Szele Tamás: Nyugdíjas önkéntesek

Oroszország Ukrajna elleni inváziója dübörög ugyan, de mintha délen változna a helyzet, Herszon körzetében egymást kergetik az események és a híresztelések.

Nem ártana, ha a súlypont erre a mostanáig elhanyagolt hadszíntérre helyeződne át, ahol jelenleg az ukrán félnek vannak jobb esélyei: de ezt persze a mélyen tisztelt hadviselők döntik el.

Ma szokás szerint ismertetem a harctéri helyzetet az ISW napi jelentése alapján, aztán megpróbálom eligazítani a közönséget a hírek természetét illetően, ugyanis igen sokfélék, bemutatom az orosz önkéntesek távolról sem kellemes életét majd beszámolok arról, mit tanult Moszkva Pekingtől.

De először is lássuk a harctéri híreket.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma úgy értékeli, hogy az, hogy a Kreml továbbra is „különleges katonai műveletnek” és nem háborúnak minősíti az ukrajnai inváziót, ezáltal aktívan akadályozza az orosz haderőfejlesztési képességeket. A brit védelmi minisztérium június 19-én arról számolt be, hogy az orosz hatóságok küzdenek azzal, hogy jogi eszközöket találjanak a katonai ellenszegülők és a mozgósítást megtagadók megbüntetésére, mivel az ukrajnai konfliktus „különleges katonai műveletként” való minősítése kizárja a hivatalos háború során alkalmazható jogi büntetőintézkedéseket. A Kreml által használt „különleges művelet” kifejezés súlyosbítja a következetes problémákat, amelyek az orosz katonai vezetés rossz megítélésében jelentkeznek az orosz nacionalisták körében, és a csapatok kifizetésével kapcsolatos problémákkal, a rendelkezésre álló erők hiányával és az orosz erők homályos célkitűzéseivel kapcsolatosak. A Kreml továbbra is megpróbál egy nagy és zord háborút vívni Ukrajnában azokkal az erőkkel, amelyeket egy olyan eseményre gyűjtöttek össze, amiről a Kreml tévesen azt feltételezte, hogy egy rövid invázió lesz a jelképes ukrán ellenállással szemben. A Kreml továbbra is küzd, hogy kijavítsa ezt az alapvető hibát a „különleges katonai műveletben”.

Az orosz hatóságok valószínűleg arra törekszenek, hogy az elfogott ukrán katonák, különösen a Mariupolt védő csapatok ellen indított háborús bűnökkel kapcsolatos pereket felhasználják a háborúval kapcsolatos narratíváik előmozdítására. Orosz források arról számoltak be, hogy a Donyecki Népköztársaság (DNK) hatóságai 2022 augusztusának végéig háborús bűnöket tárgyaló bíróságok felállítását tervezik, és legalább egy ilyen bíróság Mariupolban ül majd össze. Ezek a bíróságok állítólag a DNK jogszabályai szerint fognak ítélkezni (amelyek az orosz törvényektől eltérően lehetővé teszik a halálbüntetést), és a háborús bűnökkel kapcsolatos perek nürnbergi formátumát követik majd. A perek egy látszatkísérlet arra, hogy törvényes hadifoglyokat háborús bűnösökként ítéljenek el, és támogatják a Kreml narratíváját, mely Ukrajna provokáció nélküli invázióját „nácitlanító” műveletnek nevezi. Annak ellenére, hogy a DNK hatóságai azt tervezik, hogy az ukrán katonákat a DNK-ban állítják bíróság elé, az orosz bűnüldöző szervek egyik forrása azt mondta a TASZSZ állami médiának, hogy az Azov ezred parancsnokhelyettesét és az ukrán 36. tengerészgyalogos dandár parancsnokát is át fogják szállítani Oroszországba vizsgálat és bírósági eljárás céljából. Az orosz hatóságok valószínűleg arra fogják használni ezeket a pereket, hogy megerősítsék a megszállt területek jogi ellenőrzését és tovább demoralizálják az ukrán védőket azzal, hogy kemény jogi precedenst teremtenek az előzetes bírósági tárgyalások során, valamint hogy előmozdítsák a Kreml hamis narratíváját.

