Oroszország ukrajnai inváziója lankadatlanul tart, az események egyre aggasztóbbak, és lassan már nem lehet kétségünk az orosz fél gátlástalansága felől: sajnos már a nukleáris terrorizmus lehetősége is felmerül, tekintet nélkül a valószínűleg egész Európát sújtó következményekre.
A harctéri, katonai és megszállással kapcsolatos híreket ma is az ISW napi jelentése alapján válogattam össze, bár egy kis bővítésre szorultak az Energoatom honlapja alapján, ezt majd az idézet helyén is feltüntetem.
Akkor lássuk, mi fontos történt tegnap és ma?
Az orosz megszálló hatóságok talán felgyorsítják a megszállt ukrán területek orosz annektálásáról szóló törvénytelen álreferendumok előkészületeit. A Zaporizzsjai Területhez tartozó Melitopol ukrán polgármestere, Ivan Fedorov augusztus 7-én arról számolt be, hogy az ukrán lakosok ellenállása arra kényszerítette az orosz hatóságokat, hogy „folyamatosan” változtassák a népszavazásra vonatkozó terveiket. Fedorov azt állította, hogy a megszálló hatóságok egynapos szavazást terveztek, de most hétnapos „házon belüli szavazást” fontolgatnak, amelynek során fegyveres orosz katonák házról házra járnak és „interjúkat készítenek” Melitopol lakosaival. Fedorov azt állította, hogy a Melitopolban maradt civileknek csak mintegy 10%-a támogatja az orosz megszállást, és figyelmeztetett, hogy az orosz katonák azzal fenyegetőznek, hogy lelövik azokat a lakosokat, akik nem szavaznak az annexióra. Herszon ukrán közigazgatási tanácsadója, Szergej Hlan megjegyezte, hogy a megszálló hatóságok augusztus 7-én még nem állították fel teljes mértékben a népszavazás feltételrendszerét, de felgyorsítják az előkészítés folyamatát az intézkedések háromhetes szüneteltetése után, amit Hlan az orosz megszálló logisztika elleni ukrán HIMARS-támadásoknak tulajdonított. A megszálló hatóságok a változó helyszíni körülmények, köztük egy ukrán ellentámadás hatására is módosíthatják a látszat-népszavazás ütemezését. Hlan arról számolt be, hogy a népszavazás előzetes időpontja továbbra is szeptember 11. marad.
A személyes szavazás lehetőségének megszüntetésével és a házról házra zajló felmérésekre való áttéréssel az orosz megszálló hatóságok növelik lehetőségeiket az ukrán civilek közvetlen megfélemlítésére. Ez az erőfeszítés nem szükséges ahhoz, hogy a Kreml által kívánt eredményre manipulálják a szavazást, de szinte lehetetlenné teszi a szavazás független felügyeletét. A megszálló hatóságok ezeket a „felméréseket” hírszerzési műveletekké is alakíthatják, hogy kiszűrjék az ukrán ellenzéket a megszállt területeken. A személyes szavazóhelyiségek megszüntetése számos követelményt eltöröl a bürokraták számára, akiknek így nem lessz szükséges személyzetet kell biztosítaniuk ezeken a helyeken. Az orosz erők nehezen tudtak embereket toborozni ezekre a pozíciókba a megszállt lakosságból. A házon belüli szavazás korlátozza a helyszínek elleni partizántámadások lehetőségét is.
