Ukrajna orosz megszállása folytatódik, a helyzet nem túl biztató, bár ezekben a percekben már folynak a béketárgyalások a Belavezsszkaja Puszcsa Nemzeti Parkban.
A helyszín megválasztása Ukrajna számára a lehető legrosszabb jel, valóságos provokáció – de nem volt választásuk, oda kellett mennie a kijevi kormány küldöttségének.
Miért is ominózus hely a Belavezsszkaja Puszcsa Nemzeti Park? Mert 1991. december 8-án pont ott, a mostani tárgyalások helyszínén állapodott meg Oroszország, Ukrajna és Belarusz a Szovjetunió megszűnéséről, az itt aláírt okmányt hívjuk Belavezsai Megállapodásnak, ott ért véget a Birodalom története. Szimbolikus helyszín, valami olyasmi lehet Putyinnak, mint Hitlernek a compiègne-i erdőben álló vasúti kocsi. Az arról nevezetes, hogy először benne írták alá az 1918-as fegyverszüneti egyezményt, ami lezárta az első világháborút, másodjára pedig Hitler ragaszkodott hozzá, hogy ugyanott, ugyanabban a kocsiban írják alá Franciaország kapitulációját 1940. június 22-én, méghozzá az ő jelenlétében. Szóval, nem csodálkoznék, ha most is feltűnne Putyin a belavezsai erdőben, hogy jelen legyen a Birodalom újjászületésekor, mint büszke atyuska.
De vajon újjászületik-e? Kételkedem benne. Akármilyen reménytelen is a harci helyzet az ukrán fél számára, az oroszok sem állnak jól. Lássuk először is a két fél által közölt veszteséglistákat (megint egymás veszteségeit mondják, illetve Moszkva bevallott néhány sajátot is). Szóval, hogy áll a licit?
Az ukrán vezérkar kilencezer főre becsülte az orosz hadsereg veszteségeit. Az orosz védelmi minisztérium kevesebb, mint 500 áldozatról számolt be.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint az orosz hadsereg mintegy kilencezer embert veszített a háború kezdete óta. Ezt Zelenszkij ukrán elnök mondta el beszédében.
Az orosz csapatok 217 harckocsit, 30 repülőgépet és mintegy 30 helikoptert is elvesztettek – közölte az ukrán vezérkar.
Előző nap az orosz védelmi minisztérium első alkalommal adta meg az Ukrajnában szerintük elesett orosz katonák számát. A minisztérium azt állítja, hogy az ellenségeskedések kezdete óta 498 orosz katona hunyt el és további 1597 sebesült meg. Ugyanakkor az orosz védelmi minisztérium az ellenséges veszteségeket 2800 „ukrán katonára és nacionalistára” becsülte. Ne feledjük: ők ez utóbbi adattal felfele licitálnak. A rosseb enné meg az ilyen licitet.
Anyagveszteség szempontjából az orosz fél szerint 1612 ukrán katonai célpontot ért találat, köztük 62 repülőgépet, 606 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 67 rakéta-sorozatvetőt, 227 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 53 pilóta nélküli légi járművet.
A mariupoli hatóságok március 2-án közölték, hogy 14 órán keresztül lőtték őket. Az invázió kezdete óta 138 ember sebesült meg a harcok sújtotta városban, a halottak pontos számát a hatóságok nem közölték. Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a DNK erői „lezárták a várost körülvevő gyűrűt”, és felszólították a helyieket, hogy meneküljenek a városból kelet felé. Mariupolban ez idő szerint nincs víz, fűtés és áram. Az alpolgármester kedd délutáni beszámolója szerint a halottakat sem tudják összeszedni, annyira heves tűz alatt vannak, hogy életveszélyes elhagyni a pincéket. A város önkormányzata fél órával ezelőtt közleményt adott ki:
„Elvágják az élelmiszer-ellátást, blokád alá helyeznek minket, mint annak idején Leningrádban. Hét napja szándékosan rombolják a város kritikus infrastruktúráját. Megint nincs világításunk, vizünk és fűtésünk. Ez népirtás.”
Az ukrán hatóságok a humanitárius folyosók kialakításának segítésére szólítják fel a nemzetközi szervezeteket:
„A falvak és városok, ahol az orosz csapatok állomásoznak, azonnal a fosztogatás, a fosztogatás és a gyilkolás színhelyévé válnak. Humanitárius folyosókra van szükségünk – élelmiszerre, gyógyszerekre, mentőautókra, gyermekek evakuálására. Aktív segítséget várunk a nemzetközi szervezetektől, köztük az EBESZ-től. Elég volt a szavakból!”
– írta Mykhaylo Podolyak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren.
Orosz vezérkari források szerint az LNK erői elérték a Krasznij Liman – Privolje – Szeverodonyeck északi külvárosának vonalát.
A DNK-erők ellenőrzésük alá vonták Vinohradnét, Vodyane-t, Sartakát és szűkítették a mariupoli bekerítőgyűrűt.
Az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta Csisztopolyét, Novopoltavkát és Zsovtnevét.
Balakleya városát „felszabadították a nacionalista uralom alól”.
A kijevi Lyssaja Gora közelében lévő tartalék rádió- és televíziós központot működésképtelenné tették.
Ukrán vezérkari források szerint az orosz csapatok folytatják a nagyvárosok lakónegyedeinek éjszakai bombázását.
Az orosz katonák megpróbálják elérni Kijev északi külvárosát, miközben igyekeznek kerülni a katonai összecsapásokat.
Zolocsev, Harkiv és Balakleja térségében offenzív művelet folyik. Harcok folynak Energodar közelében.
Az orosz haditengerészet partraszálló egységeit figyelték meg a Fekete-tenger vizein Odessza közelében. A város ostromra készül.
Pontosabban: az orosz Fekete-tengeri Flotta egységei – négy partraszálló hajó három rakétafregatt kíséretében – a Krím-félszigetről Odessza felé tartanak. Az ukrán hadsereg egységei felkészültek az ellenséggel szembeni tűzharcra. Szerhij Bratcsuk, az Odesai Regionális Állami Adminisztráció Községi Tanácsának vezetője szerint az Ukrán Fegyveres Erők egységei készen állnak arra, hogy tűzzel válaszoljanak az ellenségre.
„A Fekete-tengeri műveleti övezetben az ellenség folytatja az érintett hadihajócsoport telepítését, és arra készül, hogy tengeri partraszállást hajtson végre a partvidéken. A hadsereg védelmi körzetének minden ereje és eszköze készen áll a visszavágásra”
Valahol Odesszában felsóhajt Katajev szelleme Lermontovot idézve, mint a regényében:
„Távolban egy fehér vitorla
Tenger kék ködén átragyog.
Mért indult messzi országokba?
És otthonában mit hagyott?”
Vele merengenek Iszaak Emmanuilovics Babel, Ilja Ilf és Jevgenyij Petrov nyugtalan lelkei – mind odesszaiak voltak, ráadásul Katajev és Petrov még testvérek is. Az a város az orosz kultúra ékköve, ragyogó állócsillaga máig, Odessza híres kikötői lépcsője nélkül nincs Eisenstein filmművészete sem (ott játszódik a Patyomkin páncélos). Csak a filmben lefele dübörögtek rajta a katonacsizmák, most felfelé akarnak indulni.
Zsitomir ostroma során hárman meghaltak, 20-an megsérültek, megsemmisült a piac, és lakóházak sora omlott össze. Mint tudjuk, az orosz alakulatok kizárólag katonai célpontokat támadnak, de azokat nagy pontossággal.
Március 2-án folytatódtak a harcok Harkivban és Kijevben, és légicsapások érték a kijevi vasútállomás környékét. Harkivban találat érte a Nagyboldogasszony-székesegyházat. A templom a város egyik legrégebbi ortodox temploma, 1657-ben épült. A belövések idején a helyi lakosok a templomban húzták meg magukat. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
A szumi régió vezetője, Dmytro Zsivszkij elmondta, hogy Troszjanyec városában az orosz katonaság tankkal rombolta le a Kerek Udvar kapuját. Ez a Nádarzsinszkij-Golicinok birtokának egykori lovardája, egy 18. századi építészeti műemlék, a „kozák barokk” stílus gyöngyszeme. Volt.
A napok óta orosz katonai ellenőrzés alatt álló Melitopolban a lakosok az utcára vonultak és azt skandálták: „Ukrajna!”. Meg is kergették az orosz katonákat, akik nem mertek fényes nappal a fegyvertelen tömegbe lőni.
Herszonban, amelyért a háború kezdete óta harcoltak, és ahová az orosz tankok március 1-jén vonultak be, a polgármester március 2-án reggel bejelentette, hogy humanitárius folyosót kell nyitni a halottak és sebesültek elszállítására, valamint gyógyszerek és élelmiszerek bevitelére. Később arról számolt be a városi végrehajtó bizottságnak, hogy megállapodott a „fegyveres látogatókkal”: kijárási tilalom lép érvénybe, a gyalogosok „legfeljebb ketten közlekedhetnek egymás társaságában”, az autók pedig „minimális sebességgel” járhatnak.
Izyum, a Harkivi terület harmadik legnagyobb városa is tűz alá került. A tüzérségi csapás egy lakóházat és egy magasházat ért. A helyi hatóságok szerint nyolc ember halt meg, köztük két gyermek.
Az ukrán hírszerzés úgy véli, hogy március 4-én Oroszországban hadiállapotot vezetnek be – közölte Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. Ez abból gondolják, hogy az Állami Duma és a Szövetségi Tanács rendkívüli ülését március 4-re hirdették meg Moszkvában, melyen meg kell vizsgálniuk „a kormánynak a polgárok, a régiók és általában a gazdaság támogatására irányuló javaslatait”.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ezt az értesülést kacsának nevezte, és azt is cáfolta, hogy a hadköteles korú férfiaknak március 8-a után tilos lenne elhagyniuk Oroszországot.
A legendás „hosszú konvoj” Kijevtől északra az amerikai védelmi minisztérium szerint az elmúlt 24-36 órában meg sem mozdult. Valóban a világ legnagyobb forgalmi dugójáról lehet szó, ráadásul a műholdfelvételek szerint főleg az elején látható több kilőtt jármű. Ha a végét is sikerült kilőni, akkor megvan a megoldás a Konvoj Titkára: előre nem tudnak menni, hátra nem tudnak menni, két oldalt meg ott a híres raszputyica, a sártenger, ami már a támadó mongol tümeneket is képes volt megbénítani: ott fognak szétrozsdásodni, ahol vannak.
Mit mutatnak ezek az események?
Véleményem szerint semmi jót. Tévedhetek ugyan, de úgy tűnik, az orosz haditerv, mely egy villámháborúról szólt, az első lépcsőben az ukrán parancsnokságok, légierő és légvédelem sebészi pontosságú megsemmisítésével, egyszerűen csődöt mondott. Nem voltak elég pontosak az orosz fegyverek, illetve, ami elég pontos, abból kevés van nekik és ezért nagyon drága. Komolyabb szerepet kapnak a pontos csapásmérő eszközöknél a kevésbé pontosak, melyeknek azonban – mint a Grad rakéta-sorozatvetőnek – jóval nagyobb a rombolóerejük.
Az orosz emberveszteségek aránytalanul nagyok, ma érték el a tíz évig afganisztáni hadjárat szintjét. Egy hét alatt. Mindez hosszú háborút jelent a tervezett villámgyors helyett, ami már nem kizárólag katonai célpontok, hanem sokkal inkább a polgári lakosság ellen zajlik, az ukrán nép demoralizálása céljából (a második világháború óta tudjuk, hogy ez ostobaság: „Bomber” Harris hátországot sújtó szőnyegbombázásai sem demoralizálták a harctéren a német csapatokat, de még a lakosságot sem). Viszont emiatt támadhatják a nevezetesebb és jelképes erővel bíró, kulturális értéket képviselő műemlékeket, városokat is.
Csakhogy ez a harcmodor a történelem folyamán eddig még mindenhol és mindenkor csődöt mondott. A megtámadott ország lakossága nem szokott meghunyászkodni a terrortól, népirtástól, ellenkezőleg, kettőzött haraggal veti magát az ellenségre, a harcoló alakulatok pedig még dühösebbek attól, ha az otthonaikat, szeretteiket éri a támadás. Ha addig kegyelmeztek is, utána már nem fognak.
Szóval: ez hiba, nagy hiba, amit csakis annak tudhatunk be, hogy a hadvezetés eredeti terve kudarcba fulladt és most minden áron látványos eredményeket akarnak felmutatni.
A tárgyalásokról egyelőre semmi hír, az orosz hátországban egyre erősödik a háborúellenes mozgalom, aminek hatására az orosz népet elnyomó intézkedések sorát hozzák, és a gazdaság is borzalmas állapotba került a szankciók hatására.
Most kéne Putyin minden áron békét kössön, míg lehet és míg nem áll sok-sok haragos ember a Vörös Téren, az ő fejét követelve.
De Putyin a Birodalom újjászületéséről álmodik.
Keserű lesz az ébredése.
Békét Ukrajnának, békét Oroszországnak, békét a világnak.