Szele Tamás: Spekulációk és intrikák

Ma van épp három hónapja annak, hogy Oroszország hadüzenet nélkül megtámadta Ukrajnát, inváziós, területszerző, agresszív céllal és a harcok nem csitulnak, ellenben a helyzet egyre bonyolultabb a harctereken és a hátországokban egyaránt.

Ma az általános harci helyzet ismertetése után – melyet, mint mindig, az ISW napi elemzése alapján végzek – kitérek az orosz fekete-tengeri flotta váratlanul szorulttá váló helyzetére, találkozunk kedvencünkkel, az ukrán Trebitsch-Lincolnnal, Sztremouszov elvtárssal, aki megint feltűnt a herszoni események színpadán, majd végül szaladgálunk egyet lepkehálóval a kremlinológia hímes mezején, és megkergetjük a szállingózó pletykákat. Egzakt híreknek ezeket nem mondanám, de ismerjük a közmondást a haraszttal és a széllel: mivel zörög, valaminek csak kell fújnia. Az a kérdés, mi fújja.

De először lássuk a harctéri híreket.

Általánosságban elmondható, hogy nagy a nyugtalanság az orosz nacionalista körökben. A pánorosz hangadók egyre inkább bírálják Oroszország ukrajnai „különleges katonai műveletének” kudarcait, és további mozgósítást sürgetnek, amelyet a Kreml rövid távon valószínűleg nem akar és nem is tud végrehajtani. Az Összoroszországi Tiszti Gyűlés, egy független oroszbarát veteránszervezet, amely az orosz katonai stratégia megreformálására törekszik, május 19-én felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt és a Kremlt, hogy üzenjenek hadat Ukrajnának, és vezessenek be részleges mozgósítást Oroszországban. A gyűlés szerint Oroszország „különleges katonai művelete” három hónap alatt nem érte el a céljait, ennek a legjellemzőbb példája a sikertelen Sziverszkij Donyec-folyami átkelés. A Közgyűlés felhívásában felszólította Putyint, hogy ismerje el, hogy az orosz erők már nem csak „denazifikálják” Ukrajnát, hanem Oroszország történelmi területeiért és a világrendben való létjogosultságáért vívnak háborút. A tisztek követelték, hogy a Kreml mozgósítsa a NATO-országokkal (beleértve Ukrajnát is) határos valamennyi régiót, alakítson területvédelmi osztagokat, hosszabbítsa meg a szokásos katonai szolgálati időt egy évről két évre, és gyakoroljon új, háborús közigazgatást Oroszország, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok (DNK és LNK), valamint az újonnan megszállt ukrán települések felett. A tisztek halálbüntetést is követeltek a dezertőrökre.

A gyűlés levele előremutató jelzője lehet annak, hogy az orosz kormány és társadalom egyes csoportjai információs feltételeket teremtenek a részleges mozgósítás meghirdetésére. A Kreml azonban eddig elutasította ezt a lépést, valószínűleg a belpolitikai visszahatásokkal kapcsolatos aggodalmak és az orosz mozgósítási rendszerek hiányosságai miatt. Az Összoroszországi Tiszti Gyűlés három héttel az ukrajnai orosz invázió előtt felszólította Putyint, hogy ismerje el a DNK és az LNK függetlenségét, ezzel megteremtve a feltételeket az orosz „különleges katonai művelethez”. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter május 20-án bejelentette, hogy Oroszország a NATO terjeszkedésére válaszul az év végéig 12 új nyugati katonai körzetben (meg nem határozott létszámú) egységeket fog felállítani. Az orosz erők ezeket az egységeket valószínűleg újonnan mozgósított személyzettel kívánják feltölteni, mivel nem világos, hogy a Kreml máshonnan hogyan tudná előteremteni az új egységek állományát. Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz erők régi T–62-es harckocsikat újítanak fel, hogy új zászlóalj-harccsoportokat alakítsanak ki. Oroszország valószínűleg továbbra is a megmaradt harcképes tartalékait fogja kimeríteni, hogy fenntartsa a szeverodonyecki csata lendületét ahelyett, hogy az új erősítések előkészítését helyezné előtérbe.