A legfontosabb hadmozdulatok, röviden:

A koncentrált orosz tüzérségi erő és a valószínűleg létszámhiányos gyalogsági egységek továbbra sem elegendőek ahhoz, hogy az oroszok előrenyomulhassanak Szeverodonyeckben.

Az orosz csapatok továbbra is felkészültek a Szlovjanszk elleni előrenyomulásra Izjumtól délkeletre és Limantól nyugatra.

Az orosz erők a déli tengely mentén lévő védelmi pozíciók megerősítésére összpontosítanak a közelmúltbeli sikeres ukrán ellentámadások miatt a Herszon-Mikolajiv terület határa mentén.

A sikeres ukrán ellentámadások Zaporizzsja térségében arra kényszerítik az orosz erőket, hogy erősítést sürgessenek a frontvonal ottani, meggyengült szektorába.

Az orosz alakulatok valószínűleg hamis zászlós tüzérségi támadásokat hajtanak végre az oroszok által birtokolt területek ellen, hogy elrettentsék az ukránbarát érzelmeket és ösztönözzék a proxy erők mozgósítását.

A koncentrált orosz tüzérségi erő a legyengült gyalogsági egységekkel párosulva továbbra sem elegendő ahhoz, hogy az orosz előrenyomulás lehetővé váljon Szeverodonyeckben, mivel az orosz csapatok folytatták a város ellenőrzéséért folytatott harcot, de június 19-én csak kevés előnyt értek el. Az orosz erők folytatták az Azot ipari üzemben megmaradt ukrán csapatok bekerítésére irányuló erőfeszítéseket. Az orosz Telegram csatornák emellett azt állították, hogy az oroszok délről előrenyomulnak Liszicsanszk felé és harcolnak Beresztove, Spirne, Vovcsojarivka és a liszicsanszki olajfinomító területén. Az orosz csapatok légicsapásokat hajtottak végre Szeverodonyeck és Liszicsanszk környékén, és megerősítették csoportosulásukat az Orikhove és Toskivka környéki terület déli részén. Az orosz erők valószínűleg a T1302 Bakhmut-Liszicsanszk autópálya megszakítására tett kísérleteiket igyekeznek levonni, hogy támogassák a liszicsanszki támadó műveleteket.

Az orosz erők folytatták a Szlovjanszk felé irányuló támadó hadműveletek előkészítését az Izjumtól délkeletre és Limantól nyugatra, de június 19-én egyik irányban sem próbálkoztak megerősített előrenyomulással. Az orosz erők felderítést végeztek és tüzérségi csapásokat hajtottak végre az ukrán állások ellen Izjumtól délkeletre Dibrove, Virnopillja, Kurulka, Bohorogyicsne és Dolina környékén, valamint Limantól nyugatra.

Az orosz erők június 19-én folytatták a támadó hadműveleteket Bakhmuttól keletre, hogy megszakítsák az ukrán kommunikációs vonalakat a T1302 Bakhmut-Liszicsanszk országút mentén. Az orosz erők a jelentések szerint Nirkove, Mikolajivka és Beresztove környékén harcoltak, és légi, tüzérségi és rakétacsapásokat hajtottak végre az ukrán állások ellen Bakhmuttól keletre és a T1302-es út közelében. Az orosz erők valószínűleg folytatják a T1302-es úthoz való eljutásra irányuló erőfeszítéseket, hogy támogassák a Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban folyó műveleteket, különösen mivel a térségben a harcok nagyrészt elakadtak, és az orosz erők egyre kevésbé képesek megszilárdítani a város ellenőrzését, még tüzérségi fölényük ellenére sem.

Az orosz erők a Harkiv várostól északra lévő elfoglalt államhatáruk fenntartására összpontosítottak, és június 19-én ukrán állásokat lőttek az északi Harkivi területen. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok sikertelenül kíséreltek meg felderítő hadműveleteket (a harkivi) Rubizsnye térségében, és valószínűleg előnyösebb pozíciók eléréséért harcolnak a teljes frontvonalon Harkiv városától északra. Az orosz alakulatok emellett folytatták a tüzérségi csapásokat Harkiv város és a környező települések ellen.

A közelmúltbeli ukrán ellentámadások arra kényszerítették az orosz csapatokat, hogy június 19-én a déli tengely mentén lévő védelmi pozícióik fenntartására összpontosítsanak. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy a Herszon területen lévő orosz erők megerősítik légvédelmi rendszereiket a térségben, valószínűleg válaszul a Davidiv Bridtől délre lévő orosz erők elleni folyamatos, sikeres ukrán légitámadásokra. Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere azt állította, hogy ukrán csapatok közelednek a Herszoni Terület felé. Valószínű, hogy a helyi ukrán ellentámadások továbbra is visszaszorítják az orosz erőket, különösen a Herszon-Mikolajiv terület határa mentén, és az ukrán erők az elkövetkező hetekben tovább fenyegethetik Herszon városát.

Az orosz erők továbbra is felszerelést és embereket halmoznak fel a Zaporizzsjai Terület középső részén, különösen a Dnyiprorudne-Vasziljevka-Orikhiv vonal mentén, valószínűleg válaszul az ukrán ellentámadásokra. Fedorov kijelentette, hogy az ukrán erők 10 km-rel délre tolták a Zaporizzsjai terület frontvonalát. Ukrán tisztviselők korábban arról számoltak be, hogy a zaporizzsjai frontvonal öt-hét kilométert tolódott dél felé, és nem világos, hogy az ukrán erők összesen 10 kilométert haladtak-e előre, vagy ezeken a korábbi előrenyomulásokon túl nyertek területet. Az ukrán Zaporizzsjai Regionális Katonai Adminisztráció közölte, hogy orosz csapatok felszerelést és járműveket mozgatnak a Krímből Melitopolon keresztül Vasziljevka és Polohij területek felé, és hogy orosz szabotázscsoportok összecsaptak az ukrán csapatokkal a Zaporizzsja-Donyeck határ közelében június 19-én.

Az oroszok folytatták a rakéta- és tüzérségi csapásokat Herszon, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv és az Odesszai terület különböző helyszínei ellen. Bár az ukrán légvédelem elfogta a rakétákat, mielőtt azok közvetlenül elérték volna Odesszát, Ukrajna Déli Operatív Parancsnoksága megjegyezte, hogy az orosz erők valószínűleg Odesszát és más, közvetlen harcoknak nem kitett területeket céloztak meg, hogy pszichológiai nyomást gyakoroljanak a lakosságra és aláássák a helyi gazdaságot. Ukrajna Déli Operatív Parancsnoksága emellett arról is beszámolt, hogy az orosz erők átstrukturálják haditengerészeti csoportosításukat, hogy több tengeralattjárót vonjanak be, ami valószínűleg válasz az orosz haditengerészeti eszközök elleni sikeres ukrán támadásokra a Fekete-tengeren.

Az orosz erők valószínűleg álcázott tüzérségi csapásokat alkalmaznak a Donyecki Terület oroszok által birtokolt területeinek infrastruktúrája ellen, hogy elfojtsák az ukránbarát érzelmeket és ösztönözzék a proxy erők mozgósítását. Nyílt forrású Twitter-fiókok megerősítették, miszerint a Donyeck városa elleni tüzérségi támadásokat valószínűleg az oroszok által birtokolt területről hajtották végre, cáfolva az orosz hatóságok vádjait, amelyek az ukrán csapatokat okolták a támadásokért. Az ilyen hamis zászlós támadásokat valószínűleg az orosz hatóságok propagálják, hogy ellenérzéseket keltsenek az ukrán hadsereggel szemben.

