Szele Tamás: Simion törp és a tinta

Ennek az írásnak elvben csak annyi az apropója, hogy igen nagyot röhögtem volt, mikor megláttam, hogy a szélsőjobboldali-mindenellenes romániai AUR párt egyik elnökét, kettő van nekik a biztonság kedvéért, Iaşi (akinek úgy tetszik: Jászvásár) főterén egy vele egyet nem értő úriember leöntötte kék tintával, mely előnyösen befolyásolta megjelenését.

Addig is szép ember volt, de ez a diszkrét sminkelem mintha kiemelte volna természetes hasonlóságát egy hupikék törpikéhez, sőt, az esetnek következménye volt, ugyanis a későbbiekben az AUR egyes szimpatizánsai kékre festették az arcukat, mintha a párt Aprajafalvává változott volna.

Képünkön látható is Dulifuli törp a többi törpikével.

Azért a dolog nem olyan egyszerű. Simion jelenleg országot jár a politikusok szokása szerint, időnként tragikomikus elemekkel tarkítva, képes átcsúszni a saját paródiájába, és ez őt egyáltalán nem zavarja: Temesváron követői élén benyomult a városházára (valami olyasmivel próbálkozhatott, mint korábban, december 21-én Bukarestben, mikor a bukaresti parlamentet próbálták megostromolni, megrongálták a japán és az amerikai nagykövet kocsiját, aztán úgy találták, hogy hideg van és kevés a pálinka, tehát mindenki hazament). Persze Temesváron is akkor akart beszélni Dominic Fritz polgármesterrel, amikor tudta biztosan, hogy az Újvidéken jár épp, de így legalább megalakíthatta a „Fritz-ellenes ligát”, aminek célja a német állampolgárságú polgármester leváltása, annak származása miatt. Nem tudom, Fritz polgármester hogyan teszi a dolgát, két éve jártam utoljára Temesváron, akkor is csak átutazóban, de a származás egy demokráciában nem érv.

Kolozsváron a magyar nyelven adó Paprika Rádióhoz próbált betörni, ahol mindenféle „RMDSZ-maffiózókat” keresgélt név szerint, éspedig valami nagyon régi cégadatok alapján: borzalmas lehetett számára, mikor rájött, hogy a rádiósok első pillanatban nem ismerték fel őt, és kialakult közöttük a süketek párbeszéde. Ennél kínosabb már csak az a jelenet lehetett, mikor pár nap múlva egy közös repülőút alkalmával olyan politikus mellett ülve mesélte el a kalandját, akit a rádiónál keresett. Ő sem ismerte fel az emberét… pedig ott ült mellette, másfél méternyire. Hogy az RMDSZ politikája milyen, azt én itt és most nem fogom elemezni, ugyanis az AUR az írás tárgya, nem ők, de az incidens után Simion joggal pályázhat Okoska törp címére is.

Besztercén azzal volt elégedetlen, hogy a városban két Kaufland áruház is van, holott neki egy is sok lenne, Iaşiba azért ment, hogy megünnepelje Havasalföld és Moldova egyesülését, ott érkezett a tintásüveg.

Joggal tesszük fel a kérdést: mit akar ez a pojáca és mit akar a pártja?

Nyilvánvaló, hogy ők sem tudják igazán. Ha egy gonosz dzsinn minden követelésüket valóra váltaná, nagy bajban volnának, ugyanis ideológiai szempontból olyan platformon állnak, mintha a Magyar Gárdát összeházasítanánk a Mi Hazánkkal, és az egészet lefordítanánk románra. Meg kicserélnénk pár kifejezést a szövegükben, de különben a szélsőjobboldal mindenhol szélsőjobboldal. Az AUR kisebbségellenes – ide értsünk minden elképzelhető kisebbséget, magyaroktól zsidókig, cigányokig, melegekig sőt, mindenki kisebbségi szerintük, aki nem román anyanyelvű ortodox keresztény –, járvány- és vírustagadó, radikálisan agresszív, rendpárti (bár tagságának és vezetőségének nagy része büntetett előéletű, köztörvényes csibész), valamint szélsőségesen oroszbarát, Európai Unió- és Nyugat-ellenes.