Itt megszakítanám egy rövid magyarázattal az elemzést.

Az Összoroszországi Tiszti Gyűlés egy létező és erősen nacionalista-militarista szervezet, melynek tagsága leginkább nyugalmazott katonatisztekből áll. Erősen Putyin-ellenesek voltak korábban, éspedig nacionalista alapon, ennek példája korábbi vezetőjük, L. G. Ivasov vezérezredes (vagy akinek úgy tetszik: altábornagy, a katonai rangfokozatok kicsit bonyolultak orosz–magyar összehasonlításban) idén február eleji nyílt levele, mellyel máshol foglalkoztam, és amelyben az akkor még csak készülődő háború miatt lemondásra szólította fel Putyint. Valamint óva intette a támadástól. Mármost az egy dolog, hogy senki sem hallgatott rá, de ha megnézzük az Összoroszországi Tiszti Tanács oldalát, azon a legfrissebb bejegyzés ez a fentiekben taglalt levél, melyben hadüzenetre és mozgósításra szólítanak fel (tehát nem Ivasov levele) azonban a második bejegyzés (mindkettő május 19-én kelt) igen érdekes, ugyanis azt mondja:

A Gyűlés Tanácsa megvizsgálta L. G. Ivasov vezérezredesnek, a Gyűlés elnökének azon kérését, hogy korára és egészségi okokra hivatkozva mondjon le az elnöki tisztségről.

Úgy döntöttek: eleget tesznek L. G. Ivasov vezérezredes kérésének, és köszönetet mondanak neki a tiszti testület megszilárdításáért végzett sokéves munkájáért.

Javasolták, hogy L. G. Ivasov vezérezredes maradjon az Összoroszországi Tiszti Gyűlés tiszteletbeli elnöke.

A Gyűlés Tanácsán megvitatták az Összoroszországi Tiszti Gyűlés új elnökének megválasztásának kérdését.

Vlagyimir Vasziljevics Kvacskov ezredest többségi szavazással megválasztották az Összoroszországi Tiszti Gyűlés új elnökének.”




Tehát puccs zajlott le a testületen belül, a putyinellenes nacionalista vezetőt leváltotta egy putyinista-nacionalista elnök. Ez viszont sok mindent megmagyaráz, habár maga a szervezet továbbra sem bír majd komoly jelentőséggel az aktív politikában.

Ennek ellenére a Kremlt és az ukrajnai orosz inváziót támogató oroszok közül egyre többen kezdik nyíltan bírálni az ország vezetését. Orosz katonai bloggerek azt állították, hogy a Kreml nem fogja tiszteletben tartani a Tiszti Gyűlés felhívását (igazuk lesz), ami azt jelzi, hogy az ukrajnai háborút támogató oroszok körében erősödik az orosz vezetés negatív megítélése. Anton Aljanov, a Kalinyingrádi terület kormányzója nyilvánosan kijelentette, hogy az ukrajnai orosz háború megzavarta a közlekedési útvonalakat és az építési ütemterveket a régióban, ami ritka beismerése a háború gazdasági költségeinek egy orosz kormányzati tisztviselő részéről. Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz katonai személyzet egyre inkább panaszkodik az ukrán csapatok elleni támadó műveletek hatástalanságára.