Eddig a friss harctéri hírek, mint látható, Herszon környékén sikeres az ukrán ellentámadás, ami tehermentesítheti a Donbásszban védekező ukrán csapatokat, hiszen ha az orosz hadsereg nem akarja elveszíteni állásait a térségben, csapatokat kell odaküldenie – és egyelőre csak a Donbásszból küldheti őket. De persze, ők tudják, mit akarnak.

Hogy kicsit bemutassam, mennyit kell harcolni egy hírért (és mennyire reménytelen ez a munka) bemutatnék egy tegnap esti példát. Most a Meduza-féle változatot fogom használni, ugyanis ők mindkét fél álláspontját bemutatták, aztán válasszon belőle a kedves olvasó. 

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint június 18-án 12:30-kor az orosz hadsereg nagy hatótávolságú tengeri Kalibr rakétákkal csapást mért egy ukrán csapatirányító állomásra Sikoraja Dacsa falu közelében (37 kilométerre Krivij Rih-től). Állítólag a hadsereg munkamegbeszélése zajlott ott abban az időben.

A csapás következtében elesett az Ukrán Fegyveres Erők több mint 50 tábornoka és tisztje, köztük a vezérkar, a kahovkai csapatösszevonás parancsnoksága, a légideszant támadó csapatok és a Nyikolajevszk és Zaporizzsja térségében működő alakulat” – közölte az orosz védelmi minisztérium.”





Hát ez bizony elég szomorú hír, bár ha igaz, akkor az oroszok most tábornoki-főtiszti veszteségek szempontjából maximum egyenlítettek volna – de vajon igaz-e? Sokat szól a történet hitele ellen, hogy a TASZSZ megerősítette (tudjuk: sose higgyünk el semmit, míg a TASZSZ nem cáfolta), de a Meduza kicsit nyomozott még az ügyben, és azt találták, miszerint:

A Dnyipropetrovszki Terület katonai közigazgatásának vezetője, Valentin Reznyicsenko június 18-án délután közölte, hogy egy rakéta „érkezett” Kryvij Rihbe. Reznyicsenko idevágó Telegram-bejegyzése 13:15-kor jelent meg. A tisztviselő szerint két ember sérült meg.”

Márpedig Reznyicsenko van a helyszínen, nem Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője, ő látja, mi történt. Sőt, ha olyan monstre vezérkari munkamegbeszélés lett volna, amint azt a Kreml állítja, azon bizony kötelessége lett volna részt venni, ha részt vesz, ő is elesik a többiekkel együtt, ha pedig elesett volna 12:30-kor, nem írogat haló poraiból a Telegramra 13:15-kor. Szóval: inkább lesz igaz a két sebesült, mint az ötven hősi halott.


Ezzel együtt is hatalmasak a veszteségek mindkét oldalon, főleg a gyalogsági alakulatok körében, és ezt az orosz fél önkéntesek toborzásával próbálja pótolni. Nemrég törölték el az önkéntesség felső korhatárát, őst, ahogy a The Insider és a BBC tudósítása jelzi, az orvosi vizsgálatokat sem veszik túl komolyan, a kiképzést sem – az a kérdés, hogy az így összeverbuvált társasággal hogyan akarnak győzni? De idézném az interjút, ami egy visszalépett önkéntessel készült.

Nos, én beálltam önkéntesnek. Egészségügyi vizsgálat nélkül vettek fel. Nyilvánvalóan siettetniük kellett a szállítási tervet, így nem volt idő az ellenőrzésekre és az orvosi bizottságokra. Pár nap alatt mindenkit összeszedtek és elvittek az egységbe. Éjszaka érkeztünk oda. Reggel felöltöztünk: cipő, egyenruha, egy szovjet málhazsák, egy törülköző, egy darab szappan és szovjet alsónemű. Az enyémen volt egy bélyegző: 1960.

