Szele Tamás: Mozgósítás előtt

Hogy a mai események mennyiben fogják megváltoztatni az ukrajnai háború menetét, azt csak találgathatjuk jelenleg. Minden elképzelhető, legfeljebb nem minden egyformán valószínű.

Amennyiben az orosz fél nem bénítja meg valamilyen szokatlan eszközzel – például nukleáris fenyegetéssel – az ukrán ellenállást, az érkező erősítés sem dönti el gyorsan a harcok kimenetelét.

Már persze, ha tényleg „csak” háromszázezer főről lesz szó, ez ugyanis, mint majd a második részben elemzem majd, ez egyáltalán nem olyan biztos. Mielőtt azonban belekezdenék a mai hírekbe, amik igazából tegnapiak (maiak csak este lesznek), szeretnék röviden jelezni egy apróságot.

Arról van szó, hogy egy kedves olvasóm ma ma szükségét érezte közölni: „A fordítás változatlanul minősíthetetlen”. Mondjuk többet nem fogja olvasni, ha csak nem akarja minden áron, arról tettem, de itt el kell magyaráznom valamit. Az eredeti sem a stílusművészet Csimborasszója. Ez egy katonai szakszöveg, nagyon pontos, gyakran magyarul nehezen visszaadható kifejezésekkel, ráadásul mivel nem irodalmi műről van szó, nem állnak a rendelkezésemre szinonimák. Igen, sok a szóismétlés, igen, sok a feleslegesnek tűnő szakkifejezés. Ezek azonban nem feleslegesek.

Adott harctéri helyzetben nagyon nem mindegy, hogy valamit rakéta-sorozatvetővel lőnek vagy hagyományos, „csöves” tüzérséggel. A harckocsi sem tank, a gyalogsági páncélos sem az, a VDV-alakulat nem Roszgvargyija-egység, a gépkarabély nem géppisztoly, főleg nem géppuska, és így tovább. Szóval nem slendriánságról, hanem kényszerről van szó: választanom kell, hogy a kikerülő anyag könnyű olvasmány legyen, vagy dokumentált és pontos. Mármost ez egy háború, nem az Anna-bál, itt minden pillanat lényeges lehet, életről és halálról van szó, tehát úgy döntöttem, inkább leszek a lehető legpontosabb, mint olvasmányos. Ebben az egy műfajban teszek így, ez ugyanis dokumentum kell legyen, nem a stílus, tartalom és forma egységének kicsiny remeke. Ez arra való, hogy ha valaki évek múlva meg akarja nézni, hányszor foglalták el a különböző erők teszem azt Piszkit vagy Bilohorivkát, akkor megtalálja benne, ha lehet, napra pontosan. Ne tessék számon kérni a nyelvszépségeket, ez nem az a műfaj.

Meg aztán: más lapoknál tizedennyire sem törekszenek a pontosságra, ezt a részletes napi jelentést egyedül én művelem a magyar sajtóban, ha az úr azt szeretné, hogy ne tegyem, abban nem engedhetek neki, mert sok ezren meg igénylik: legfeljebb az tudom neki elintézni, hogy ezentúl csak akkor olvasson ha külön rákeres a Zónára. Azt meg úgysem teszi, ha ennyire utál, szóval részemről el van intézve a történet.

Ez a mai összefoglaló amúgy is problémás, mert tegnap este háromnegyed kilenckor zárták le, tehát Putyin mai beszéde előtt, így csak következtettek benne arra, ami aztán meg is történt: viszont mindenki azt sejtette, amiben ma már bizonyosak vagyunk. Lehetne vitatkozni azzal is, miért van késése a harctéri híreknek, de erre az a válasz, hogy inkább legyen: késsenek kicsit, de ellenőrizzék őket alaposan, a hitelesség most többet ér, mint a gyorsaság.

Nos, ha mindent tisztáztunk, vágjunk bele az összefoglalóba, amit most is az ISW napi jelentése alapján készítettem el.

Az oroszok által kinevezett megszállási tisztviselők Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyékben szeptember 20-án bejelentették, hogy „népszavazást” tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról, a szavazásra szeptember 23–27. között kerül sor. A Kreml ezen ál-népszavazások meghamisított eredményeit arra fogja használni, hogy illegálisan annektálja Ukrajna összes orosz megszállás alatt álló részét, és valószínűleg Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megye nem megszállt részeit is Oroszország részének fogja nyilvánítani.