Ismeretlen támadók május 23-án folytatták a katonai toborzóirodák elleni támadásokat Oroszországban, jelezve a sorkatonasággal szembeni növekvő elégedetlenséget. Egy orosz Telegram-csatorna arról számolt be, hogy egy ismeretlen támadó Molotov-koktélt dobott az udmurt terület katonai toborzóirodájára, ami egy május 19-i incidenst követ, amikor egy orosz sorkatona egy pneumatikus eszközzel (légpuskával) rálőtt egy toborzóirodára Zseleznogorszk-Ilimszkijben (Irkutszki terület). Az ukrán vezérkar korábban arról számolt be, hogy a háború kezdete óta összesen 12 támadás történt toborzóirodák ellen, ebből öt csak az elmúlt hetekben. Ezek a támadások a sorkatonai szolgálat és a toborzás gyakorlatával szembeni növekvő belföldi elégedetlenséget tükrözhetik.

Mindeközben a harctereken az Izjum körüli orosz erők fokozták a légi és tüzérségi csapások ütemét, és valószínűleg megkísérlik a következő napokban folytatni a megrekedt támadó műveleteket.

A Szeverodonyeck bekerítésére irányuló orosz hadműveletek az elmúlt 24 órában kisebb eredményeket értek el, észak felé haladva Zolotén keresztül. Limanban (Szeverodonyecktől északra) folynak a harcok, miközben az orosz erők megpróbálják elvágni az ukrán utánpótlási vonalakat.

Az orosz erők a közeljövőben valószínűleg további kisebb előnyökre tesznek szert Popasznától nyugatra, de nem valószínű, hogy gyorsan el tudják foglalni Bakhmutot.

Az ukrán ellentámadás Harkivtól északkeletre továbbra is fenyegeti az orosz állásokat, és arra kényszeríti Oroszországot, hogy egységeket vonjon ki a folyamatban lévő kelet-ukrajnai offenzív műveletekből, hogy megerősítse védelmi pozícióit Vovcsanszk közelében.

A kelet-ukrajnai fronttal kapcsolatban fontos tehát, hogy az orosz erők május 23-án fokozták a légi- és tüzérségi csapásokat Izjumtól délkeletre a Szlovjanszk felé tervezett újraindított offenzív műveletek előkészítéseként. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy Oroszország nyugati, központi és keleti katonai körzetének nem részletezett alakulataiból, valamint a balti flotta 11. hadtestéből álló erő készül a Szlovjanszk felé irányuló támadások folytatására. Az orosz erők tüzérségi csapásokat hajtottak végre és felderítették az ukrán állásokat Izjumtól délkeletre Dibrove, Virnopillja, Bogorodicsne, Huszarivka, Csepil, Dolina, Studenok és Szvjatorhirszk környékén. Az ukrán vezérkar megjegyezte, hogy az orosz erők sikertelen szárazföldi támadást kíséreltek meg az Izjumtól mintegy 20 km-re délkeletre fekvő Dovhenke ellen. Az ukrán vezérkar továbbá kijelentette, hogy az orosz erők megerősítik a rendőrségi-igazgatási rendszert a Harkivi Terület északkeleti részén, valószínűleg azért, hogy megszilárdítsák az Izjumtól délre húzódó orosz szárazföldi kommunikációs vonalak (GLOC) ellenőrzését az esetleges ukrán partizánakciókkal szemben.


Az orosz csapatok folytatták a szárazföldi támadásokat Szeverodonyeck körül, és május 23-án csekély előnyre tettek szert a város bekerítése érdekében. Orosz források azt állították, hogy az orosz csapatok megtisztították a Szeverodonyecktől közvetlenül északkeletre fekvő Scsedricseve települést, és a város külterületén harcolnak. Az orosz erők állítólag megrohamozták Zolotét, és ellenőrzésük alá vonták a városba vezető útvonalakat, ami lehetővé teszi számukra, hogy észak felé nyomuljanak, és délről befejezzék Szeverodonyeck bekerítését. Az ukrán védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az orosz erők megpróbálják áttörni az ukrán védelmet Popaszna körül, különösen Toshkivka, Komishuvakha, Nirkove, Vasziljivka, Nova Kamijanka és Mironovszkij környékén, hogy valószínűleg megpróbáljanak nyugat felé nyomulni Bakhmut felé. Az ukrán erők a jelentések szerint Volodimirivkától nyugatra, Szoledar felé vonultak vissza, ami azt jelzi, hogy az orosz erők Popasznától nyugatra nyomulnak előre, szemben a Szeverodonyeck felé történő északi nyomulás prioritásával. Az orosz erők emellett a Donyeck-Luhanszk közigazgatási határ közelében is előnyre tettek szert, és ellenőrzésük alá vonták a Bakhmuttól délkeletre fekvő Mironovszkijt. Mironovszkij elfoglalása további kísérleteket tesz lehetővé a Bakhmut felé való délről és nyugatról történő nyomulásra. Az orosz erők azonban a kelet-ukrajnai városi terepen elért eddigi teljesítményük alapján nem valószínű, hogy képesek lesznek gyorsan elfoglalni Bakhmutot. Az sem biztos, hogy egyáltalán képesek lesznek elfoglalni.

