Szele Tamás: Meghalni Danzigért?

Ma újból Kazahsztánnal kell foglalkoznunk, hiszen fontos hírek érkeztek az ország sorsával kapcsolatban, de aztán, ha nem változik meg gyökeresen a helyzet, bele kell nyugodnunk a megváltoztathatatlanba.

Moszkva egyértelműen győzött, a hatalom új birtokosa Tokajev, és akármennyire is borzalmas ez, senki sem lenne hajlandó meghalni Almatiért.

Ahogy a franciák sem akartak meghalni Danzigért, minek következtében később sokan Párizsért haltak meg. De egyelőre semmilyen reális diplomáciai lehetőség vagy szándék nem mutatkozik a nagy- és kishatalmak részéről arra, hogy változtassanak a helyzeten. Mondjuk mód se sok lenne rá. De lássuk a híreket.

Az országban újraindult a vasúti közlekedés.

Orosz békefenntartók a kazah biztonsági erőkkel együtt elfoglalják az almati repülőteret, amelyet Nurszultan Nazarbajev korábbi tanácsadója szerint korábban „a hatalom felsőbb szintjeire befurakodott árulók” miatt foglaltak el. Nem világos, kik tartották eddig megszállva a légikikötőt, de a különös kifejezés az árulókról értelmet nyer, ha tekintetbe vesszük, hogy a kazah hatóságok hazaárulás vádjával őrizetbe vették a nemzetbiztonsági bizottságnak a héten elbocsátott igazgatóját, Karim Maszimovot – közölte szombaton maga a bizottság. Maszimov mellett több más tisztségviselőt is őrizetbe vettek, de a bizottság őket nem nevezte meg, és egyéb részleteket sem árultak el az ügyről.

Akkor már nem csak megtorlásról beszélhetünk, hanem bizony leszámolásról is Nazarbajev gárdájával – tőlük megszabadulnak, hogy a helyükre ülhessen Tokajev garnitúrája.

A bűnügyi hatóságok őrizetbe vették Arman Dzsumageldijevet (más néven Dikiy Arman), akit a tüntetések és fegyveres támadások egyik fő szervezőjének tartanak. Ezzel szemben erre a címre akad más jelentkező is: a TASZSZ számol be arról, hogy:

A Bank Turan Alem (BTA Bank) volt elnöke, Mukhtar Abljazov, aki jelenleg külföldön bujkál, a Reutersnek adott interjújában az ellenzék és a kazahsztáni tüntetések vezetőjének nevezte magát.

Abljazov szerint az almati tüntetők minden nap konzultálnak vele arról, hogyan kell cselekedni. „Az ellenzék vezetőjének tekintem magam” – mondta, megjegyezve, hogy amennyiben a tiltakozások elérik a megfelelő mértéket, visszatér Kazahsztánba, hogy az ideiglenes kormányt vezesse.

Abljazov, aki az interjút Párizsban adta, azt mondta, hogy nem kapott pénzt a Nyugattól a tüntetések koordinálására. A szökésben lévő bankár sürgette a nyugati államokat, hogy avatkozzanak be a kazahsztáni eseményekbe, hogy megakadályozzák a köztársaság Oroszországhoz való közeledését.”




Hát szervezőnek nem lehet hétköznapi Abljazov mester, hiszen pont szervezett és csoportosan elkövetett nagyszabású sikkasztás miatt ítélték Moszkvában 15 évre, de épp ez cáfolja, hogy köze lenne a tiltakozásokhoz: ha azokat akár csak kicsit is megorganizálták volna, nagyobb sikerrel járnak. De Magyarországon is egymást verik le az önkéntes jelentkezők, akik mind az Ördög Ügyvédjének nevezik magukat, hátha sikerül lopniuk egy kis népszerűséget… nem, nem túl valószínű, hogy ez a pénzügyi tehetség bármit is vezetne a saját autóján kívül.

Az ország számos régiójában történt tragikus események következtében bekövetkezett számos emberi áldozat kapcsán Tokajev kazah elnök úgy döntött, hogy 2022. január 10-ét nemzeti gyásznappá nyilvánítja”

jelentette be szombaton Berik Uali sajtótitkár.

Ez azért elvárható volt.

A békefenntartók továbbra is érkeznek az országba, a kazahsztáni hatóságok azonban azt állítják, hogy ezek az alakulatok nem vesznek részt a „lázadók” elleni műveletekben. Január 8-án este Tokajev angolul tweetelt: szerinte „legalább hat terrorista hullámban” támadták Almatit, „jól képzett banditák és terroristák”, akik „idegen nyelveken beszélnek”, ezzel kapcsolatban közölte: „terroristákkal nem lehet tárgyalni, meg kell őket ölni”. A tüntetések kezdete óta közel négyezer embert vettek őrizetbe.

Tegnap este Tokajev elnök telefonbeszélgetést folytatott Alekszandr Lukasenka belarusz és Ramzan Kadirov csecsen állami vezetőkkel.

Mint a Kreml közölte, ugyancsak szombat este hosszasan tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin és Tokajev: míg a kazah elnök megköszönte, hogy az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) katonákat vezényel Kazahsztánba, azt is hozzátette, hogy a helyzet már kezd stabilizálódni országában. Putyin javasolta, hogy a KBSZSZ vezetői a napokban tartsanak videókonferenciát az ügyben. Az elnökök megállapodtak abban, hogy folyamatosan tartják a kapcsolatot. A konferencia szervezéséért Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a szervezet soros elnöke, Örményország felel. Az orosz elnök tegnap este Lukasenka fehérorosz elnökkel és Nikol Pasinján örmény kormányfővel is telefonos megbeszélést folytatott, így elmondhatjuk, hogy a KBSZSZ térségében minden vezető felhívta az összes többit, mindenki beszélt mindenkivel, égtek a vonalak és a Kreml ablakában reggelig világított az a bizonyos kicsiny lámpa, amit még Vlagyimir Iljics felejtett ott és égve.

Az orosz külügyminisztérium szokatlanul durva hangvételű nyilatkozatot adott ki amiatt, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken megjegyezte:

A közelmúlt történelmének tanulsága az, hogy ha egyszer az oroszok a házadban vannak, néha nagyon nehéz rávenni őket, hogy távozzanak.”

Erre válaszul tették közzé saját álláspontjukat, mely szerint:

Az amerikai külügyminiszter humorizálni próbált Kazahsztán tragédiáján. Ez egy durva megjegyzés volt, és nem az első. Nevetségessé akart tenni egy teljesen legitim intézkedést, amelyet lehetővé tesz Oroszország és Kazahsztán biztonsági megállapodása.

Ha Antony Blinken ennyire szereti a történelemleckéket, akkor itt van egy, ami eszünkbe jut:

Ha amerikaiak vannak a házadban, nehéz életben maradni és megúszni, hogy kiraboljanak vagy megerőszakoljanak.

Blinken úr bökése valójában öngól, hiszen az amerikai államiság teljes 300 éves történelme (nem csak a közelmúlté) megtanít minket a fent említett leckére.

Észak-Amerika indiánjai, koreaiak, vietnamiak, irakiak, panamaiak, jugoszlávok, líbiaiak, szíriaiak és sok más szerencsétlen nép, akiknek volt szerencséjük látni ezeket a hívatlan vendégeket a küszöbükön, sokat tudnának hozzátenni.”





Ez bizony nagyon riasztó jel, nagyhatalmak már időtlen idők óta nem tárgyaltak ebben a hangnemben egymással: az orosz külügy egy dolgot nem ért. Azt, hogy Blinken nem viccelt. Viccnek tényleg durva lett volna, de teljesen komolyan mondta, amit mondott – arról meg mi tudnánk pár dolgot hozzátenni, milyen is az, amikor az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg tisztikarának átadják az öröklakásaikat. Hozzánk is csak „rendet tenni” érkeztek 1956-ban, aztán azt tapasztaltuk, hogy 1989-ig kellett várni, míg elindultak haza. Ennyit a mindenféle hozzáfűzésekről. És mi sem viccelünk.