A Kreml a különböző megszállt területeken különböző típusú szavazásokat rendelhet el, a helyi támogatottság, a partizántámadások észlelt kockázata és a bürokratikus kapacitás függvényében. Például a Luhanszki Terület Polgári-Katonai Adminisztrációjának ukrán vezetője, Szerhij Haidai augusztus 7-én arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok a Luhanszki Területen kijelölték azokat a helyszíneket, ahol személyesen tartják meg az álnépszavazást. Haidai arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok aktívan kampányolnak az annexió mellett, propagandaújságok terjesztésével és az álnépszavazáson való részvételhez kötik a humanitárius segélyek, köztük az élelmiszer, víz és az építőanyagok rendelkezésre bocsátását. Haidai szerint ez a gyakorlat zsarolással ér fel: „mi (az oroszok) segítünk nektek (az ukrán civileknek) az alapvető szükségletek kielégítésében, míg ti elmegyetek a „népszavazásra”. Ellenkező esetben haljatok meg, mi pedig nélkületek fogjuk legyártani az eredményt”. Oroszország 2014 óta megszállva tartja a Luhanszki Terület egyes részeit, és valószínűleg nagyobb kapacitással rendelkezik arra, hogy kollaboránsokat mozgósítson a szavazóhelyiségek igazgatására, mint az újonnan megszállt területeken. Az ISW augusztus 3-án arról számolt be, hogy a Donyecki területen a megszálló hatóságok engedélyezhetik a személyes és online részvételt, ami többféle eszközt biztosít az orosz tisztviselők számára az eredmények megváltoztatására.
Az Iráni Űrügynökség (ISA) augusztus 7-én cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Oroszország több hónapig fog használni egy iráni műholdat Ukrajna felett, miután Oroszország Irán nevében felbocsátja a műholdat. Az állami iráni hírügynökség, az IRNA idézte az ISA augusztus 7-i nyilatkozatát, amely azt állította, hogy a műholdat Irán fogja ellenőrizni és Iránból fogja irányítani „az első naptól kezdve, közvetlenül az indítás után.” Az ISA hangsúlyozta, hogy „egyetlen más ország sem fog hozzáférni ilyen információkhoz, és a pletykák arról, hogy a műholdas képeket egy másik ország katonai céljainak szolgálatába állítják, nem igazak”. A Washington Post augusztus 4-én két nyugati hírszerzési tisztviselő állítására hivatkozott, miszerint Oroszország az indítás után is megtartja a műhold feletti ellenőrzést Ukrajna megfigyelése céljából, és egy meghatározatlan jövőbeli időpontban adja át a műhold feletti ellenőrzést Iránnak. Az ISW augusztus 3-án arról számolt be, hogy a Kreml valószínűleg folytatja a Teheránnal való kapcsolatának kihasználására irányuló erőfeszítéseit annak érdekében, hogy drónokat kapjon ukrajnai felhasználásra. Az ISW nem tudja függetlenül megerősíteni, hogy melyik állam fogja ellenőrizni a műholdat, amelyet Oroszország augusztus 9-én tervez indítani Kazahsztánból.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma (UK MoD) megerősítette az ISW korábbi értékeléseit, miszerint az orosz katonai vezetésben jelentős változások történtek az ukrajnai orosz katonai kudarcok miatt. Az UK MoD jelentése szerint a háború februári kezdete óta valószínűleg legalább hat orosz parancsnokot menesztettek posztjáról, köztük potenciálisan Alekszandr Csajko vezérezredest, a keleti katonai körzet (EMD) parancsnokát és Alekszandr Zsuravlev vezérezredest, a nyugati katonai körzet (WMD) parancsnokát. A brit védelmi minisztérium emellett közölte, hogy Alekszandr Dvornikov hadseregtábornokot leváltották Ukrajna átfogó hadszíntéri parancsnokságáról, és Szergej Szurovikin hadseregtábornok vette át az ukrajnai erők „déli hadseregcsoportját”. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma arra a következtetésre jutott, hogy az orosz parancsnoki struktúra következetességének hiánya és a katonai vezetés folyamatos veszteségei a harctéren megnehezítik a parancsnokságot és az irányítást, valamint az ukrajnai műveletek általános hatékonyságát. Az ISW korábban már beszámolt az orosz katonai vezetés változásairól, és továbbra is nyomon követi e változásoknak az orosz támadó képességekre gyakorolt hatásait.
A legfontosabb hírek röviden:
-
-
- Az orosz katonai vezetésben továbbra is jelentős változások tapasztalhatók, ami valószínűleg hatással van az ukrajnai orosz parancsnoki és irányítási erőfeszítésekre.