Az orosz erők fokozták a Liman és Avdijivka környéki támadó műveleteket, és május 23-án áttörést értek el. Meg nem erősített jelentések szerint az orosz erők támadást indítottak Liman északi része ellen, és május 23-án legalább részben ellenőrzésük alá vonták a várost. Az orosz erők emellett fokozták az Avdijivka elleni tüzérségi csapásokat, és valószínűleg kihasználják Novoszelivka korábbi elfoglalását, hogy Avdijivka felé nyomuljanak előre, és autópálya-hozzáférést szerezzenek Szlovjanszk felé.

Az orosz nemzeti (szemben a DNK proxyval) megszálló hatóságok tovább erősítették a Mariupol feletti bürokratikus ellenőrzésüket, ami azt jelzi, hogy a DNK-erők adminisztratív ellenőrzése gyengül. Mariupol polgármesterének tanácsadója, Petro Andriusenko arról számolt be, hogy Oroszországból érkező „önkéntesek” segítik a szűrési eljárásokat, és csecsen egységek járőröznek a Mariupolból a Zaporizzsjai Terület ukrán ellenőrzés alatt álló területeire vezető autópályákon.

Az orosz csapatok május 23-án Harkiv városától északra lévő állásaik fenntartására összpontosítottak. Az ukrán védelmi minisztérium megjegyezte, hogy az orosz 6. és 41. Összhaderőnemi Hadsereg, a Balti Flotta, valamint (először) az 1. és 2. hadtest alakulatai tevékenykednek a térségben, hogy megakadályozzák az ukrán csapatok további előrenyomulását. Az 1. és 2. hadtest a Donyecki, illetve a Luhanszki Népköztársaság fegyveres erői. A DNK és az LNK csapatainak átcsoportosítása a korábbi, Kelet-Ukrajnában frontális támadásokat végrehajtó pozícióikból Harkiv északi részére, hogy védvonalakat tartsanak az ukrán ellentámadással szemben, azt jelzi, hogy Oroszország prioritásként kezeli az ukrán ellentámadás lelassítását, a keleti orosz támadó műveletek megerősítésének árán. Egy oroszbarát forrás arról számolt be, hogy az orosz erők még mindig harcolnak Litpsiben és (a harkivi) Rubizsnyében, ami összhangban van a korábbi állításokkal, miszerint az orosz csapatoknak sikerült némi területet visszaszerezniük Harkiv városától északra. Az orosz erők május 23-án egész nap folytatták Harkiv város és környéke tüzérségi támadását.