Együttérzését fejezte ki pénteki üzenetében a kialakult helyzetért Hszi Csin-ping kínai elnök Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnöknek, aki szerinte „nagy felelősséggel”, „határozott és hatásos intézkedésekkel” gyorsan lecsillapította a kialakult helyzetet. „Kína mindazon erők ellen van, akik aláássák Kazahsztán stabilitását, veszélyeztetik az ország biztonságát és szabotálják a kazah nép békés életét” – írta Hszi Csin-ping a Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint. Kína egyben elutasítja, hogy bármilyen külföldi erő zavart provokáljon, és „színes forradalmat” idézzen elő Kazahsztánban. Előzőleg Kína támogatásáról biztosította az Oroszország vezette katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) közbelépését.” (HVG)


A török kormány is támogatásáról biztosította pénteken a kazah kormányt, és bejelentette, hogy a jövő hétre összehívják az Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán alkotta Türk Tanács külügyminiszteri értekezletét a helyzet megvitatására. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter telefonon tárgyalt kazah kollégájával a válságról – jelentette az Anadolu hivatalos török hírügynökség.

Ami Magyarországot illeti, végre kiderült, hány polgárunk tartózkodik jelenleg is Kazahsztánban. Míg Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap délelőtt még azt állította, „nem tudunk bajba került magyar állampolgárokról”, ma már világosabban fogalmazott: szerinte 12 magyar kérte evakuációját, ebből kettő tudott elindulni, éspedig menetrendszerű légijáratokkal. Mindösszesen közel száz magyar állampolgár tartózkodik Kazahsztánban, nagy részük, mintegy 70-80 fő egy nagy energetikai cég alkalmazásában áll, és egyelőre nem kértek segítséget a hazatéréshez.

Akkor összegezzük: mit látunk? Azt, hogy Kazahsztán lázadói – akiknek céljai már eredetileg sem voltak egyértelműek, és most sem világosak, ösztönös felkelés lehetett ez, minden ideológiai háttér nélkül – egyértelműen vesztettek, most már semmi esélyük. Az események oka nem „külföldi titkosszolgálatok aknamunkája” volt, ezt a mumust mindig előveszik, ha tömegmészárlás és zsarnokság készülődik: a nyomor okozta a felkelést, a kilátástalanság, a társadalmi mobilitás teljes hiánya, a Nazarbajev-féle elit hivalkodó pazarlása – de ne feledjük, az eddig többé-kevésbé dróton rángatott Tokajevnek is jól jöttek a zavargások, hiszen így behívhatta az orosz és egyéb erőket, melyek segítségével már el tudta zavarni elődjét. Az új, Tokajev-rezsim köré pedig falanxba áll a világ minden autoriter rendszere és védelmezi.

Szinte ugyanazt a forgatókönyvet látjuk leperegni a szemeink előtt, mint Belaruszban, csak sokkal, de sokkal gyorsabban.


Spontán felkelés egy felháborító esemény miatt → kialakuló, tömeges megmozdulások → brutális elnyomás a hatóságok részéről → erős moszkvai támogatással → a további változásokra pedig esély sincs.

A kazah felkelés leverése részint azért lehetett ilyen gyors, mert senki sem vezette, még „arca” sem volt, másrészt pedig, mert mindenki nagyon sokat tanult Belarusz példájából. A legtöbbet persze Moszkva és Tokajev. A korábbi kazah fél-függetlenséget teljes függőség váltja fel, és évtizedekre konzerválódik a most létrejövő rendszer. Mely persze pont annyira nem foglalkozik majd a problémák megoldásával, mint elődje.

Ha csak közbe nem jön valami váratlan esemény.

De erre már Belarusz esetében is hiába számítottunk. Erkölcsi alapon a világ demokratikus(abb) része persze el fogja majd ítélni az új rezsimet, de ennél több nem történik.

Senkinek sem lesz kedve meghalni Danzigért vagy Almatiért.

Párizsért viszont majd muszáj lesz ezek után, ha úgy fordul a kocka.