- Az orosz erők korlátozott támadásokat hajtottak végre Izjumtól délnyugatra és délkeletre, Sziverszktől keletre, valamint Bakhmuttól keletre és délre.
- Az orosz csapatok valószínűleg fokozatos előnyre tettek szert a Donyeck város északnyugati és délnyugati peremén lévő településeken, és folytatták az ukrán védelmi vonalak áttörésére irányuló erőfeszítéseket az Avdiivka-Donyeck város érintkezési vonal mentén.
- Az orosz haderő augusztus 7-én sikertelenül próbált meg előrenyomulni Mikolajiv városától keletre.
- Az orosz haderő a 3. hadtest részeként új, 72. különálló motorizált lövészdandárt alakít az Orenburgi Területen.
-
Az orosz hadsereg augusztus 7-én nem hajtott végre megerősített támadást Izjumtól északnyugatra. Az augusztus 7-én a közösségi médiában közzétett képeken az 5. páncélosdandár és a 37. motorizált lövészdandár egységei az izjumi tengely mentén, meg nem határozott helyeken tevékenykedtek, ami arra utal, hogy a Keleti Katonai Körzet csoportjának alakulatai még mindig az izjumi tengelyen mozognak.
Az orosz csapatok augusztus 7-én korlátozott támadásokat hajtottak végre Izjumtól délnyugatra és délkeletre, Szlovjanszk irányába. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az ukrán erők visszavertek egy orosz támadást Virnopillja közelében – Izjumtól mintegy 18 km-re délnyugatra. Az orosz haderő támadásokat hajtott végre Bohorodicsnye és Dolina közelében is, mindkettő Szlovjanszktól mintegy 20 km-re északnyugatra az Izjum-Szlovjanszk vonal mentén fekszik. A szlovjanszki katonai-polgári közigazgatás vezetője, Vadym Lyakh kijelentette, hogy az orosz egységek lakott területeket lőttek Szlovjanszk központjában.
Az orosz hadsereg augusztus 7-én korlátozott mértékű támadást hajtott végre Sziverszktől keletre. Ukrán források arról számoltak be, hogy az orosz csapatoknak nem sikerült javítaniuk taktikai pozíciójukat a Sziverszktől 5 km-re keletre fekvő Verhokamjanszkban. Az orosz csapatok egyébként légi és tüzérségi csapásokat mértek Sziverszkre és környékére.
Az orosz egységek augusztus 7-én folytatták a támadásokat Bakhmut északkeleti, keleti és déli részén. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az ukrán csapatok semlegesítettek egy orosz felderítő csoportot Bilohorivkában, mintegy 18 km-re északkeletre Bakhmuttól a T1302-es országút mentén. Az orosz erők továbbá szárazföldi támadásokat hajtottak végre Jakovlivka, Volodimirivka és Pokrovszke környékén – ezek a települések Bakhmut keleti külvárosától 15 km-en belül helyezkednek el. Az orosz csapatok folytatták a Bakhmuttól délre történő térnyerésre irányuló erőfeszítéseket, és szárazföldi támadásokat hajtottak végre Zajceve, Versina, Kodema, Vidrodzsennya és Szemihirja környékén.
Az orosz haderő augusztus 7-én folytatta a szárazföldi támadásokat Donyeck városától északra és nyugatra, és valószínűleg fokozatos előrenyomulást hajtottak végre a Donyeck város külterületéhez közeli településeken. Az ukrán vezérkar közölte, hogy az orosz csapatok fenntartották az ukrán védelmi vonalak áttörésére irányuló erőfeszítéseket Krasznohorivka (Donyeck várostól 15 km-re északra), Piszki (Donyeck várostól 5 km-re északnyugatra), Avdiivka (Donyeck várostól 5 km-re északra) és Marjinka (közvetlenül Donyeck város délnyugati peremén) irányában. Augusztus 7-én a közösségi médiában közzétett harci felvételek orosz erőket mutatnak Piszki központjában, ami arra utal, hogy az orosz csapatok valószínűleg a település ellenőrzésének megszilárdítása érdekében nyomulnak előre. Augusztus 6-án további harci felvételek mutatják, hogy az orosz csapatok behatoltak Marjinka keleti szektorába.