A Kreml annexiós tervei elsősorban a belföldi közönséget célozzák meg; Putyin valószínűleg az orosz haderőfejlesztési képességek javítását reméli azáltal, hogy az orosz népet önkéntes háborúra szólítja fel az újonnan követelt orosz területek „megvédésére”. Putyin és tanácsadói nyilvánvalóan felismerték, hogy a jelenlegi orosz erők nem elegendőek Ukrajna meghódításához, és hogy az önkéntes mozgósítással gyorsan nagy létszámú haderő létrehozására irányuló próbálkozások az orosz hadsereg által támasztott szükségletektől elmaradva csúcsosodnak ki. Putyin ezért valószínűleg jogi és információs feltételeket teremt az orosz haderőfejlesztés javítására anélkül, hogy a kiterjesztett sorozáshoz folyamodna, megváltoztatva a „korbács és kalács”* egyensúlyát, amelyet a Kreml az önkéntes toborzás ösztönzésére használt.

*Az eredetiben „répa és ostor” szerepel, csak az magyarul értelmetlen – lám, ilyenek ezek a minősíthetetlen fordítások.

Putyin úgy gondolhatja, hogy az orosz etnonacionalizmusra és az állítólagosan „orosz népek” vagy az általa követelt „orosz föld” védelmére hivatkozva további önkéntes csapatokat generálhat. Részben talán azért igyekszik a felfokozott retorikára támaszkodni, mert a Kreml nem engedheti meg magának azokat a szolgálati ösztönzőket, például bónuszokat és foglalkoztatási kedvezményeket, amelyeket már megígért az orosz újoncoknak. De Putyin új és keményebb büntetéseket is bevezet, hogy megpróbálja megfékezni az Ukrajnában harcoló orosz katonai egységek összeomlásának kockázatát és az Oroszországon belüli behívók megkerülését. A Kreml a szokásos parlamenti eljárásokat átugorva szeptember 20-án egy új törvényt vitt át sietve az Állami Dumán, amely a dezertálás, a behívóparancs megtagadása és a fegyelemsértés drasztikusan szigorított büntetését kodifikálja. Emellett kriminalizálja az önkéntes megadást, és tíz év börtönnel büntetendő bűncselekménnyé teszi. A törvény különösképpen nem rendel el teljes körű mozgósítást vagy szélesebb körű sorozást, és nem is tesz előkészületeket ilyen tevékenységekre.

Az ISW nem észlelt arra utaló jeleket, hogy a Kreml a közeljövőben változtatni kívánna a sorkatonai szolgálatra vonatkozó gyakorlatán. A Kreml új törvénye vagy a kényszerített önkéntesség megerősítéséről szól, vagy arról, amit Ramzan Kadirov csecsen vezető „önmobilizációnak” nevezett.

A Kreml lépéseket tesz annak érdekében, hogy közvetlenül növelje a haderő generálását a folyamatos „önkéntes” önmobilizáció és a jogi felhatalmazás kiterjesztése révén, hogy a már a haderőnél lévő orosz sorkatonákat az ukrajnai harcokba vezényelje.

A megszállt ukrán területek Putyin általi illegális annektálása kiszélesíti az „orosz” terület belföldi jogi meghatározását az orosz törvények szerint, lehetővé téve az orosz hadsereg számára, hogy legálisan és nyíltan bevethesse a már az orosz hadseregben szolgáló sorkatonákat Kelet- és Dél-Ukrajnában. Az orosz vezetés az orosz jog közvetlen megsértésével már bevetett alulképzett sorkatonákat Ukrajnában, ami miatt belföldi reakciókkal kellett szembenéznie. Oroszország féléves sorozási ciklusa általában évente kétszer mintegy 130 000 sorkatonát generál. A következő ciklus október 1. és december 31. között zajlik. Az orosz törvények általában megkövetelik, hogy a sorkatonák legalább négy hónapos kiképzést kapjanak a külföldi bevetés előtt, és Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is tagadta, hogy sorkatonákat vezényelnének Ukrajnába. Az annexió jogi kiskaput biztosíthat számára, amely lehetővé teszi a sorkatonák nyílt bevetését a harcokban.


Az oroszok által kinevezett megszálló tisztviselők Herszon és Zaporizzsja megyékben bejelentették „önkéntes” egységek megalakítását, hogy az orosz hadsereggel együtt harcoljanak Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg valószínűleg befolyásolni vagy fizikailag kényszeríteni fog legalább néhány ukrán férfit a megszállt területeken, hogy harcoljon ezekben az egységekben, ahogyan azt az orosz proxy Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DNK és LNK) területein is tették.

Az orosz Állami Duma külön elfogadta az orosz hadseregben harcoló külföldi állampolgárok számára az orosz állampolgárság megszerzéséhez szükséges új ösztönzőket, és valószínűleg ennek megfelelően növelni fogja a külföldi toborzást. Ez az új törvény lehetővé teszi a külföldi állampolgárok számára, hogy egy szerződés aláírásával és az orosz hadseregben való egyéves szolgálattal orosz állampolgárságot szerezzenek. Az orosz törvények korábban három év szolgálatot írtak elő az állampolgárság igényléséhez.

Putyin nacionalista felhívása kisebb növekedést hozhat az önkéntesek toborzásában Oroszországon belülről és a megszállt Donyeck és Luhanszk egyes részeiről. Az ilyen önkéntesekből létrehozott erők azonban, ha meg is alakulnak, kicsik és rosszul képzettek lesznek. A legtöbb lelkes és munkaképes orosz férfi és ukrán kollaboráns valószínűleg már jelentkezett önkéntesnek a korábbi toborzási szakaszok valamelyikében.


A helyi orosz adminisztrátorok továbbra is megpróbálnak majd önkéntes egységeket létrehozni, egyre csökkenő eredménnyel, ahogy arról az ISW korábban már beszámolt. Az orosz erők és a Wagner-csoport közvetlenül is toboroz orosz börtönökből.

Putyin valószínűleg azt reméli, hogy az önmobilizáció fokozása és az ellenszegülő oroszokkal szembeni kemény fellépés lehetővé teszi számára, hogy elfoglalja Donyeck többi részét, és megvédje Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye oroszok által megszállt részeit. Téved. Putyinnak sem az ideje, sem az erőforrásai nincsenek meg ahhoz, hogy hatékony harci erőt hozzon létre. De Putyin valószínűleg megvárja, hogy ezek az erőfeszítések sikeresek lesznek-e, mielőtt vagy tovább eszkalálódna, vagy egy bűnbakra fogná a vereségét. A legvalószínűbb bűnbakja Szergej Sojgu védelmi miniszter és az orosz védelmi minisztérium. Azok a hírek, amelyek szerint Sojgu elkísérte volna Putyint, miközben Putyin szeptember 20-ra bejelentett, majd elhalasztott beszédét tartotta volna, arra utalnak, hogy Putyin Sojgut akarta a jelenlegi erőfeszítések arcává tenni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg el akarja riasztani Ukrajnát a folyamatban lévő ellenakcióktól azzal, hogy megszállt ukrán területeket annektál, és a megszállt területek felszabadítására irányuló ukrán kísérleteket Oroszország elleni támadásnak minősíti. Orosz tisztviselők és propagandisták, mint például az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev szeptember 20-án homályos figyelmeztetéseket adtak ki, miszerint „az orosz terület megsértése bűncselekmény; e bűncselekmény elkövetése lehetővé teszi az önvédelem minden eszközének alkalmazását.” Az orosz hatóságok bizonyíthatóan pánikba estek az ukrán előrenyomulás miatt, amint azt az ISW szeptember 19-én értékelte. A Kreml valószínűleg azt tervezi, hogy ezekkel a homályos figyelmeztetésekkel felerősíti az ukrán és a globális félelmeket a nukleáris eszkalációtól. Putyin azonban már elutasította, hogy bármilyen területspecifikus vörös vonalat érvényesítsen válaszul az oroszokhoz csatolt Krím – az általa nyolc éve ellenőrzött és orosznak nyilvánított, megszállt terület – elleni ukrán támadásokra.


Az ukrán és a nyugati vezetők a közelgő népszavazásról szóló hírekre újabb nyilatkozatokkal reagáltak, amelyekben elkötelezték magukat a megszállt ukrán terület feletti ukrán szuverenitás helyreállítása mellett. Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter szeptember 20-án kijelentette, hogy „a látszat-„népszavazások” semmin sem fognak változtatni… Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy felszabadítsa területeit, és továbbra is fel fogja szabadítani azokat, bármit is mondjon Oroszország.” Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szeptember 20-án kijelentette, hogy „a látszat-népszavazások csak tovább rontják a helyzetet, ezért nagyobb támogatást kell nyújtanunk Ukrajnának.” Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szeptember 20-án azt mondta, hogy az Egyesült Államok „soha nem fogja elismerni ezt a területet másnak, mint Ukrajna részének”, és továbbra is „történelmi támogatást” fog nyújtani Ukrajnának.” Olaf Scholz német kancellár szeptember 19-én hangsúlyozta, hogy „Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje saját területe és demokráciája szuverenitását és integritását.” Emmanuel Macron francia elnök „paródiának” és „provokációnak” nevezte a látszat-referendumokat.

A legfontosabb hírek röviden:

      • Az oroszok által kinevezett megszálló tisztviselők Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyékben szeptember 20-án bejelentették, hogy „népszavazást” tartanak az Oroszországhoz való csatlakozásról, a szavazásra szeptember 23–27. között kerül sor.
      • A Kreml annexiós tervei elsősorban a belföldi közönséget célozzák meg; Putyin valószínűleg az orosz haderőfejlesztési képességeket kívánja javítani azzal, hogy az orosz népet önkéntes hadra szólítja fel, állítólag az újonnan megszerzett orosz területek védelmére.
      • Az ukrán hadsereg továbbra is megzavarta a Dnyeper folyón átvezető földi kommunikációs vonalak (GLOC) helyreállítására irányuló orosz erőfeszítéseket a Herszon területen.
      • Az orosz hadsereg valószínűleg az ukrán hidrotechnikai infrastruktúrát veszi célba Harkiv és Luhanszk megyékben, hogy veszélyeztesse az ukrán állásokat a Sziverszkij Donyec folyó mentén.
      • Az orosz csapatok szeptember 20-án támadásokat hajtottak végre a Donyecki Területen.
      • Az orosz haderő szeptember 20-án nem hajtott végre megerősített támadásokat Huljajpolétól nyugatra, és folytatta a rutinszerű tüzérségi csapásokat Zaporizzsjai Terület egészén.
      • Az orosz csapatok továbbra is csökkentik erőfejlesztő képességeiket azáltal, hogy kiképzési elemeket kannibalizálnak, hogy harci alakulatokban harcoljanak Ukrajna területén.

Ukrán ellentámadások (ukrán erőfeszítések az oroszok által megszállt területek felszabadítására)

Kelet-Ukrajna (Vovcsanszk-Kupjanszk-Izjum-Liman-vonal):

Az ukrán egységek valószínűleg szeptember 20-án folytatták az offenzív műveleteket a Liman-Jampil-Bilohorivka vonal mentén. Egy meg nem nevezett magas rangú amerikai védelmi tisztviselő kijelentette, hogy az ukrán és orosz csapatok tüzérségi párbajokat vívnak Liman közelében. Több orosz forrás azt állította, hogy az ukrán csapatok északnyugatról (Szvjatohirszk-Jarova térségében) és délről (a Scsurove-Dibrova vonal mentén) támadják Limant. Egy orosz katonai blogger szerint az ukrán csapatok megpróbálták megtámadni a Limantól mintegy 5 km-re északnyugatra fekvő Drobisevet. Geolokációs harci felvételek megerősítik az orosz és ukrán állításokat, miszerint az ukrán csapatok ellenőrzésük alá vonták a Luhanszki területen lévő Bilohorivkát (Luhanszki területtől mintegy 30 km-re délkeletre). Orosz források továbbra is azt jelzik, hogy az ukrán csapatok valószínűleg támadó műveleteket folytatnak az Oszkil folyón túl, azzal a szándékkal, hogy behatoljanak az orosz hátországba a megszállt Luhanszki területen.

Az orosz alakulatok valószínűleg az ukrán hidrotechnikai infrastruktúrát veszik célba Harkiv és Luhanszk megyékben, hogy veszélyeztessék az ukrán állásokat a Sziverszkij Donyec folyó mentén. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok sikertelenül próbáltak meg megsemmisíteni egy gátat a Pecsenyizske víztározónál (35 km-re keletre Harkiv városától). Az ukrán vezérkari közleményt valószínűleg alátámasztják a közösségi médiában közzétett felvételek, amelyek egy robbanást és egy nagy füstfelhőt mutatnak a becsapódás után, miután a jelentések szerint orosz csapás érte a Sziverszkij Donyec folyón átívelő gátat Harkiv várostól keletre. A Pecsenyizske víztározó közvetlenül a Sziverszkij Donyec folyó folyásánál van, amely mentén az ukrán csapatok valószínűleg pontonhidakat és más alternatív folyami átkelőhelyeket létesítettek a Tetianivka-Prisib-Liman-Jampil vonalon. Az orosz tüzérség valószínűleg ezt a gátat akarta célba venni, hogy elárasszák a Sziverszkij Donyec folyót és elszigeteljék a folyón Limantól délre átkelő ukrán csapatokat a jobb parton kialakított állásoktól, valamint hogy megakadályozzák további ukrán csapatok átkelését, melyek megtámadhatnák a bal parton lévő orosz állásokat.

Dél-Ukrajna (Herszon terület):

Az ukrán egységek szeptember 19-én és 20-án folytatták az orosz szárazföldi kommunikációs vonalak (GLOC) megszakítására irányuló erőfeszítéseket Herszon területén, mivel az orosz csapatok továbbra is próbálják helyreállítani GLOC-jukat. Ukrán illetékesek többszörös ukrán légi és tüzérségi csapásokról számoltak be, amelyek az orosz ember- és eszközkoncentrációk ellen irányultak, többek között Beriszlav, Henicseszk, Kakhovszk és Herszon körzetekben, valamint hidak, ponton- és uszályátkelőhelyek ellen. Ukrajna Déli Operatív Parancsnoksága arról számolt be, hogy az ukrán tüzérségi csapások megzavarták az oroszok azon kísérleteit, hogy alternatív átkelőhelyeket létesítsenek a Dnyeper folyón Nova Kakhovka és Kozatszke környékén (mindkettő Herszon városától 60 km-re keletre), és hogy az egyik csapás eltalált egy fegyverekkel, felszereléssel és személyzettel megrakott orosz uszályt. A közösségi média képelemzése megerősíti, hogy az oroszok szeptember 2. és szeptember 18. között megpróbáltak legalább alternatív átkelőhelyet létesíteni a Kakhovka gát közelében.

Az ukrán hivatalos források továbbra is hallgattak a Herszon területen végrehajtott ukrán támadásokról, és az orosz források szokatlanul korlátozottan számoltak be a területen szeptember huszadikán zajló tevékenységekről. Oroszbarát források arról számoltak be, hogy az ukrán csapatok sikertelen előrenyomulási kísérletek után átálltak védekezésre Poszad-Pokrovszke környékén (Herszon várostól 30 km-re északnyugatra) és az Olekszandrivka-fronton (Herszon várostól 35 km-re nyugatra). Orosz források azt is állították, hogy az ukrán erők támadó hadműveletek végrehajtására készültek az Olhine-Miroljubivka térségben (közvetlenül a Herszon-Dnyipropetrovszk terület határától délre) Arhanhelske és Ljubimivka környékén. Ukrajna déli operatív parancsnoksága arról számolt be, hogy az orosz erők szakasznyi támadást kíséreltek meg Davidiv Brid-Bilohirka irányába (a Herszon-Mikolajiv terület határa mentén, az Inhulec folyó közelében), de az ukrán tüzérség visszaverte őket.

Oroszbarát források továbbra is megszállottan emlegetnek egy lehetséges ukrán hadműveletet a Kinburn-félsziget ellen a Herszoni Területen, bár nem mutattak be bizonyítékot arra, hogy ilyen hadműveletre sor került volna, vagy azt egyáltalán tervezték volna. Az orosz erők azonban továbbra is támadják Ocsakivot, valószínűleg válaszul a Kinburn-félsziget feltételezett ukrán hadműveletére, és egy oroszbarát forrás azt állította, hogy az orosz erők nemrég megsemmisítették a műveletért felelős ukrán parancsnokságot.

Orosz főerőfeszítés – Kelet-Ukrajna:

Az orosz csapatok szeptember 20-án támadásokat hajtottak végre a Donyecki Terület egészén. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán csapatok visszaverték az orosz előrenyomulási kísérleteket Bakhmuttól délre Kurdjumivka (13 km-re délnyugatra Bakhmuttól), Mikolajivka Druha (12 km-re délre Bakhmuttól), Zajceve (8 km-re délkeletre Bakhmuttól) és Majorszk (20 km-re délnyugatra Bakhmuttól) környékén. Egy orosz blogger azt állította, hogy az 1. hadtest 3. dandárja (a Donyecki Népköztársaság csapatai) átvette Zajceve ellenőrzését, bár az ISW nem tudja függetlenül ellenőrizni ezt az állítást. Az orosz erők ezen kívül szárazföldi támadásokat hajtottak végre Bakhmuttól északkeletre Veszele (18km Bakhmut-tól északkeletre) és Szoledar (10km Bakhmut-tól északkeletre) közelében.

Az orosz csapatok folytatták a támadásokat Donyeck város északnyugati és délnyugati külterülete mentén, és megkíséreltek előrenyomulni Pjervomajszke-Nevelszke környékén és Marinkában. Az ukrán vezérkar azt is megjegyezte, hogy az orosz csapatok korlátozott támadást kíséreltek meg Novomikhajilivka közelében, Donyeck várostól 25 km-re délnyugatra. Az orosz erők folytatták a rutinszerű légi és tüzérségi csapásokat az érintkezési vonal mentén Bakhmut környékén, Adviivka-Donyeck város térségében, a nyugati Donyecki Területen és a keleti Zaporizzsjai Területen.

Támogató erőfeszítések – déli tengely:

Az orosz erők szeptember 20-án nem hajtottak végre megerősített támadásokat Huljajpolétól nyugatra, és folytatták a rutinszerű tüzérségi csapásokat Zaporizzsjai Terület egészén. Orosz források továbbra is azzal vádolták az ukrán csapatokat, hogy lőtték a Zaporizzsjai Atomerőművet és a környező infrastruktúrát Enerhodarban. Az orosz alakulatok folytatták a rakéta- és tüzérségi csapásokat Mikolajiv és Dnyipropetrovszk területeken, és célba vették az infrastruktúrát Ocsakiv kikötővárosában.

Az orosz mozgósítás hírei:

Az orosz hadsereg továbbra is csökkenti erőgenerálási képességeit azáltal, hogy kiképzési elemeket kannibalizál, hogy harci alakzatokban harcoljanak Ukrajnában. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz hadsereg négy új gyalogos zászlóaljat alakít az orosz 36. motorizált lövészdandár (29. Összevont Fegyveres Hadsereg, Keleti Katonai Körzet) bázisán, a Zabajkalszkij Területen lévő Borzijában, és hogy az orosz hadsereg az orosz Távol-keleti Felsőbb Összfegyvernemi Parancsnoki Iskola tanárait vonja ki, hogy tisztként szolgáljanak ezekben a zászlóaljakban. Az orosz hadsereg folyamatos személyzeti leépítése az orosz kiképzőegységek és szolgálati akadémiák személyzetétől tovább fogja akadályozni az új sorkatonák és az utánpótlás kiképzését.

Oroszország folytatja az Oroszországon kívüli bázisokon állomásozó erőinek lecsapolását, amióta februárban megkezdődött teljes körű inváziója Ukrajnában. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz katonai-politikai vezetés úgy döntött, hogy az orosz 217. légideszant támadóezred (98. légideszant hadosztály) nem részletezett elemeit kivonja a Szíriai Arab Köztársaságból, és felkészíti őket az Ukrajnába való telepítésre.

A Kreml folytatja az ukrán állampolgárok mozgósítását a megszállt Dél-Ukrajnában. A megszállt Zaporizzsjai Terület Oroszország által kinevezett megszálló vezetője, Jevgenyij Balickij szeptember 20-án bejelentette egy 240 fős zaporizzsjai önkéntes zászlóalj megalakításának tervét. A szabálytalan, kapkodva kiképzett egységek megalakítása kevés hatékony harci erőt ad az Ukrajnában harcoló orosz erőknek.

Eddig tartottak a tegnapi harctéri hírek, de maradjanak a Zónán, mert jön az összefoglaló második fele, ami ma érzésem szerint hosszú és tartalmas lesz: máskor az a bajom, mit írjak bele, most az, mit hagyjak ki, mert az orosz közélet teljesen felkavarodott a mozgósítás hírére, de hát nem is csoda: közeleg az október. Hogy mennyire lesz vörös, azt még majd meglátjuk.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!