A romániai politika pedig épp úgy nem képes kezdeni velük semmit, legalábbis jogszerű úton nem, mint ahogy a magyar is képtelen volt hatékonyan fellépni a gárdavonulások ellen. Más kérdés, hogy az AUR-nak viszonylag sok a szavazója – kilenc százalékot értek el a legutóbbi választásokon, csak az a választás Románia történelmének legkisebb részvételi arányát mutatta a világjárvány miatt, őket is a vírustagadók juttatták be a parlamentbe – de ehhez képest kevés a tagja és az aktivistája, tehát aktívan nem állnak mögöttük széles néptömegek. Azért így is sok gondot okoznak.

Van hasonlóság a régi Vasgárda és az AUR között? Ideológiai szempontból igen, bár a Vasgárda nyelvezetét inkább a holdudvarukban működő kisebb, szélsőséges csoportok alkalmazzák, például a Călin Georgescu-féle „Ősi Föld Mozgalma” („Mișcarea Pământul strămoşesc”), legalábbis így találja Oliver Jens Schmitt, a délkelet-európai történelem bázeli professzora, aki a legalaposabban dokumentált életrajzot írta Zelea-Codreanuról, a Vasgárda vezéréről (dokumentáltat, de nem barátságosat). Őt a román Szabad Európa kérdezte a helyzetről:

Ez az elszigetelődő nacionalizmus több évtizede elterjedt Romániában, sok román ismeri ennek a propagandának a szlogenjeit és díszleteit. A nacionalista kommunizmus átvette a légiós ideológia nagy részét, Codreanu vezető személyisége és kifejezett vallási ortodoxia nélkül. Ez a gondolkodás tehát könnyen aktivizálható a gazdasági és politikai válság időszakában. 1989 után nem folyt széleskörű vita a román történelem problémás pillanatairól, mint például a román részvétel a holokausztban és a fasizmusban. A legújabb kori történelem ismeretének hiánya, annak egyoldalú bemutatása és értelmezése megkönnyíti a szélsőségesek számára, hogy a jelenlegi válsággal összefüggésben légiós jelszavakkal mozgósítsák a megrémült és frusztrált választókat.”




mondta a professzor, és én pusztán annyit tennék hozzá, hogy Ceaușescu rendszere csak szólamokban volt „kommunista”, de az AUR eszmei alapjai oda nyúlnak vissza, Ceaușescu pedig a Vasgárdától vette az ötletei jó részét, szóval világos a képlet. És még mi segíti őket?

Most is jelentős különbségek vannak a városi és vidéki területek között a gazdasági fejlettség és az oktatási szint tekintetében. Emellett a fejlődési különbségek egyrészt a nyugati területek és Bukarest nagyvárosi körzete, másrészt a kevésbé fejlett munténiai és moldovai vidéki régiók és kisvárosok között nagymértékben fennmaradtak.

Különösen ezekben a régiókban, sok párttól eltérően, az AUR nagyon is jelen van, nemcsak a közösségi médián keresztül, hanem a választási kampányon kívüli politikai akciókkal is. Az AUR a diaszpórában is képes volt rövid idő alatt hálózatokat kiépíteni a közösségi médián keresztül.”

A diaszpóra kérdése különösen fontos esetünkben, ugyanis az AUR egyik legkomolyabb önellentmondását érhetjük tetten. Románia lakosságának nagyon nagy része él határain túl, a kivándorlás mértékét – pontos kimutatás erről nem létezik, nem is létezhet – olyan két-, de inkább hárommillió főre becslik, és az AUR alapításkor deklarált célja „az összes román egyesítése Romániában és a románok lakta szomszédos területeken, valamint a román diaszpóra támogatása más országokban.”