Az orosz erők augusztus 7-én nem hajtottak végre megerősített szárazföldi támadást Harkiv város közelében. Az orosz erők kora reggel valószínűleg egy Iskander ballisztikus rakétával csapást mértek Harkiv városára. A Harkivi Terület katonai közigazgatásának vezetője, Oleg Synegubov emellett arról számolt be, hogy az orosz erők Belgorodból valószínűleg S–300-as rakétákat indítottak Harkiv város Indusztrialnij és Novobavarszkij körzetére. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok folytatták a Harkiv város körüli teljes érintkezési vonal mentén a bombázást, és légicsapásokat hajtottak végre az ukrán frontvonal állásai ellen Prisib (Harkiv várostól 65 km-re délkeletre), Verkhnii Szaltiv (Harkiv várostól 40 km-re északkeletre) és Rtiscsivk (Harkiv várostól 50 km-re délkeletre) közelében.
Az orosz egységek augusztus 7-én sikertelenül próbáltak előrenyomulni Mikolajiv városától keletre, de nem értek el területi nyereséget. Ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy az orosz erők sikertelen támadást hajtottak végre Vaszilszkij-Blahodatne irányában, mintegy 45 km-re keletre Mikolajiv városától. Az orosz erők folytatták a légi felderítést és légicsapásokat hajtottak végre Andrijivka, Bilohirka és Velike Artakove ellen, amelyek mind az Inhulets folyó feletti ukrán hídfő közelében helyezkednek el. Az orosz erők továbbá folytatták a cirkálórakéták kilövését és a Smercs és Uragan MLRS rendszerekből intézett rakétatámadásokat Mykolaiv városa és a közelében lévő települések ellen. Dnyipropetrovszk terület tisztviselői arról számoltak be, hogy az orosz erők 60 rakétát lőttek ki Grad MLRS rendszerekből a Nikopol térségében lévő tengerparti településekre.
Ukrán és orosz tisztviselők vádaskodtak kölcsönösen a Zaporizzsjai Atomerőmű (Atomerőmű) augusztus 6-i esti bombázásának felelősségével kapcsolatban. Az Energoatom ukrán állami energetikai vállalat arról számolt be, hogy az orosz hadsereg rakétákat lőtt ki a Zaporizzsjai Atomerőműre, amelyek eltalálták a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolóját és megrongálták a sugárzásmérő érzékelőket. Az oroszok által kinevezett Zaporizzsjai Területi Megszállási Adminisztráció vezetője, Evgeniy Balitsky azt állította, hogy az ukrán erők Uragan MLRS rendszerekkel lőtték az erőművet, ami az ukrán tisztviselők által leírt károkat okozta. Az orosz védelmi minisztérium korábban augusztus 6-án azt követelte, hogy a nemzetközi közösség ítélje el Ukrajnát, amiért az nukleáris katasztrófával veszélyezteti a szomszédos országokat, Balickij pedig hasonló aggodalmának adott hangot az egész Európát sugárfertőzéssel fenyegető „nukleáris katasztrófa” miatt. Az ISW nem tudja függetlenül azonosítani a támadásért felelős oldalt, azonban az ISW korábban úgy értékelte, hogy Oroszország valószínűleg arra használja az atomerőművet, hogy rájátsszon az Ukrajnában és Európában bekövetkező nukleáris katasztrófától való nyugati félelmekre, hogy ezzel próbálja meg visszatartani Ukrajnát a további katonai támogatástól.
Itt meg kell jegyeznem, hogy a jelentésbe még nem kerülhetett be, hiszen azt tegnap este zárták le, de azóta van fejlemény az ügyben, méghozzá meglehetősen riasztó. Mint az Energoatom honlapja közli (elérhetőségüket fentebb közöltem):
„Az Oroszországi Föderáció sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi erőinek vezetője, Valerij Vasziljev vezérőrnagy, aki jelenleg a Zaporizzsjai Atomerőmű helyőrségének parancsnoka, mai nyilatkozatában azt mondta, hogy „vagy orosz föld lesz itt, vagy felperzselt sivatag”.
