Független sajtótermék
Nos, ha igaz a hír – bár nem lehetünk benne biztosak – érdekes világ jön, minden járványtól függetlenül. Sok jel mutat arra, hogy Pekingben számolnak nem csak az elkerülhetetlen gazdasági válsággal, ami már a nyakunkon is van, de Kína lakosságának várható csökkenésével is.
“Szele Tamás: Kína és a gyermekáldás” bővebben
Hát, ez bizony vagy az, aminek látszik, vagy valami egészen más. De mindenképpen valami. Miről beszélek? Arról, hogy úgy látom: hatalmas politikai botrány készülődik, akkora vihar, ami az elmúlt tizenegy évben sem volt talán, csak arra vigyázzunk, hogy el ne vakítsanak minket a villámok.
“Szele Tamás: Rablók és pártok” bővebben
A karizmatikus vezérek ugyanolyanok a politikában, mint a háborúban (amely von Clausewitz örökérvényű megállapítása szerint a politika folytatásaként maga is politika) a nagy kaliberű fegyverek. Nem többek. Eszközök a sok egyéb eszköz között, helyzetfüggő hatásfokkal.
“Gaál Péter: Karizma” bővebben
Mereng az ember, a Prédikátor Könyve jut eszébe Donald Trump bölcsességéről, mert bizony mondom néktek: minden hiábavalóság. Ezt azért viszonylag régóta tudjuk, de Trumpnak mégis sikerült újra értelmeznie az általános hiábavalóság fogalmát.
“Szele Tamás: Trump és a hiábavalóság” bővebben
„Hiszem, mert képtelenség”, „credo quia absurdum est”, mondta (volna) Quintus Septimius Florens Tertullianus egyházatya.
“Gaál Péter: Credo quia” bővebben
Kérem, Gulyás Gergely meglátta a Fényt, az igaz, még kissé szűrt fényt lát, de ha érvényes a „jó zsaru-rossz zsaru”-elméletem, mely szerint a kormánykommunikációban ő a „rossz zsaru”, a miniszterelnök játssza a „jót”, arra tippelnék, hogy a Pfizer-vakcina tömeges bevetése várható.
“Szele Tamás: A kormány és a Pfizer” bővebben
Nem vagyunk mi tisztában a dolgok fontosságával, kérem. Én legalábbis nem: majdnem kihagytam szerény, mindennapos krónikámból a nap hírét, mely szerint Müller Cecília megengedte, hogy a gyerekek bevigyék az óvodába a nyunyókát. Ez a hír, a többi csak sallang.
“Szele Tamás: Ballisztikus nyunyóka” bővebben
Sok van, ami csodálatos, de a vasárnapi magyar kormánysajtónál nincs semmi csodálatosabb. Az ember belepislog, mert tudni kell arról is, mit gondolnak azok, akik nem értenek velünk egyet, és egy teljesen más, párhuzamos világba csöppen.
“Szele Tamás: Ordítva hallgatni” bővebben
Géza. Mármint a Bereményi. Élőben soha nem találkoztunk, csak az útjaink futottak össze közös fehér babák és közösnek tűnő, általam is levont konzekvenciák révén.
“Gaál Péter: Géza and the Barbie” bővebben
Valahogy úgy alakult, hogy ma csupa becsületes és szavahihető jó magyar emberrel fogunk foglalkozni. A magyar igazmondás története az előidők homályába vész, ugyanis az bizonyos, hogy dicső őseink mind-mind igazat beszéltek, de mégis, az első legendás igazmondónk Mátyás király juhásza, a középkor végéről.
“Szele Tamás: Igazmondó magyarok” bővebben
Nagyon sokáig tart, amíg az ember nem ért meg semmit, posztoltam ki a Facebookon ma (egy amerikai írótól – Edward Dahlbergtől – származik). Még el is humorkodtam: „azért van, akinek startból sikerül”. Pedig a hangsúly nem a nem értésen van, hanem a semmin.
“Gaál Péter: Itt a piros, hol a piros” bővebben
Tessünk, kérem, komolyan venni, nem tréfadolog a terheléses támadás, még ha van is ellenszere, igaz, azt a kormány nem ismeri. Úgy verik őket a titokzatos terheléses támadók, mint jég a határt, nem is csodálnám, ha kikérnék maguknak, hogy én itt röhögök rajtuk.
“Szele Tamás: Terheléses támadások” bővebben
Szilárdabb jellem kell ahhoz, hogy visszavonjunk egy téves nézetet, mint ahhoz, hogy megvédjük. (Arthur Schopenhauer)
“Gaál Péter: A szilárd jellem” bővebben
Ma háromféle hírt tárgyalunk, jót, olyant, ami kinek jó, kinek nem, és végül egy olyan nagyon jót, hogy abba bele is gebedhetünk, szóval épp nem panaszkodhatunk arra, hogy ne zajlana az élet. Zajlik az, belföldön is, külföldön is, mint a parancsolat.