Rengeteg fegyver, mind jó, jól beolajozott. Lőszer is. De itt véget ért a profizmus. A lőtéren rendetlenség van, a tisztek leszarják. Nincs taktikai képzés, nincs összetartás a személyzet között. Engem már ez is megdöbbentett. Néhányan közülük még soha nem fogtak fegyvert a kezükben, soha nem láttak személyesen harckocsit, és pár nap múlva háborúba indultak. Megfelelő katonai kiképzésre van szükség, hogyan is lehetne ez másképp? Ez triviális, még az új cipő is túl kényelmetlen, be kell hordani, a második napon már hólyagok jelennek meg. Ezt tudva hoztam a sajátomat, de mindenkit arra kényszerítettek, hogy kincstárit viseljen.”





Elmondása szerint a rosztovi gyűjtőállomáson, ahová került, az önkéntesek többsége 45 év feletti ember volt, sokan közülük egészségügyi problémákkal:

Én természetesen megértem ezeket a nyugdíjasokat. Hazafiságból jöttek oda. De sokan közülük potrohosak, a felük szemüveget visel. A jelenlétemben egy férfi névsorolvasás közben agyvérzést kapott. Általánosságban nézve az egészet, rájöttem, hogy most váltok egyirányú jegyet a Pokolba.”

Három nappal később a férfi visszautasította a szerződést, és úgy döntött, hogy hazatér:

Akkoriban még nem írtuk alá a szerződéseket. Amikor felsorakoztattak minket a lőgyakorlatra, egyszerűen visszautasítottam. És még öt másik ember szállt ki velem együtt a sorból. Ez csak egy őrültség, nincs szükségem ilyen szórakozásra.”

Emlékszem, milyen vidáman gúnyolódtak a háború elején a magyar putyinista kommenthuszárok az ukrán önkéntesek gyakorló farostlemez AK–47-esein. Kíváncsi vagyok, ezen tudnának-e ugyanolyan jókat nevetni, fölényeskedni. Ugyanis nem egyszerűen a hazafiság miatt jelentkezik önkéntesnek a túlkoros, netán beteg orosz állampolgár: ráviheti a nyomor is.


Nagyon érdekes hír jelent viszont meg az orosz és kormánypárti Kommerszantban. Érdekes és árulkodó. Arról van benne szó, hogy az orosz Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma 15 milliárd rubelt kér a szövetségi költségvetésből a „Biztonságos Város” rendszer kiépítésére az Ukrajnával határos régiókban. A minisztérium azt tervezi, hogy a rendszert másfél éven belül telepíti a Krasznodari Területen, Voronyezs és Belgorod régiókban, valamint a Krímben. A Meduza szerint:

Egy minisztériumi forrás a kiadványnak elmondta, hogy a „Biztonságos Város” telepítése „rendkívül sürgős feladattá” vált, figyelembe véve többek között „a polgári infrastruktúra elleni szabotázstámadások fenyegetésének megszaporodását”. A „Biztonságos Város” – mondta – minimalizálná „a lakosságot és a polgári infrastruktúrát fenyegető veszélyek következményeit”, és biztosítaná a gyors döntéshozatalt.”

A Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma – emlékeztet a Kommerszant – 2014-ben kezdte el a rendszer fejlesztését a Rostec részvételével. 2020-ra 12 régió jelentette a rendszer elindítását. A program fejlesztésének és megvalósításának teljes költségét 150 milliárd rubelre becsülték. A rendkívüli helyzetek minisztériuma további 97 milliárd rubel biztosítását javasolta a „Biztonságos Város” korszerűsítésére, de a gazdasági minisztérium bírálta a projektet a magas költségek miatt. Ezzel együtt a rendszert először Moszkvában telepítették, ott már két éve működik is. Ezt onnan tudjuk, hogy 2020 márciusában a moszkvai rendőrség képviselői arról számoltak be, miszerint a rendszer többek között lehetővé tette a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő karantén-rendszer megsértőinek azonosítását.


Várjunk csak, akkor mi is ez? Nem egyéb, mint a kínai nagyvárosokban már működő totális megfigyelési rendszer, amibe bekötöttek minden ipari kamerát, a belőlük érkező adatokat elemzi a szoftver, képes arcfelismerésre, biometrikus azonosításra, szóval sokat tud. Vagyis inkább: mindenkiről tud mindent, ezeknek a rendszereknek többnyire inkább a beérkező hihetetlen mennyiségű adat feldolgozása szokott problémát jelenteni, mert az nem hír, hogy Natasenyka elment a boltba tejecskéért, megvette, kifizette, hazavitte. Az hír, ha Igor az éji homályban felrobbantja az FSZB helyi székházát, csak hogy tízezer Natasenyka-adatra jut egy fél Igor-adat.

És már Kínában bebizonyosodott: ezek a szoftverek eléggé hajlamosak a tévedésre, hibás arcfelismerésre, sőt, manipulálhatóak is: pár nappal ezelőtt egy henani (nem politikai jellegű) tüntetést, melyet a WeChat útján szerveztek (tehát látta a rendszer, ki jelezte a részvételét) úgy akadályoztak meg, hogy az odamenni szándékozókat egyszerűen koronavírussal fertőzöttnek nyilvánították. De ez csak egy „enyhe” példa: a gyakorlatban, főleg, ha párosítják a kamerás ellenőrzést az „állampolgári pontrendszerrel”, képessé teszi a hatóságokat akár arra is, hogy a nekik nem tetszőket elzárják attól, hogy kimehessenek a lakásukból vagy élelemhez juthassanak.


Világos tehát, hogy ez a rendszer az ellenséggel szemben nem sokat ér, de minden ország kiválóan fel tudja használni saját polgárai ellen. Abban nem kételkednék, hogy a pénz meglesz a kiépítésére – ne feledjük, a Rendkívüli Helyzetek minisztere is Sojgu – de lesz hozzá alkatrész? A mostani chiphiányos időkben, mikor a rakétákba sem jut elég? A Kommerszant szerint:

Az ukrajnai harcok kitörése után az oroszországi projekt méretnöveléséhez szükséges elektronikai eszközökből egyre nagyobb hiány mutatkozott, mivel számos külföldi vállalat megtagadta termékeinek Oroszországba történő szállítását, köztük olyan márkák, mint a Dell, az Intel, a Samsung és mások. De a Roselektronika (a Rostec állami vállalat része) közölte, hogy a projekthez szükséges berendezésekkel nem voltak problémák. A vállalatok sorozatban gyártják a berendezések széles skáláját, beleértve a gázriasztókat, különböző érzékelőket és detektorokat, videómegfigyelő rendszereket.”

Azt én értem, hogy a perifériákkal nem lesz gond, de mi lesz a feldolgozó számítógépekkel? Arról csak annyit mondanak, hogy majd beszerzik a szükséges alkatrészeket Délkelet-Ázsiából, a tárgyalások már biztatóan haladnak.

Mindenesetre ez még csak terv – bár alaposan kidolgozott terv – formájában létezik, de abban biztosak lehetünk, hogy nem az ukrán hadsereg, hanem az orosz lakosság látja majd kárát annak, ha megvalósul. Sojgu és Putyin kihasználják a háborús helyzetet, hogy örökre bebetonozzák hatalmukat ezzel a totális megfigyelési rendszerrel, ami oly kiválóan egészítené ki a már meglévő erőszakszervezetek és szolgálatok hálózatát.

Ennyi friss hír jutott mára, holnap folytatom.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!