezik hatékony légierővel – a nukleáris program 2019 óta tartó bővülésével egyre inkább felerősödtek.
Mivel a 2015-ös megállapodás, a JCPOA (Joint Comprehensive Plan of Action, közös átfogó cselekvési terv) felújításáról szóló tárgyalások a jelek szerint nyár óta felfüggesztésre kerültek, a NAÜ csütörtökön a tagállamoknak benyújtott két jelentése kiemelte Teherán folyamatos nukleáris fejlődését.
Míg Irán összes dúsított uránkészlete három hónap alatt 267 kilogrammal, 3674 kilogrammra csökkent – ami még mindig jóval meghaladja a JCPOA 267 kilogrammos határértékét –, addig a „fegyver minőségűnek” tekintett 90 százalékhoz közeli, 60 százalékosra dúsított uránkészlet közel 6,7 kilogrammal, 62,3 kilogrammra emelkedett. Szakértők szerint Irán további dúsítással elegendő anyaggal rendelkezik egy bomba előállításához, amire Irán állítása szerint nem áll szándékában.
Egy másik NAÜ-jelentés szerint az ügynökség ellenőrei november folyamán Iránba látogatnak, hogy megvitassák a 2003 előtt végzett nukleáris munkához kapcsolódó iráni helyszíneken talált uránnyomokat. A jelentés szerint az ügynökség arra számít, hogy „megkezdődik … a műszakilag hiteles magyarázatok fogadása … beleértve a helyszínekhez és anyagokhoz való hozzáférést …”.
Irán 2020 óta az atomsorompó-szerződésben előírtakra korlátozta a NAÜ hozzáférését, egy tudós meggyilkolására és az atomlétesítményei elleni, széles körben Izraelnek tulajdonított támadásokra hivatkozva. Az ügynökség csütörtöki első jelentése megállapította, hogy a csökkentett hozzáférés „jelentős hatással” van a NAÜ ellenőrzési munkájára, és hogy „minél tovább tart a jelenlegi helyzet, annál nagyobb lesz ez a bizonytalanság”.
Az iráni vezetők azt követelték, hogy a NAÜ hagyja abba az uránnyomokkal kapcsolatos vizsgálatot, mielőtt a JCPOA-t helyreállítanák. Jövő héten tartják a NAÜ igazgatótanácsának negyedéves ülését. Júniusban a 35 tagú testület orosz és kínai kívánság ellenére határozatot fogadott el, amelyben elmarasztalta Iránt amiatt, amit az ügynökség az uránnyomokra adott magyarázatban való együttműködés hiányának nevezett.
Augusztusban, amikor az Európai Unió kompromisszumos dokumentumtervezetet terjesztett elő, optimizmus mutatkozott egy új megállapodással kapcsolatban. Irán a javaslatra olyan követelésekkel válaszolt, amelyeket az USA a JCPOA-n túlmutatónak talált, és a tárgyalások zsákutcába kerültek, Azóta Oroszország iráni gyártmányú drónokat kezdett használni Ukrajna ellen, tovább borzolva a nyugati kedélyeket.
A washingtoni székhelyű Fegyverzetellenőrzési Szövetség szerdán arra figyelmeztetett, hogy „stabilizálni kell a jelenlegi válságot, mielőtt túl késő lenne”, és „kölcsönös, bizalomépítő lépésekre” szólította fel az Egyesült Államokat és Iránt „a további eszkaláció megakadályozása, a proliferáció kockázatának csökkentése és a félrekalkuláció esélyének csökkentése érdekében”. A szövetség azt javasolta, hogy a fokozott ellenőrzés „ideális kiindulópont lenne”.
Hossein Mousavian, volt iráni nukleáris tárgyaló és biztonsági tisztviselő a Middle East Eye című lapban kedden megjelent írásában a JCPOA megmentésére irányuló újbóli erőfeszítésekre szólított fel, és úgy vélte, hogy egy amerikai vagy izraeli katonai támadás Iránt nukleáris fegyver kifejlesztésére késztetheti.
Nos, azt akkor már látjuk, mit kaptak az ajatollahok Moszkvától, most már csak az a kérdés, mit adnak érte. Jó esetben semmit. Persze ne úgy tessék elképzelni, hogy megérkezett pár napja Patrusev Teheránba, levágta az aktatáskáját az asztalra és kivett belőle hat kiló, katonai minőségű, dúsított uránt, amit ajándékba hozott: ez nyilván ostobaság, de arról tudunk, hogy már a korábbi drónszállítmányokért is szakértőket delegáltak Iránba és megfelelő felszereléseket küldtek, lehettek azok nagyobb kapacitású, jobb minőségű urándúsító centrifugák is.
Hogy kicsit könnyedebb témával zárjam: nem bírják lenyelni a mullahok, hogy leverik az utcán a turbánjukat. Arra nem gondolnak, a nők mit érezhettek a rájuk kényszerített hidzsáb alatt, de a turbánjukat bezzeg nem hagyják.
Sőt. Egy iráni parlamenti képviselő szerint azok, akik Iránban megdobálják a klerikusok turbánját, meg fogják látni tettük következményét, mivel „az oroszlán farkát cibálják”.
Mohammad Taghi Naghd Ali szerint az elmúlt hetek turbándobálós tiltakozó mozgalma „az ördögök összeesküvése”.
„A papok elviselhetik és türelmesek lehetnek, de azoknak, akik az oroszlán farkával játszanak, tisztában kell lenniük azzal, hogy szembe kell nézniük a fogaival is” – jegyezte meg az iráni parlamentben a Khomeini Shahr képviselője, nem részletezve tovább.
A papok turbánjainak leverése az utcán járva most része a jelenlegi kormányellenes tüntetéshullámnak Irán-szerte, amely a 22 éves Mahsa Amini hidzsábrendőrök őrizetében bekövetkezett halálára adott reakcióként indult. A fiatalabb irániak, akik belefáradtak abba, hogy a kormányzat arra próbálja kényszeríteni őket, hogy betartsák a kötelező iszlám öltözködési előírásokat és a korlátozott életmódot, szeptember közepén tiltakozásba és engedetlenségbe kezdtek.
A jelenség miatt sok klerikus arra kényszerült, hogy az utcán sétálva az álluk alá kössék turbánjukat, vagy más fejfedővel tartsák azt a fejükön.
Ez az újdonság a folyamatban lévő tüntetésekben felzaklatta a rezsim tisztviselőit, de még Mukhtada asz-Szadr iraki síita pap és politikus is aggódik amiatt, hogy a tendencia átterjedhet a határ túloldalára is, az iszlám autokrácia elleni tiltakozás egyik formájaként. Nyilatkozatot adott ki a cselekmény elítélésére, miután sok iraki fiatal elkezdte a közösségi médiában arra bíztatni barátait, hogy verjenek le néhány turbánt.
Ennyi iráni hír jutott mára, de maradjanak a Zónán, mert nemsokára érkezik az ukrajnai és oroszországi események összefoglalója is.