Az orosz erők május 23-án folytatták a feltételek megteremtését a tartós ellenőrzés megteremtéséhez és a támadó műveletek folytatásához Dél-Ukrajnában. A Zaporizzsjai Területi Katonai Parancsnokság jelentette, hogy az orosz erők csapatokat vonnak össze Vasziljevkában – Zaporizzsja várostól mintegy 80 km-re délre és a Zaporizzsjai Atomerőműtől (Atomerőmű) keletre, Enerhodarban. Az orosz erők valószínűleg arra törekszenek, hogy megszilárdítsák a Zaporizzsjai Atomerőmű feletti ellenőrzésüket és enyhítsék az ukrán ellentámadások fenyegetését a Zaporizzsjai Területen. Az ukrán vezérkar közölte, hogy Oroszország két további Sz–400-as légvédelmi rakétazászlóaljat telepít a Krím északnyugati részére, hogy megerősítse a légvédelmet az esetleges ukrán ellentámadásokkal szemben. Az ukrán hadsereg arról is beszámolt, hogy az orosz erők megerősítik határaikat a Herszoni és Mikolajivi területeken.


Ezek tehát a harcterek hírei, nem jósolnék belőlük semmit – csak halkan irigykedem az Origóra, ahol képesek voltak leírni szalagcímként, miszerint:

Itt az orosz hadsereg haditerve: senki nem számított arra, ami most következik”

Arra meg, hogy az Origo ismeri az orosz hadsereg haditervét, maguk az oroszok sem számítottak, ugyanis ahogy elnézem a csapatmozgásokat: még az sem biztos, hogy létezik ilyen haditerv. De akár van, akár nincs, az Origo bizonyára látta. A pár soros írást átnézve csak annyit mondok: én most tartok ugyanabban a témában a hetedik oldalon, és keveslem a részleteket… Hiába, aki tud, az tud.

A fekete-tengeri flotta viszont most nem érezheti magát a legjobban, ugyanis úgy tűnik, vége az eddigi patthelyzetnek, melyben ők az ukrán rakéták hatótávolságán kívülről küldözgették a Kalibr robotrepülőgépeket, tették lehetetlenné a kereskedelmi hajózást, a gabona elszállítását Odesszából. Mint az amerikai haditengerészet lapja írja:

A dán fegyveres erők nagy hatótávolságú hajó elleni rakétákat küldenek Ukrajnának – közölte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn újságírókkal. A dán partvédelmi Harpoonok hatótávolsága veszélyeztetheti az orosz hajókat az északi Fekete-tengeren – mondta egy haditengerészeti elemző a USNI Newsnak.

Különösen hálás vagyok Dániának, amely ma bejelentette, hogy egy Harpoon indítóállást és rakétákat biztosít, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni a partjait” – mondta Austin a Pentagonban a nemzetközi koalíció és Ukrajna védelmi tisztviselőivel tartott találkozót követően előkészített megjegyzéseiben.

Bár Austin nem pontosította a Harpoon típusát, a dán hadsereg part menti hajó elleni rakétaütegei RGM–84L–4 Harpoon Block II rakétákat vetnek be, amelyek a Boeing Advanced Harpoon Weapon Control System továbbfejlesztésével nemcsak a tengeren lévő hajókat, hanem a kikötőben és a szárazföldön lévő célpontokat is képesek eltalálni.”





Akkor pedig vége a lesből, biztonságos távolságból lövöldözésnek, bár ahogyan a fekete-tengeri flottát ismerem, csak a saját veszteségeik árán fogják elfogadni az új helyzetet. Az viszont egyelőre csak ábránd, hogy a gabonakivitel is újra beindulhat vízi úton: a nemzetközi vizeken járó teherhajókat továbbra is képesek és hajlandóak lesznek megtámadni.

A RIA Novosztyi híreiben ismerős név bukkan elénk: igen, a hírhedett politikai szélhámos, bukott oltásellenes próféta és jelenleg muszkavezető Kirill Sztremouszov borzolja a kedélyeket. Ő most a régió új (oroszpárti és önjelölt) közigazgatásának második embere, mármint addig, míg a partizánok fel nem robbantják az elsőt, utána előléptetik, és egyetlen nyilatkozatában képes volt két hazaárulást is elkövetni, ami azért még tőle is komoly teljesítmény. Az első:

SIMFEROPOL, május 24. – RIA Novosztyi. A Herszoni Régió hatóságai kérni fogják egy orosz katonai bázis telepítését a régióba, amely biztonsági garanciát jelentene – közölte a RIA Novosztyval a régió katonai és polgári közigazgatásának helyettes vezetője, Kirill Sztremouszov.