Hangsúlyoznám, hogy kizárólag román anyanyelvűekre gondolnak ilyenkor.


Rendben és hogyan küzd ezért a párt? Úgy, hogy legújabban propaganda-hadjáratot indított Románia kilépésének érdekében az Európai Unióból. Szintén a román Szabad Európa végzett egy komoly felmérést erről a közösségi médiában zajló kampányról, eszerint csak az idei év első három napjában 329 olyan bejegyzés jelent meg nyilvános oldalakon és Facebook-csoportokban, amelyekben a „Roexit” szó szerepelt. Ez ötször több, mint 2017-ben, az első évben, amikor ez a felszólítás megjelent a közösségi médiában. Forgalmuk azonban elérte a négymillió interakciót! Sőt, Florin Zeru professzor szerint:

A Roexit üzenetének legfontosabb támogatója Mihai Ioan Lască parlamenti képviselő. Kifejezett üzenetei vannak erre vonatkozóan, amelyeket Sorin Ovidiu Vântu, Dan Chitic és Diana Șoșoacă szenátor esetében is megtalálhatunk. Lásd még a december 21-i tüntetést is, ahol a szenátor több tüntetővel együtt hangosbeszélőn üvöltötte a Roexitről szóló üzeneteket a parlament előtt.”





Sőt, az EU-ból való kilépést követelők közül sokan egyúttal a NATO-ból való távozást is kívánják. Az elmúlt másfél évben több mint 100 000, a NATO-ról és az Európai Unióról szóló, negatív hangvételű bejegyzés jelent meg a román nyelvű oldalakon – derül ki egy, a romániai Nyugat-ellenes propagandáról szóló jelentésből. 

Folytathatnám, de nincs értelme, a következtetés világosan levonható ennyiből is: az AUR úgy harcol a román nemzetiségűek egyesítéséért, hogy megnehezíti az európai román diaszpóra életét. Ha valóra válna a követelésük, ez a réteg vagy elszakadna az anyaországtól, vagy visszakényszerülne oda, de akkor nehéz idők következnének George Simionra és társaira, mert nagyon kellemetlen a sorsa annak, akit két-három millióan akarnak megverni. Néhányuknak óhatatlanul sikerülne.

Miért ilyen fontos mégis a Roexit propagálása? Nos, Romániában van pár dolog, ami nagyon zavarja Moszkvát. Ilyen a deveselui NATO-rakétatámaszpont (most épül egy második Aranyosgyéres mellett) vagy a konstancai Mihail Kogălniceanu flottatámaszpont. Egy, a NATO és az Európai Unió mellett elkötelezett Románia majdnem annyira bosszantó a Kreml számára, mint Ukrajna, bár azért mégis valamivel kevésbé az – de nem sajnálnának némi áldozatot azért, hogy oroszbarát kormány kerüljön Bukarestbe, ami kilépteti az országot eddigi szövetségi rendszeréből és érett almaként odagurítja nekik. A párt elnökjelöltje, Călin Georgescu annyira oroszbarát, hogy a Sputnik News egy cikkében egyenesen Alekszandr Duginhoz, a moszkvai rezsim egyik legfőbb ideológusához hasonlította.


Fenyeget az a veszély, hogy az AUR kormányt alakítson?

Nem, reális esélye jelenleg nincs ennek. Egy hátszéllel kilenc, reális választások esetén négy-öt százalékos pártról van szó, ami inkább politizál performanszok, utcai akciók szintjén, mint a hivatalos keretek között, egy hangos, látványos vándorcirkuszról, ami egyelőre nem tűnik túl esélyesnek a következő választásokon. És a demonstrációikon is egyre több ellentüntető jelenik meg.

Ne feledjük: Simiont is leöntötték tintával a minap, mégsem lett belőle tömegverekedés.

Szóval, ezek egyelőre törpikék, most már hupikékek is.

Arra kell vigyázni, hogy meg ne nőjenek.