“Szele Tamás: Éjszakai horgászat, flitteres ruhácskában” bővebben
„Fönn az égen ragyogó nap.
Csillanó tükrén a tónak,
Mint az árnyék, leng a csónak.
“Gaál Péter: Miféle csend” bővebben
Ez a mai hír tulajdonképpen nem hír. És nem csak azért, mert igazából tegnapi: ahogy a magyar médiát elnézem, abból is csinálnának hírt ínségesebb időkben a sajtómunkások és sajtómunkakerülők, hogy kitört a pun háború. Ráadásul nem is járnak ínséges idők. De ez azért sem hír, mert semmi jelentősége, nem lesz tőle olcsóbb a kenyér, édesebb a cukor.
“Szele Tamás: Kövér László pornója” bővebben
A zeneszerző olyan fickó, aki akaratát a mit sem sejtő levegőmolekulákra kényszeríti, gyakran mit sem sejtő zenészek segítségével. (Frank Zappa)
“Gaál Péter: A gólem (mágia és művészet)” bővebben
Lássuk csak, ma miről legyen szó? Szokás szerint a lehető legnagyobb marhaságokról, mármint megtörtént marhaságokról, hiszen fontos dolgok is történtek ma, de azoknak egyelőre okosabb kivárni a végét. Akkor beszéljünk a Pride-ról, Mansa Musa császárról és arról, hogy mi a közük egymáshoz.
“Szele Tamás: Mansa Musa és a kairói Pride” bővebben
„… – Ez a lombik nekem
Nagyon szűk és nagyon tág. – Hisz te ismersz,
Ádám, ugy-é? – most még nem is gyanítnak.” (Madách Imre: Az ember tragédiája, tizenkettedik szín)
“Gaál Péter: Falanszter” bővebben
Nem venném elő a múlt heti – igaz, nagyon olvasott – írásom témáját újból, de sajnos muszáj. Muszáj, mert amint látom, akaratomon kívül ötletet adhattam vele a kormánymédiának, használni kezdték a módszeremet, ráadásul nevetségesen rosszul használják. Szóval nem hagyhatom annyiban a dolgot.
“Szele Tamás: Szálka és gerenda” bővebben
Az evolúció a hibák kijavítása, mondta nekem valaki a minap. Hát úgy elsőre még benne is van, vélheti a felületes Olvasó. Másodikra azonban a kép némileg árnyaltabb. Harmadikra még árnyaltabb.
“Gaál Péter: Metafora” bővebben
Nincs mit szépítenünk a dolgon: a tegnapi nap a teraszozásról szólt, minek következtében a mai napon is beszélnünk kell róla.
“Szele Tamás: Képregény” bővebben
Van egy szép, hosszú cikk a mai Origón G. Fodor Gábor könyvéről, magával G. Fodor Gáborral. „Kezdjük azzal, hogy nem volt szándékomban semmiféle könyvet sem írni. Aztán kaptam egy telefonhívást Schmidt Máriától, aki azt mondta, hogy kellene egy jó könyv erről a mögöttünk hagyott tíz évről, és csak én vagyok képes megírni ezt úgy, ahogy azt kellene.”
“Gaál Péter: Az Orbán-szabály” bővebben
Itt a tavasz, nyílnak a virágok, úgymint a gyöngyvirág, a jácint és a terasz. Előbbi kettő a kertekben, utóbbi a közterületeken. Lehet, hogy jövő héten újabb nyílások várhatóak, színházak, edzőtermek, könyvtárak, stadionok nyílnak majd, sőt, ha valami félresikerül a bicskák is a zsebekben.
“Szele Tamás: Teraszvirágok és őskáosz” bővebben
„A művészet nem menekülés az életből, hanem menekülés az élet elől.” Joseph Goebbels, ne keressék, mert szerintem nem fogják megtalálni. Hogy éppen ő, éppen Hitlerrel kapcsolatban, és éppen én idézem, tökéletesen irreleváns.
“Gaál Péter: Menekülés” bővebben
Ugyan ma minden a közelgő nyitások eufóriájáról szól – azért ennyire nem kéne lelkesedni, ugyanis holnap még csak a teraszok nyitnak, a jövő héten meg majd még meglátjuk – de érdemes lenne ezekben a napokban is odafigyelni a hírekre, ugyanis szórakozásnak sem utolsó.