Elmondása szerint ma az orosz hadsereg az, amely megvédi a Herszon régiót az ukrán nacionalisták állandó kísérleteitől, hogy rakétatámadásokat indítsanak a falvak és városok ellen.

Az orosz hadsereg lett a béke és biztonság fenntartásának garanciája a térségünkben” – hangsúlyozta Sztremouszov.”

Már ezért is megérdemelné a magáét. De mondott mást is:

A Herszoni Régió az Orosz Föderáción belüli szubjektum lesz, de kizárt dolog, hogy a közeljövőben népszavazást tartanának erről. Tekintettel arra, hogy egy népszavazás eredményét a nyugati országok úgysem fogják elismerni, időpocsékolás lenne azt ma megtartani.”





Nem kétlem, hogy emberünk inkább előbb, mint utóbb népi kezdeményezésre meg fogja kapni a Kendergallér-rendet, de addig is elég kellemetlenek és kínosak az árulásai.

Hanem mi a helyzet a Kreml falai mögött?

Azt jó lenne tudni. Most szólok, hogy innentől spekuláció következik, az orosz kormányzati belügyekbe, intrikákba csak nagyon mérsékelt betekintése van a külvilágnak, de próbálkozzunk meg a lehetetlennel is. Szóval, tegnap délután végigsöpört a magyar sajtón a hír, miszerint „Merényletet követtek el Putyin ellen!” A kollégák becsületére váljék, hogy senki sem írta azt, miszerint most történt volna az eset. Nekem elvitte vagy két órámat is, míg rájöttem, mivel van dolgom, meg is osztom, mielőtt tovább szárnyal a kacsamadár.

Szóval, az a helyzet, hogy tegnap megjelent az Ukrajinszkaja Pravdában oroszul és ukránul (kéretik a két nyelvet nem egy kalap alá venni) egy nagyon hosszú interjú Kyrylo Budanovval, az ukrán hírszerzés vezetőjével. Ebben Budanov tényleg mond pár szót egy Putyin elleni, két hónappal ezelőtti merényletről, de beszél egy palotaforradalom lehetőségéről is a Kremlben és Putyin betegségeiről úgyszintén (szerinte beteg ember ugyan az orosz elnök de nem halálosan). Ennek az írásnak készített a szemfüles szerkesztő pár ajánlót a lap angol nyelvű változatába, és az egyik ilyen rövid felvezetőt olvasták angolul a magyar sajtó munkatársai is. Ebből lett a hír. Ami ugyan nem hazugság a szó szoros értelmében, de nem is „bontja ki az igazság minden szegmensét”. Lássuk szó szerint, mit mondott Budanov!

Volt egy merényletkísérlet Putyin ellen… Állítólag még a Kaukázus képviselői is megtámadták, nem is olyan régen. Ez nem nyilvános információ. Abszolút sikertelen kísérlet volt, de tényleg megtörtént… Körülbelül 2 hónappal ezelőtt. Ismétlem, ez a kísérlet sikertelen volt. Nem hozták nyilvánossága ezt az eseményt, de megtörtént.”





Ennyit valóban mond, többet nem. Mivel pedig Budanov mégiscsak az ukrán hírszerzés főnöke, legyünk óvatosak, és ne csak azt tekintsük, amit mond, hanem azt is, ki mondja és vajon miért mondhatja?