„Mint tudják, aknákat helyeztünk el a Zaporizzsjai Atomerőmű minden fontos létesítményében. És ezt nem titkoljuk az ellenség elől. Figyelmeztettük őket. Az ellenség tudja, hogy az erőmű vagy orosz lesz – vagy senkié sem lesz, mert nem lesz egyáltalán. Készen állunk ennek a lépésnek a következményeit vállalni. És nektek, harcosoknak, felszabadítóknak meg kell értenetek, hogy nincs más lehetőség. Abban az esetben, ha a legsúlyosabb parancsot kapjuk, azt becsülettel teljesítenünk kell!”
Korábban Andrij Juszov, a Védelmi Minisztérium fő hírszerzési főosztálya sajtószolgálatának képviselője arról számolt be, hogy a főosztály megerősítette az orosz csapatok által a ZNPP erőművi blokkjainak elaknásításáról szóló információkat.”
Halkan megjegyezném, hogy ha Vasziljev vezérőrnagy beváltja a fenyegetését, nem csak Zaporizzsja szenvedi meg a radioaktív szennyezést, és nem csak Odessza meg Kijev, hanem bizony legalább annyit szenved majd Minszk, Belgorod, Moszkva és Szentpétervár is – aztán később egész Európa, minket is beleértve. Ez nem katonai bátorság, ez túszejtés és zsarolás, nem egyéb gátlástalan terrorizmusnál. Melyért a dolgok kedvező fordulata esetén Vasziljev vezérőrnagy felelni fog – de hát ő maga mondta, hogy kész vállalni a következményeket. Remélem, a nemzetközi bíróság előtt is kész lesz erre.
Az orosz hadsereg folytatta a védelmi intézkedések megtételét annak érdekében, hogy elterelje az orosz logisztikára mért ukrán precíziós csapásokat, és védelmi pozíciókat készítsen elő az ukrán ellentámadások előtt. Jaroszlav Januskevics, a Herszon területi közigazgatás vezetője kijelentette, hogy az orosz csapatok az ukrán ellentámadások előkészítéseként az egész Herszon területen aláaknázzák a kritikus infrastruktúrát. Szerhij Hlan, a Herszon területi közigazgatás tanácsadója azt is megjegyezte, hogy az orosz erők szándékosan átirányítják a polgári forgalmat a Kakhovka vízerőmű hídján, és lehetővé teszik a civilek számára a pontonhidak használatát, hogy megakadályozzák, hogy az ukrán erők a Dnyeper folyón átvezető orosz földi kommunikációs vonalakat (GLOC) támadják. Hlan hozzátette, hogy az orosz csapatok továbbra is több katonai személyzetet és felszerelést halmoznak fel az északkeleti Herszon területen, nem pedig Herszon városától északnyugatra, mivel a Kakhovka vízerőmű hídján keresztül GLOC áll rendelkezésre. Hlan azt is megjegyezte, hogy az orosz egységek légvédelmi rendszereiket is elhelyezték egy Herszon városi lakónegyedben, és megkezdték az árkok ásását a Herszon terület védett, művelt erdeiben. Melitopol polgármestere, Ivan Fedorov azt is megfigyelte, hogy az orosz erők naponta három-négy konvojnyi katonai felszerelést szállítanak Melitopolon keresztül, valószínűleg azért, hogy megerősítsék védelmi pozícióikat Herszonban és a nyugati Zaporizzsjai területen.
Az orosz hadsereg a 3. hadtest részeként új 72. Különleges Motorizált Lövészdandárt alakít az Orenburgi Területen. Oleg Melnicsenko, a Penzai terület kormányzója jelentette, hogy a Penzai terület 60 önkéntest toborzott, és további 60 újoncot fog toborozni nem részletezett önkéntes egységekbe, akik ezután az Orenburgi terület Totskojében, a 3. hadtest 72. Különálló Motorizált Lövészdandárjában fognak katonai szolgálatot teljesíteni. 40. Az orosz hadsereg hadrendjében korábban nem ismert 72. Különálló Motorizált Lövészdandár. Melnicsenko bejelentése megerősíti az ISW korábbi értékelését, miszerint a 3. hadtest legalább részben önkéntes zászlóaljakból áll[42] Több önkéntes zászlóalj – nevezetesen a Tatár és Baskír Köztársaságok, valamint az Orenburgi Terület zászlóaljai – korábban bejelentették, hogy kiképzésre készülnek az Orenburgi Területen, és lehet, hogy a 3. hadtest új dandárjainak részeit is meg kívánják alkotni.