“Szele Tamás: Békemenet a betegségbe” bővebben
„Egyetlen nap alatt 300 ezer új fertőzöttet találtak Indiában, soha nem volt még ilyen sehol a világon” – kivételesen nem Origo, hanem 444. India becsült népessége 2020-as adatok szerint 1 365 000 000 fő. Ez durván a magyar népesség 130-szorosa.
“Gaál Péter: Rossz szomszédság, török átok” bővebben
Az események már megint felülírták a terveket, itt egy másik írás kéne álljon eredeti elképzeléseim szerint, ami lehetne ugyan izgalmas, de a nap híre miatt azt elhalasztjuk: sokkal közérdekűbb, hogy Gulyás Gergely bejelentése szerint szombaton nyitnak a teraszok.
“Szele Tamás: Terasznyitás előtt” bővebben
Csodatévő kuruzsló érkezik a faluba. Rögtön nagy tömeg veszi körül. A kuruzsló kis bevezető után elkezdi fogadni a gyógyulni vágyókat. Elsőként egy pösze és egy sánta járul elébe. A kuruzsló rájuk kiált:
– Sánta, dobd el a mankód, és járj! Pösze, mondj valamit!
Megszólal a pösze:
– Eleszett a szánta.
“Gaál Péter: Szalmaláng (Sámson haja)” bővebben
Newtonnak a (valószínűleg hamis) legenda szerint egy alma esett a fejére, attól jutott eszébe a gravitáció elve, Watt egy teáskannát figyelt, amin a zubogó vízből párája emelgette a nehéz fedőt, Arkhimédész csak beült a kádba és már rá is jött, hogy neki meztelenül kell rohangálnia az utcán, mert heuréka, és én is valami egészen mást kerestem… de csodát találtam.
“Szele Tamás: Méregdrága kormányunk” bővebben
Kevés ellentmondásosabb alakja van a mai magyar – előjelek nélküli – elitnek. Bizonyos (sok) értelemben olyan, mint Curzio Malaparte, alias Curt Erich Suckert volt, a fasisztából kommunistává lett egykori olasz író-újságíró-haditudósító, noha ő nem lett kommunistává.
“Gaál Péter: László András” bővebben
Örömmel értesítjük, hogy felvettük Önt a Nemzeti Lombikprogramba. A következőket kell tennie:
“Gaál Péter: Kedves nyugdíjas Ügyfelünk!” bővebben
A tegnapi nap poénja váratlan helyről érkezett, de a humort mindig meg kell becsülni, mindig értékelni kell, még akkor is, ha személyesen Palkovics László tréfálkozik a nagyérdeművel angolos, kissé abszurd stílusban. Csak hát: fel is kell ismerni, hogy viccelt.
“Szele Tamás: Palkovics humora” bővebben
…hogy megelőzzem az Önök csalódását. Nevezzük használati javaslatnak (nem utasítás) az én olvasásomhoz. Miért kell ez? Elvégre Önök már felnőttek. Gyerekek nagy ívben elkerülnek, itt legalábbis. Nekik még végig kell menni azokon a stációkon, amelyek után az ember olyan témák felé fordul, mint én. „Témák felé?”
“Gaál Péter: Egy kis ungabunga…” bővebben
– Nono. Akarni kici pofon?
– Nem, professzor úr.
– Akkor még ecce: hoty mondja tantárgy, legfontosabb?
– „A népi eszme piacgazdasági megvalósulása a Kínai Kommunista Párt iránymutatásainak tükrében”.
– Natyon jó! És még mit mondja? “Gaál Péter: Holnapután” bővebben
Nem ment el az eszem, hogy most siratom a honi presszókat, mikor úgy néz ki, a héten nyithatnak a teraszok – ellenkezőleg, most jött meg. Nyithatnak ám, csak az nem lesz ugyanaz: és a vendéglátósok várható sorsa sokakét vetíti előre, akik azt hitték, meg lehet élni Hunniában vállalkozásból.
“Szele Tamás: Presszósirató és nemzeti anyatehén” bővebben
Van a Puzsér-FAM-Nagy Gergely-féle tíz legutóbbi főbűn, az ateizmusé. Mind a három embert tisztelem, másért és másért. Mind a három emberről ugyanakkor gondolom, amit gondolok, részint az általuk demonstrált világnézetről… hopp, hopp! Világnézetről?
“Gaál Péter: Főbűnök” bővebben
Van, amikor reménytelen a küzdelem, Don Quijote fáradtan ül a fogadó asztalánál, a boroskupába mered, de aztán mégis összeszedi magát és újból nekiront a legyőzhetetlen szélmalmoknak: így vagyok én is az álhírekkel, a küzdelem sosem ér majd véget, örök háború ez.
