Szele Tamás: A Pugacsova-lázadás

Ma kicsit rendhagyó lesz a hírösszefoglaló második része, ugyanis egy vérlázító hazugságon kívül kizárólag Alla Pugacsova ügyével van helyem foglalkozni, igaz mondjuk, hogy az ő történetében is lesz vérlázító hazugság, hiszen Putyin Oroszországában vagyunk.

Pugacsova valamit nagyon jól csinált tegnap, mert róla szól a teljes orosz nyelvű sajtó. Vagy a Kreml szempontjából nagyon rosszul, de most már mindenki elintézett ténynek veszi, hogy nyitott ablakkal hallgatni a „Millió rózsaszálat” forradalmi cselekmény, szerintem holnaptól el is viszik, aki megpróbálja. De előbb lássuk az első hazugságot.

Sokat foglalkoztam az izjumi tömegsír ügyével a Zónán is, máshol is, itt találhat egy összefoglalót az, akit érdekel a téma, ennél sokkal többet ma sem tudunk a történtekről. De lássuk, mi történt ma a Kreml és Putyin sajtószóvivóje, Dmitrij Peszkov tájékoztatóján a The Moscow Times szerint?

Hazugság Ukrajna vádja, miszerint az orosz erők atrocitásokat követtek el katonák és civilek ellen a visszafoglalt keleti Izjum városában – közölte hétfőn a Kreml.

Ukrán tisztviselők szerint a múlt héten Izjum közelében feltárt mintegy 450 sírból exhumált holttestek szinte mindegyike erőszakos halálra utaló jeleket mutatott. Kijev nyugati szövetségesei megdöbbenésüket fejezték ki a felfedezés miatt, és azzal vádolták Oroszországot, hogy valószínűleg háborús bűnöket követett el.

Ez hazugság, és természetesen kiállunk az igazság mellett ebben az egész történetben” – mondta hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.

Kijev ugyanazt a forgatókönyvet erőlteti Izjumban, mint a bucsai provokációval” – mondta Peszkov.

Peszkov elutasította az ukrán állításokat, és ezzel az orosz állami médiában elhangzottakkal egybevágóan „náci propagandához” hasonlította az Izjumban elkövetett kínzások és gyilkosságok vádjait.”




Peszkov elvtárs, ezt nem kellett volna. Nagyon nem. Hiszen megvan a tömegsír, megvan a tíz kínzókamra, megvannak a hátrakötözött kézzel eltemetett holttestek, ezt már nem lehet letagadni. Maga nem ismeri az emberi gondolkodást, elvtárs.

Ha magának hinni akar valaki, egész legendakört kéne felépítenie, amiben a bevonuló ukrán csapatok – akik nem elfoglalták Izjumot, hanem csak bevonultak az „átcsoportosított” orosz egységek helyére, ugyebár – villámgyorsan eltemetik a magukkal hozott, előkészített, fél éves holttesteket (igaziaknak kell lenniük, hiszen ők maguk hívták az ENSZ-vizsgálóbizottságot, azok meg észrevennék, ha frissek a halottak), rögvest kialakítják a kínzókamrákat, gondoskodnak a falakon a golyónyomokról és aztán értesítik az előre megvesztegetett világsajtót. Ez annyira valószínűtlen, hogy azt is előbb hinnék el magának, ha azt mondaná: nincs háború és az egészet a nyugati média találta ki. Oppardon, hiszen azt is mondja egyébként, hogy ez „nem háború”.

Ha azt mondta volna: „harcok idején bizony előfordulnak tömegsírok”, „azok nem is kínzókamrák voltak” sokkal nehezebb dolog volna bizonyítani azt, hogy hazudik. De így, tele tárgyi bizonyítékokkal? Nincs magának olyan szép szeme, hogy ennyi képtelenséget elhiggyenek az emberek miatta. Az a dologban a szomorú, Peszkov elvtárs, hogy maguk régebben csodásan tudtak hazudni és kiváló szélhámosok voltak, mára vagy elfogyott a tehetségük, vagy ellustultak.

Ha már így végeztünk az egyik hazugsággal, vegyük elő a másikat is. Alla Pugacsova tegnapi nyilatkozatát, melyben kérte, hogy ha a férjét „idegen ügynöknek” minősítették, írják fel őt is abba a lajstromba, bizony még a magyar sajtó is sokkal pontosabban közölte, mint az orosz. Mert mit is írt az énekesnő?

Kérem, írjanak be a szeretett hazámban regisztrált külföldi ügynökök sorába, mert szolidáris vagyok férjemmel, egy becsületes, tisztességes és őszinte emberrel, Oroszország igaz és megvesztegethetetlen fiával, aki hazájának jólétet, békés életet, szólásszabadságot kíván, és azt, hogy ne gyilkolják tovább embereinket illuzórikus célokért, amelyek országunkat számkivetetté teszik és polgáraink életét megnehezítik.”

Rövid, pontos, de az orosz kormánymédiának ezt is sikerült megcsonkítania. Mint a Meduza írja:

Számos orosz médium, amely beszámolt Alla Pugacsova azon kérelméről, hogy férje, Maxim Galkin után „külföldi ügynökként” ismerjék el, elmulasztotta megemlíteni anyagaiban az ukrajnai háborúra utaló szavait. Erről az „Agencija” számolt be.

Pugacsova nyilatkozatában nem tett kifejezett említést „háborúról” vagy „különleges katonai műveletről”, de azt mondta, hogy Makszim Galkin többek között azt kívánta Oroszországnak, hogy „hagyja abba embereink illuzórikus célok miatti halálát, amely országunkat kitaszítottá teszi és polgáraink életét megterheli”.

A TASZSZ, a RIA Novosztyi, az RT, a TVC, a Komszomolszkaja Pravda, az Izvesztyija, a Ren-TV és a „Gavarit Moszkva” csak Pugacsova posztjának első részét idézte – azt, hogy „szeretett hazája külföldi ügynökeként kéri magát”; néhányuk jegyzetében az is szerepelt, hogy „szolidáris a férjével”.

Az NTV, a külföldi ügynöknek nyilvánított Rosbalt, a Gazeta.ru, a Lenta.ru és a Fontanka is idézte valamilyen formában hírcikkeiben Pugacsova szavait, miszerint Maxim Galkin becsületes, tisztességes és őszinte ember, hazafi, aki az ország boldogulását akarja, de a fent említett médiumok egyike sem idézte a „látszatcélokért” való halálról szóló szavakat.”




Ezzel együtt is akkorát szólt az énekesnő pár sora, hogy az a hatalmas ország beleremegett, a Finn-öböltől Vlagyivosztokig. Hogy miért? Mi Alla Pugacsovát egy orosz esztrád-énekesnőként ismerjük, akiért felénk kevesen rajongtak, tudtunk róla, de nem sokat. A Szovjetunióban viszont fogalom volt, ő volt a Szocialista Díva, egy olyan kor jelképe, amiben az volt a jó a korábbiakhoz képest, hogy volt kolbász a boltban (olyan, amilyen) és volt panel-lakás (szintén olyan, amilyen) meg tévé, már nem is mondom, milyen. Ennek a tévének volt az állandó sztárja Pugacsova, és mivel most sokan emlékeznek arra a korra úgy, hogy „mennyivel jobb volt minden” (hogyne lett volna jobb pár évtizeddel fiatalabban), több nemzedék tartja a korszak jelképének a hölgyet. Aki mellesleg művelt is, okos is, a rendszerváltás után megállt a lábán, sőt, felverekedte magát a gazdasági elitbe, ráadásul bűnözés nélkül, mert volt üzleti tehetsége és mert mindenki ismerte. Szóval most túlzás nélkül úgy érzi magát Oroszhon, mintha Magyarországon Farkas Bertalan (egyébként a Szovjetunió Hőse és a Lenin-rend birtokosa) ma visszautasította volna a vitézi címet és egyúttal azonnali lemondásra szólította volna fel Orbán Viktort. Alla Pugacsova megtette, Farkas Bertalan nem, valószínűleg a hölgyben jóval több a gerinc és a jellem. A helyzetet a legjobban Olekszij Aresztovics, Zelenszkij elnök tanácsadója írta le, amikor azt mondta:

Pugacsova lázadása a Szovjetunió támadása az Oroszországi Föderáció ellen.”





Ez bizony már átüti a Szolovjov-műsorokon élő nyugdíjas szavazók ingerküszöbét is. Sőt, mindenkiét – lássuk, ki mit szólt a dologhoz?

Pjotr Tolsztoj, az Állami Duma elnökhelyettese:

Sajnálom, hogy Pugacsova, az ország egykori legnépszerűbb énekesnője ennyire elvesztette a kapcsolatot a valósággal, és szolidáris azokkal, akik ma Oroszország vereségét kívánják. Most egy szovjet időkből származó történelmi múzeumban van a helye.”

Nika Bjelocerkovszkaja, blogger:

A szöveg nem ukránoknak íródott. A szöveget a kormánynak írták! Ez egy nyilvános arculcsapás, és ez egy nagyon hangos pofon volt. Ezt már mindenki hallotta. Az ő nyelvükön beszél, tönkreteszi a narratívájukat. Azokhoz szól, akik tétováznak. És ez az egyetlen módja annak, hogy beszéljünk ezekkel az emberekkel. Ez az ő közönsége, és úgy érzi őket, mint egyetlen más művész sem.”