A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok (DNK és LNK) a hírek szerint egy újabb rejtett mozgósítási hullámba kezdtek. Az Ukrán Katonai Hírszerző Főigazgatóság (GUR) jelentése szerint a DNK és az LNK erőszakosan mozgósít több embert, köztük a szolgálatból felfüggesztett vagy szolgálatra alkalmatlan embereket is, hogy felszereljék a mozgósítási tartalékokat. A GUR megjegyezte, hogy az LNK új motorizált lövészzászlóaljakat alakít, és a 2. hadtestben meglévő egységeket állít helyre, férfiak katonai szolgálatra kényszerítésével. A DNK és az LNK vezetői, Denis Pusilin és Leonyid Pasecsnik korábban azt állították, hogy a köztársaságok március végén befejezték az aktív mozgósítási időszakokat, és akkor úgy nyilatkoztak, hogy a jövőben nem lesz szükségük további mozgósításra. A Luhanszki Területi Adminisztráció vezetője, Szerhij Haidai szintén megállapította, hogy a Wagner-csoport továbbra is toboroz foglyokat, hogy részt vegyenek a frontvonal harcaiban.
A DNK önkénteseket toboroz szerződéses szolgálatra annak érdekében, hogy ne kelljen újabb mozgósítási hullámot bejelenteni, miközben a megfogyatkozott egységek létszámát is feltöltik. A DNK elkezdte meghirdetni a toborzást szerződéses szolgálatra a DNK 100. Különleges Motorizált Gárdadandárjába és más, meg nem nevezett egységekba. A DNK azt állította, hogy az újoncok egy kiképzőpályán végzik el a szükséges harci felkészítést, és az alakulatokon belüli beosztástól függően 176 000-250 000 rubel (kb. 2900-4 130 dollár) kezdő havi fizetést kapnak. Az önkénteseknek napi 8 000 rubeles (kb. 130 dollár) kompenzációt és pénzügyi jutalmakat is felajánlanak mind a DNK, mind Oroszország részéről, de a DNK nem ajánlja fel az egyszeri besorozási bónuszfizetést, amelyet az újonnan alakuló orosz önkéntes zászlóaljakhoz csatlakozó önkénteseknek ajánlanak fel. A DNK a helyi Telegram-csatornákat használja a toborzási kampány népszerűsítésére, és az ISW korábban úgy értékelte, hogy a DNK-alapú katonai bloggerek és haditudósítók fokozottan számolnakbe az Avdiivka körüli sikerekről a toborzási kampányok elősegítése érdekében.
Az ukrán partizánok egyre összehangoltabb propaganda- és szervezőtevékenységet folytatnak. Az Ukrán Ellenállási Központ augusztus 7-én arról számolt be, hogy az ukrán partizánok augusztus 4-én indították el első újságjukat Herszonban „A partizán hangja” címmel, és azt állították, hogy a partizánok 1200 papíralapú példányt és az újság PDF formátumú változatát osztották szét. Az ukrán partizánok Sárga szalag című Telegram-csatornája 10 bitcoin (kb. 230 000 USD) vérdíjat kínál a megszállt Krím Oroszország által kinevezett kormányzójának, Szergej Akszjonovnak élve elfogásáért és Ukrajnának való átadásáért.
Eddig tartottak a harctéri hírek, de maradjanak velünk, mert még sok érdekesség következik a második részben – hogy mást ne mondjak, orosz barátaink már Karácsony Gergelyt is belerángatták a háború körül kavargó botrányokba.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!