Annyiban viszont igaza van, hogy az orosz kormánykörök (is) elégedetlenek. A Kreml kulisszái mögé valamennyire még mindig belátó Meduza ma reggel alaposan körüljárta a kormánykörökben és a gazdasági elitben uralkodó hangulatot, őket idézem most:

Pontosan három hónap telt el azóta, hogy megkezdődött az orosz invázió Ukrajnában. Ez idő alatt az orosz elit számos tagja többször is megváltoztatta álláspontját a háborúval és az ország helyzetével kapcsolatban. A szélsőséges pesszimizmust mérsékelt optimizmus váltotta fel, amelyet viszont ugyancsak mérsékelt pesszimizmus váltott fel. A Meduza Kreml-közeli forrásai szerint ez a hangulat most újabb fordulatot vett: nagyon sokan elégedetlenek Vlagyimir Putyinnal személyesen. Ezt az álláspontot osztják azok, akik a háború folytatását támogatják, és azok is, akik békét akarnak.”

Hát igen, ez természetes. A szankciók és az első nagy vereségek kiváltották a pesszimizmust, a kijevi visszavonulás után stagnált a helyzet, enyhült a borúlátás is, de most már mindenkinek elege van az egészből, csak kinek ezért, kinek azért.

A Kremlhez közeli források kifejtik, hogy a „keselyűk” (elsősorban a szilovikok) álláspontja egyszerű: „Azt mondják, hogy ha már belekeveredtek ebbe, akkor nem szabad hagyni, hogy bármilyen gyengeség jelét mutassa az ország. Határozottabban kell fellépni”. A „keményebb” alatt a tartalékosok széles körű mozgósítását és a ” végső győzelemig tartó” háborút értik – ideális esetben Kijev elfoglalását is beleértve.

A Meduza forrásai szerint azonban a Kreml nem áll készen a mozgósításra. Még áprilisban a Meduza forrásai zárt szociológiai felmérések eredményeire hivatkozva azt állították, hogy még a „különleges műveletet” támogató oroszok sem hajlandók maguk harcolni – vagy rokonaikat a frontra küldeni.

Ugyanakkor a források megjegyzik, hogy a „békepárt” – amelyet a nagyvállalkozók és a „civil” tisztviselők többsége képvisel – szintén elégedetlen Putyin lépéseivel, mivel úgy látja, hogy nem tesz valódi lépéseket az ukrajnai béke érdekében. Másrészt számos nehézséget látnak a gazdaságban.

A problémák Oroszországban a háború miatt már láthatóak, és a nyár közepén már csak úgy záporoznak majd a különböző irányokból: a közlekedés, az egészségügy, sőt a mezőgazdaság is vszélyben forog. Senki sem gondolt ilyen mértékű válságra” – magyarázta a Meduzának egy kormányközeli forrás.”





Tegyük fel a kérdést Leninnel: sto gyélaty, mi a teendő? Azt senki sem tudja, ellenben a kormányon belül egyre több vita folyik a Putyin utáni jövőről.

Nem arról van szó, hogy most azonnal meg akarják buktatni Putyint, és erre készülnek. De van egy olyan egyetértés, vagy vágyálom, hogy belátható időn belül nem ő fogja vezetni az államot. Az elnök összekuszálta a dolgokat, de aztán mindent helyre lehet hozni – valahogyan tárgyalni a Nyugattal és Ukrajnával”

mondja egy másik Kreml-közeli forrás. Szerinte a Kreml hallgatólagosan még az elnök utódainak személyéről is tárgyal. Köztük van Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester, Dmitrij Medvegyev, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese és Szergej Kirijenko, az elnöki adminisztráció első helyettes vezetője. Ez komoly változást jelent az egy hónappal ezelőtti állapotokhoz képest, mikor még az ex-KGB-s Patrusev volt az orosz elnök helyettese és potenciális utódja.

Hogy megtámadták-e Putyint két hónappal ezelőtt, azt nem tudjuk, de a fentiek alapján Budanovnak némi igaza egy palotaforradalom lehetőségében mégiscsak lehet – no, de ez csak spekuláció.

Ennyi hír jutott mára, holnap folytatom az annalest.

Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak!