A téves konklúziólevonásnak tökéletes példája a most zajló vakcinázás.
Nem egyszer olvastam, és nem csak a médiában – ebben kivételesen nincs különbség kormánypárti és nem kormánypárti média között –, hogy ez és ez az oltóanyag pontosan úgy készül, ahogy az eddigi, koronavírusjárvány előtti vakcinák némelyike, például az influenza elleni, vagy ugyanabban az országban, tehát ne fosson senki. A csirizt is főzik, a sertéspörköltet is. A pitbull terrier is kutya, a magyar vizsla is.
Ha már az állatoknál lyukadtunk ki – a vírus persze nem állat –, megint leírom: három ember utazik Skóciában vonaton, és látnak egy fekete bárányt.
– Nahát! – mondja az egyik. – Skóciában a bárányok feketék.
– Ezt azért nem mondhatjuk – így a másik. – Azt azonban elmondhatjuk, hogy van Skóciában egy bárány, ami fekete.
– Még ezt se mondhatjuk, kedves uram – csóválja fejét a harmadik. – Csak azt mondhatjuk, hogy van Skóciában egy bárány, aminek a fele fekete.
Áttéve az egészet oltóanyagokra: se az nem teszi őket egyenértékűvé, hogy ugyanabban az országban, akár ugyanabban a gyárban készülnek, se az nem, hogy ugyanazzal a technológiával, amivel más vírusok elleni oltások. Előbbinek elsősorban a tájékoztatás hitelességére vonatkozó aggályai vannak, utóbbinak meg az, hogy a koronavírus nem másik vírus. Ha pedig nem másik vírus, akkor felmerül, hogy másként viselkedik. Ha másként viselkedik – márpedig másként viselkedik –, akkor az inaktivált (nem „elölt”!) változatnak olyan egyéb hatásai lehetnek, amelyeket ugyan nem ő okoz, de ő generál. Akár az aktív koronavírus. Onnantól a dolognak az a része nem az ő asztala. Elindít(hat) egy folyamatot, ami a továbbiakban megy a maga útján.
Még csak virológusnak se kell lenni ezekhez. És egyáltalán nem feltétlenül mindenkinél indítja el ezt a folyamatot.
Kínai rulett, kedveseim. Most már ilyen is van. Vagyis elképzelhető.
Az épp elég.
Ha egyetlen körülményt kihagynak, akkor az az egyetlen körülmény önmagában megkérdőjelezi a végeredményt. Nem cáfolja, hogy saját magam is ne csusszanjak bele ugyanabba a hibába, hanem megkérdőjelezi.
Nem az a legnagyobb gond, ha valamiről/valakiről kiderül valami nemkívánatos. A legnagyobb gond az, ha fel lehet róla tételezni. Minden gondok anyja, hogy szegény Szaddám Husszeinnek az Öböl-háborúra mondott örökbecsű titulusát kiforgassam.
Gond több is lehet, de anya csak egy, ugye?