Pavel Csikov, az Agora emberi jogi csoport vezetője:

Alla Pugacsova kiállt a szólásszabadságért, az elnyomás és a háború ellen. Egymillió skarlátvörös rózsa a gonosz erői ellen.”

Dmitrij Gudkov, orosz ellenzéki politikus:

Ki az a Putyin? Kisstílű politikus, Alla Pugacsova idejéből.”

Maxim Reznik, a szentpétervári törvényhozó gyűlés tagja:

Pugacsova felkelése a rezsim bukásához vezet.”

Elena Drapeko, az Állami Duma képviselője, a Duma Kulturális Bizottságának első helyettes vezetője:

El kellene ismernünk, hogy külföldi ügynök, és nem kellene vitatkoznunk. Pugacsova okos nő, előre látnia kellene, hogy mit mond. Ha úgy döntött, hogy támogatja a férjét, akkor vele együtt kell beutaznia a világot.”

Maxim Mironov, közgazdász, a madridi IE Business School pénzügyek professzora:

Egyébként, amikor gyerekként először hallottam a Pugacsov-felkelésről, azon tűnődtem, mi a fenének kellett történnie ahhoz, hogy Alla Boriszovna fellázadjon. Sok évvel később végre választ kaptam a kérdésemre.”

Sztanyiszlav Belkovszkij, politológus:

А. B. Pugacsova de facto az orosz társadalom háborúellenes részének vezetője.”

Konsztantyin Szonyin, közgazdász:

Egyetértek Alla Boriszovna kijelentésével. Egy ilyen nyilatkozathoz több kell, mint bátorság – ehhez méltóság kell, amivel Pugacsova rendelkezik. Oroszország nevében nem a főtitkárság vagy az elnöki tisztség, hanem a lelkiismeret és az igazság kimondása adja meg a jogot.”





Azért, mielőtt szentté avatnánk: ez orosz közegben kétségtelenül igaz, de ott, és nem máshol. Pugacsova lényegében véve kimondta azt, amit az orosz átlagpolgár is gondol magában, de nem meri kimondani. Ez nagyon fontos volt, történjen utána Pugacsovával akármi is: viszont ha valami, akármi történik vele, már nem máshol fognak tüntetni amiatt, hanem a Vörös téren, és nem a fiatalok, hanem a nyugdíjasoktól kezdve mindenki.

De miért, hát eshet baja ilyen népszerűség mellett?

Eshet bizony. A RIA Novosztyi mai utolsó Pugacsova-híre erről szól:

Moszkva, szeptember 19. – RIA Novosztyi. Az orosz igazságügyi minisztérium esetleg felveszi Alla Pugacsova külföldi ügynökként való elismerése iránti kérelmét, de valószínűbb a hadsereg lejáratásáról szóló vád – mondta Dmitrij Agranovszkij ügyvéd a RIA Novosztyinak.

Pugacsova korábban azt kérte az orosz igazságügyi minisztériumtól, hogy ismerjék el őt külföldi ügynöknek, miután férje, a showman Maxim Galkin szeptember 16-án felkerült a külföldi ügynökök nyilvántartásába.

Az ügyvéd elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium feladata eldönteni, hogy kit ellenőriz, de az énekesnő kérelme precedensértékű lehet. „Ha kéri, akkor ellenőriznünk kell. Végül is létezik olyan, hogy vallomás. Van okunk ellenőrizni a kapcsolatait és a jövedelmét” – mondta Agranovszkij.

Hozzátette, hogy a jelenlegi gyakorlat alapján valószínűbbnek tűnik a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvénykönyv 20.3.3. cikke szerinti, a hadsereg lejáratására vonatkozó közigazgatási szabálysértés miatti ellenőrzés.

Az ügyvéd magát Pugacsova megszólalását agresszívnek minősítette, és azt sugallta, hogy ez inkább egy tervezett akció volt, mint egy művészember érzelmi kitörése.”





Az a rész lehet a „hadsereg rágalmazása”, hogy „ne gyilkolják tovább embereinket illuzórikus célokért” – amit az állami hírcsatornák kihagytak, szóval érdekesen néz majd ki a vádiratban, de lehet érte tizenöt évet adni. Pláne ha „tervezett akció” volt, vagyis megáll az előre megfontoltság, és államellenes összeesküvés keretében zajlott – azt pedig remélem senki sem tagadja, hogy Pugacsova és férje összeesküdtek?

Szóval: igen, lehet baja Pugacsovának. Már dolgoznak rajta, hogy legyen.

Mára ennyi hír jutott, holnap folytatom a Pugacsova-lázadás krónikáját.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!