“Szele Tamás: Az ellopott tüntetés” bővebben
Könnyű volt neki. „Hercegnek” – mai értelemben olyan földesúr-félének – született, otthagyta a családját, egész életében eltartották, volt ideje gondolkodni és észt osztani. Nyolcvanévesen leült egy fikuszfa alá, a többit tőle tudjuk, illetve róla mondják.
“Gaál Péter: Buddha menjen a picsába” bővebben
Hogy rövid legyek: ma megkaptam az első oltásomat, ennek alkalmából próbálnék egy kisokost írni a nagyközönség számára tapasztalataim alapján, leginkább azzal a szándékkal, hogy eloszlassak mindenféle félelmet, félreértést és burjánzó városi legendát. Épp ezért ez nem lesz hosszú írás, de legalább bonyolult sem.
“Szele Tamás: Kisokos oltáshoz” bővebben
A valódi tudás mindig saját tapasztalatunk eredménye, sem átvenni, sem továbbadni nem lehet. Amit másoktól veszek át, azt csak hihetem, de sohasem tudhatom. (Thorwald Dethlefsen)
“Gaál Péter: A napfény íze (a valódi tudás)” bővebben
E kettő már csak azért sem ugyanaz, mert a következtetés és a következtetés alapja (a következmény oka) egyáltalán nem biztos, hogy fedi egymást.
“Gaál Péter: Következmény és következtetés” bővebben
Ritkán írok ilyent, de most az egyszer, ha minden igaz – bár meglehet, hogy nem igaz, vagy nem úgy, ahogy tudjuk – sikerült világpolitikai problémát kavarnunk. Mindenesetre amennyiben Magyarország szerepet játszik a balkáni határok tervezett újraszabásában, azzal olyan történelmi hazárdjátékba kezdtünk, aminek a felelősségét egyelőre fel sem mérjük.
“Szele Tamás: Bosznia végnapjai?” bővebben
Kicsit bonyolult írás következik, ráadásul Kínáról, szóval kérem, aki egyszerű dolgokra vágyik, itt hagyja abba az olvasást, mert ha valamit, ezt tényleg képtelenség pár szóban megmagyarázni. Arról lesz szó, kell-e nekünk kínai egyetem Budapesten és ha igen, miért nem.
“Szele Tamás: Adósságcsapda-diplomácia” bővebben
Akkor ma prókátorkodunk, mégpedig fogadatlanul, de nem lehet szó nélkül hagyni a kondorosi esetet – benne van ebben az egész mai Magyarország, mint cseppben a tenger, valósággal mintáját adja annak a különös társadalomnak, amiben élünk.
“Szele Tamás: Csák Máté járdáján” bővebben
Néha egészen egyszerű kérdések akasztják meg az embert. Engem, na, nem „az embert”. Pontosnak kell(ene) most lennem. Ecce quaestio: „Honnan tudjuk, hogy mi van?”
“Gaál Péter: Ami van” bővebben
Hölgyeim és uraim, járványhíreket mondunk, ugyanis a helyzet megérett rá: kicsit közérdekűek leszünk, kicsit pikírtek, ahogy azt már a Zónától megszokhatta mindenki, ez most nem egy átfogó tájékoztató, a teljesség igényével, inkább csak pár fontosabb információt bogarásztam össze a hírözönből.
“Szele Tamás: Megéneklünk, Pandémia!” bővebben
Hej, nagy a mi magyar bánatunk, egy Ady kéne hozzá, hogy versbe öntse, de mert Adynk nincsen, s ha volna is, ezzel a témával nem foglalkozna, inkább fenéken billentene, ha elé vinném, én kell megírjam, prózában a magyar gyászt, amiért maholnap feketét ölt az ország.
“Szele Tamás: Üzemzavar, magyar bánat” bővebben
Minden kedves (értem vagy enmagáért) aggódót megnyugtatok: Egy. Rossz. Szót. Nem. Szólhatok. A. Szputnyikra. Eddig legalábbis.
“Gaál Péter: Vihar előtt, az ormon üldögélve” bővebben
Amikor az ostobaság és a rosszindulat buzgalommal és politikával párosul, csodákra képes, lássuk be. Erre most, a világjárvány idején számos példa akad, és ezek a különböző országokban látott esetek sajnos kísértetiesen hasonlóak: elmondható, hogy egyelőre mindenhol a nacionalista-populista pártok a krízis politikai haszonélvezői.
“Szele Tamás: Vírusháton lovagolva” bővebben
A történések időrendbe állítása ugyanolyan önkényes beavatkozás a dolgok valódi összefüggésébe, mint ábécé-sorrendbe tételük. (Balla D. Károly)
“Gaál Péter: Én vagyok én, az utca közepén” bővebben
A KCNA legfrisebb jelentése szerint Kim Dzsongun pártelnök utasítására mára virradóan kivégezték Kim Dzsongun imperialista ügynököt, rémhírek terjesztése és egyéb diverzáns tevékenységek miatt. A hír nem igaz, bár, amennyit pontosan tudhatunk a Remetekirályság belügyeiről, még elő is fordulhatna.
“Szele Tamás: Éhen halni a világbékéért” bővebben
A kuruzslást, vagyis a jogosulatlan orvosi, gyógyszerészeti tevékenységet mindig büntették, bár régebben kicsit szigorúbban, most egytől három évig terjed a büntetési tétele: járvány idején azonban teljesen megértenék némi súlyosbítást. Például abban az esetben, amiről szó lesz.
“Szele Tamás: Gyilkos kuruzslók, csaló sarlatánok” bővebben
Valamivel több mint hat éve lettem itthon rosszul. Nagyon. Amikor kezdődött, még nem tudtam, hogy ez infarktus, de azt éreztem, hogy nekem itt reszeltek, ez a vége. Pokoli fájdalom, ájulás közeli állapot tőle, súlyos légszomj és szorítás kísérte.
“Rózsa Mihály: Fontos Géza és a hamburger” bővebben
Most már tényleg vissza kell térnem a saját dolgomhoz – ez nem az? kicsit, de valójában nem, bár igyekszem belevonni valamelyest –, mindenesetre még ma van valamennyi időm, és ezzel is edzek. Talán. Kérdés, mire? – ironizál az Olvasó. És tényleg: mire edzünk?
“Gaál Péter: A viskó” bővebben
Általában arra szoktam panaszkodni, hogy nincs téma, hír, most inkább az a bajom, hogy túl sok is akad, tegnap óta alig győzöm elkapkodni őket. Válogatni kell közöttük, választok hát egy olyant, amihez kicsit jobban értek, mint azok, akik szerepelni fognak benne. Kiderült, mire jó a rejtélyes, „nem közpénzből gazdálkodó” Megafon Digitális Inkubátor Központ.
“Szele Tamás: A pénzkályha” bővebben
Most fogadtam meg ötvennegyedszer, hogy nem foglalkozom a koronavírussal. Aztán csak ez csorog a vízcsapból, ha már nincs kétfejű grúz kakas, háromfejű strucc (fogj meg, ha tudsz), százhetven esztendős szuahéli anyóka, mínusz anyakönyvezés, és így tovább, vagyis nem tovább így.
“Gaál Péter: Babérfa” bővebben
Ma vagy holnap elérjük a két és fél milliós beoltottságot: este tízig tarthat az ordítozás az ablakom alatt, fél tízig várhatom a bolt előtt, hogy pár tucatmagammal összeszuszogjunk a kenyereknél, a többi azalatt üres (az emberek többsége általában ugyanazt az útvonalat járja be a közértben).
“Gaál Péter: Ne b.ssza meg a b.sszameg” bővebben
Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Más kérdés, hogy a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, de ne legyünk telhetetlenek, ilyen fiatalon ez is szép. Azt nem tudjuk pontosan, milyen kártyajátékot űzött Szijjártó Péter Kazahsztánban, de van rá esély, hogy makaózott.
“Szele Tamás: Gorcsev Iván Nurszultanban” bővebben
Valami nagyon különös dolog zajlik a MÁV berkeiben, valami, ami a megszokottnál is érthetetlenebb, átláthatatlanabb, és csak akkor érzékeljük, hogy egy folyamat tanúi vagyunk, ha sorba rakjuk az eseményeket. Mindenesetre érdemes átgondolni, mik történtek mostanság a Magyar Államvasutakkal.
“Szele Tamás: A MÁV cifra nyomorúsága” bővebben
Az is bolond, aki újságcsinálásra adja a fejét manapság: higgyék el, tudom, mit beszélek. Máskor sem volt fenékig tejfel ez a szakma, de lassan kezd életveszélyessé válni. Attól még műveljük, még akkor is, ha egyre kevesebb benne a köszönet, és megbecsülés sem nagyon jár már érte.
“Szele Tamás: Kövek a sajtóra” bővebben
Ez már tragédia. Valójában nem csak az újságírás tragédiája, hanem Magyarország szellemi tragédiájának prototípusa. Csak és kizárólag ezért írom ezt a cikket, mert „kisebb” hibákra már oda se figyelek. Hogy egy mai magyar NER-újságíró nem tud fogalmazni, az tulajdonképpen természetesnek tekinthető.
“Gaál Péter: Lelki szegénység” bővebben
Érezhettem én valamit tegnap este előre, annak kapcsán, hogy ma nem lesznek világrengető hírek. Akad ugyan pár, de azokkal meg az ünnepre való tekintettel nem borzolnám az olvasók idegeit, inkább bemutatom a tegnapi rosszalkodásomat. Nyugodtan nevezhetjük társadalmi kísérletnek is.
“Szele Tamás: Putyin, Hófehérke és a spenót” bővebben
E gonosz és parázna nemzedék jelt kíván, de nem adatik néki jel, hanemha a Jónás prófétának jele, mondta Jézus, azaz írta Károli Gáspár fordításában Máté evangélista (Mt 12,39). A katolikus változat (dr. Kosztolányi István) már – helyesen – nem parázna, hanem házasságtörő nemzedékről beszél.
Akkor ma egy kis elemzés következik, a logika jegyében. Mindig meghökkent, amikor a kormánylapok huszonnégy órán belül képesek leírni valamit és annak az ellenkezőjét is, mintha mi sem történt volna: az viszont csodálatba ejt, hogy a legnagyobb magabiztossággal teszik.
“Szele Tamás: Szobortörők és aranyhalak” bővebben
Szép az, ami érdek nélkül tetszik, írta Immanuel Kant. Németül így hangzik: ”Das Schöne bereitet uns vor, etwas, selbst die Natur, ohne Interesse zu lieben.”
“Gaál Péter: Hogy micsoda” bővebben
Ritka eset, hogy én bármiben is egyetértsek Orbán Viktorral, most mégis előfordult. Kicsit furcsán is érzem magam tőle, de szerencsére van mentségem rá: éspedig az, hogy hiába mondanánk mindketten ugyanazt, ugyanazokkal a szavakkal, ő mégis mást ért reneszánsz alatt, mint én.
“Szele Tamás: Il Principe” bővebben
Amikor az erdélyi kérdés terítékre került, Göring megjegyezte, hogy ő igazán nem érti sem a magyarokat, sem a románokat, amikor azon vitatkoznak, hogy Erdély most akkor magyar, vagy román, amikor az sokkal inkább német. Volt a Reichsmarschallnak humorérzéke, annyi biztos.
“Gaál Péter: Gyeje, csippendél (a beoltás)” bővebben
Kutyakomédia ez az egész. Április elsején, Bolondok Napján ez természetes volna, csak az a baj, hogy nálunk minden nap ilyen és teljesen komolyan vesszük ezt. Ma például azt hiszem, világrekordot sikerült döntenie Hunniának: sikerült bedeszkázni egy szobrot a Ferenc téren.
“Szele Tamás: A bedeszkázott szobormány” bővebben
Lehetséges, hogy Istennek az emberiség iránti érdeklődése és szeretete merő illúzió, csakúgy, mint a feltámadás ígérete. De ez az illúzió százmilliókat vigasztalt életükön át és a halálos ágyon. (Faludy György)
“Gaál Péter: A színek (Isten szeretete)” bővebben
Valami egészen különleges, nagyívű indulat lephette meg az elmúlt huszonnégy órában a magyar kormányoldal vezetőit, olyasmit érezhettek, csak kicsiben, mint Sztálin, mikor elhatározta a folyók irányának megváltoztatását, vagy mint Micsurin, mikor keresztezte a paradicsomot a káposztával és így feltalálta a teljesen ehetetlen paradicsomos káposztát.
“Szele Tamás: Agancskapu a krumpliföldre” bővebben
Csehül állunk, nem mondom, illetve bár állnánk csehül, mert az arany Prágában nem csak nagy hagyományai vannak a sajtónak, de szabadsága is. A Fidesz mindeközben születésnapi levelet kapott, olyant, amit nem tesz az ablakba. Viszont Orbán Viktor a kies Taskentben múlatja a csermelyléptű időt bizonyára mérhetetlenül fontos tárgyalásokkal.
“Szele Tamás: Sargentini születik” bővebben
„Minden régi bölcselet égető kérdése volt: Mi van az ember hatalmában? S egyhangúan felelték mind: Csak a lelke.” (Márai Sándor)
“Gaál Péter: Dupla csavar (Pügmalión)” bővebben
Azt hiszem, reménytelenül kezdek megöregedni. Harminc évvel ezelőtt voltam utoljára igazi házibuliban, és az sem sikerült a legjobban: a társaság ugyan kiváló volt, az akkori újságíró-főiskolai évfolyam, csak az egyik ifjú hölgynek támadt egy olyan bohókás ötlete, miszerint kipróbálja az akkor divatba jött könnygáz-spray élettani hatásait a zárt szobában.
“Szele Tamás: Partyarcok” bővebben
Azért lassan már az is öröm, ha rendesen átgondolt, felépített manipulációt, propagandát olvas az ember, és nem merül ki a szerző munkája a szimpla anyázásban. Manapság – komolyan mondom – megsüvegelendő az is, ha fektettek egy kis munkát abba a mellébeszélésbe.
“Szele Tamás: Rémálmok az Unióról” bővebben
És ha már egy ilyen érdekes, ritka témára bukkantunk, mint a koronavírus. Épp elég baj nekünk, de szerencsére… hogy is mondjam. Van nekem otthon egy huszonöt éves Wertheim páncélszekrényem.
“Gaál Péter: Tibi, te bitang, ó” bővebben
Azért különös dolog ez a vírustagadás, aminek az oltásellenesség és Qanon a szülei, rendszerint kéz a kézben jár közöttünk ez a kis család és szedi az áldozatait. Nyugalom: lehet eltenni azokat a bicskákat, ma nem a magyar vírusszkeptikus bálványokkal és hírekkel fogok foglalkozni, hanem a külföldiekkel.
“Szele Tamás: Vírustagadók hetedhét országból” bővebben
Aki én vagyok, de ez Önöknek természetesen nem újság. Valójában nekem se.
“Gaál Péter: Szuperbarom” bővebben
Persze, megint Orbán Viktor, mindig Orbán Viktor, ma még ráadásul péntek is van, amikor interjúnak nevezett monológokat prezentál a nagyérdeműnek a Kossuth rádióban és azt a sajtónak meg kell írnia. Hát, mivel ma semmi határozottat nem mondott, nehéz a sajtómunkás dolga.
“Szele Tamás: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…” bővebben
Két hír áll előttem, egyik rosszabb, mint a másik, melyiket válasszam? Választom mindkettőt, úgyis van köztük némi összefüggés. Persze különbség annál több akad, és erre a különbségre nem árt, ha felhívjuk a figyelmet, mielőtt megindul pár százezer peres eljárás.
“Szele Tamás: Agyonütni? Az is jó…” bővebben
Hogy rövid legyek: nagyon tessék figyelni, mindenhonnét alakváltó gyíkemberek leselkednek ránk, hadra kelt a Háttérhatalom, minek következtében azonnal ki kell lakoltatni mindenkit, akit csak lehet. Főleg így, járvány idején okos lépés ez. De főleg emberséges.
“Szele Tamás: Gyíkemberek, háttérhatalmak” bővebben
Ritkán írok ilyent, de most a bőség zavarával küszködöm, annyi hülyeség történt tegnap óta, hogy mindegyikkel nem is lesz módom foglalkozni, a legtöbbjét meg kell hagynom holnapra. Vegyük ma csak a legfontosabbat, ami valódi ritkaságnak számít: ellopták a magyar igazságügyi minisztert.
“Szele Tamás: Az ellopott miniszter” bővebben
Nem meglepődni. Én csak duplikáltam e gyöngyszemet. Szógyöngyöt, helyesírási remeket. Nem mi írunk így, nem is ti írtok így, hanem így írnak ők. Olyan ez a gyönyörűség, mint a Grill Internacionál volt a békebeli, bocsánat, átkosbeli Astoriánál, a mai Mekdöglesz helyén.
“Gaál Péter: Ethno-fitnesz” bővebben
Megáll az eszem. Vagy az is lehet, hogy metál, már nem tudom biztosan. Most már valóban szeretnék leülni Mark Zuckerberggel egy-két-tizenkét italra, és meghallgatni a véleményét abban a lényeges kérdésben, hogy végső soron szerinte mi a szabad és független sajtó célja.
“Szele Tamás: Sajtó a szőnyeg alatt” bővebben
Ma szerencsénk van, nem tolonganak a szenzációk, a sajtómunkás délután talán szusszanhat kicsit, de addig is nézzünk körül: biztos, hogy nem történt valami fontos? Dehogynem történt, csak nem a valódi, fizikai világban, hanem a virtuálisban.
“Szele Tamás: Álhírek és áloldalak” bővebben
„Nem vagyok marxista”, írta Szele Tamás barátom egy – Dinnyés Józsi halálához fűzött – posztjában. Mást is írt, általában őt se ússzuk meg röviden, ahogy engem se, neki is felpanaszolták már, nekem is, mindegy, ha valakinek sok, hagyja abba ott, ahol akarja, vagy el se kezdje.
“Gaál Péter: Marxista” bővebben
Az ember aggodalommal figyeli a nemzetközi híreket és felteszi magának a kérdést: mi lesz Biden diplomáciai doktrínájának a vége? Azt elgondolkodik rajta kicsit és belátja, hogy nem lesz belőle semmi különös, azt a folyamatot látjuk, amelynek során összecsiszolódnak az alkatrészek. Eltart egy darabig.
“Szele Tamás: A világpolitika színpada” bővebben
Jutúber leszek. Vlogger, vagy mi. Csupa veretes, magyar kifejezés, pártvonalon a Momentum specialitása, biztosan így akarják megnyerni a vidéki szavazókat, fiataltól az idősekig, az idősebb városiakat, különös tekintettel az áruházi polcrendezőkre és pénztárosokra, már persze, akik megmaradnak a járvány után.
“Gaál Péter: Fegyőr, Mijamoto Muszasi, a riporternők illata és a vloggerlét diszkrét bája” bővebben
Sok pénzről lesz szó ma, nagyon sokról, egészen pontosan kétszáz milliárd forintról, és eléggé meglepő a történet: viszont legalább régi ismerős érintett benne. A Transmashholding, amellyel alig pár hete foglalkozott a Zóna, az egyiptomi vagonszállításokkal kapcsolatban.
“Szele Tamás: Robog a HÉV” bővebben
Folytatjuk Észak-Koreával foglalkozó sorozatunkat, ugyanis a jelek arra mutatnak, hogy Phenjanban kétnaponta történik valami, márpedig a legfrissebb hírek arra utalnak, hogy elég nagy lehet náluk a baj. Azért csörtetik a kardot, azért fenyegetőznek.
“Szele Tamás: A billegő félsziget” bővebben
A „prókátor” a mai nyelvben „ügyvéd”. Ezt ugyanúgy kitalálhatja mindenki, mint azt, hogy miből jött: természetesen a latinból.
“Gaál Péter: Fogadatlan prókátorság” bővebben
Tegnap messze kalandoztunk, a Koreai-félszigetig, ma nézzünk körül inkább a saját házunk táján, nem kell a fél világot bejárjuk, hogy csodát lássunk. Akad az a mi portánkon is épp elég, több is, mint kéne, csak tátjuk a szánkat, olyan érdekességek történnek ebben a kis drótoktól öleltben.
“Szele Tamás: Szerencsés, hazafias és szent emberek” bővebben
„A jog teljes mértékben társadalmi-kulturális termék, az erkölcs viszont tartalmaz genetikai rögzültségű elemeket is. Kérdés, hogy milyen mértékben”, írja kommentben egy kedves barátom, egyebek mellett sziporkázó elme (abszolúte így gondolom).
“Gaál Péter: Jog kontra jog (a papné és a fuharos esete)” bővebben
Ezzel muszáj a Zóna foglalkozzon, ugyanis itt kezdtük el firtatni nemrég, hol lehet Kim Dzsongun, mivelhogy Washington sehol sem találta, de nekem sikerült rálelnem még múlt vasárnap, meg is üzentem Biden elnöknek, hol keresse, hol találja.
“Szele Tamás: Indulatdiplomácia” bővebben
Március 15-e van, és mivel erről a napról már minden szépet és jót megírtak laptársaink, nekünk már csak a ronda és kellemetlen dolgok maradtak, de mindenekelőtt akkor is jeleznünk kell: a Zóna számára is a magyar szabadság napja ez, ahogy mindenki másnak is az. Annyi a különbség, hogy nem mind ugyanazt értjük magyar szabadság alatt.
“Szele Tamás: A Pecsovics-díj” bővebben
Nekem ezt szeretnem kéne. Tulajdonképpen szeretem is, mert a nagymamámra emlékeztet. A nagymamám ugyan echte verseci szerb volt, de erre azon kívül, hogy imádta az oroszokat és utálta a horvátokat, vajmi kevés megnyilvánulása emlékeztetett.
“Gaál Péter: Gone with the wind (’48)” bővebben
Előkelő, akár egy brit mutáns,
De ő a lángolás,
Jamaicaiban is ritkaság
Egy ilyen pompás kis mutáns!
“Gaál Péter: Előkelő, akár egy brit mutáns” bővebben
Elég komoly kétségeim vannak így, március tizenötödike előtt mindennel és mindenkivel kapcsolatban, aki 2021-ben hajlandó és képes megmondani, mi a jófenét művelne most Petőfi Sándor, mivel foglalkozna és milyen lenne a világnézete. Már csak azért is, mert 1848 óta eltelt pár év.
“Szele Tamás: Petőfi ellopása” bővebben
Örömmel látom, hogy vloggernak lenni jó. Feltétlenül kényelmesebb, mint például balettozni. Én nemigen nézek ilyeneket, most is azért néztem be a mai Origón a publikum elé tárt opusba, mert kíváncsi voltam, mit is mondhat Puzsérról, akit kifejezetten kedvelek.
Elég bonyolult dologról van szó, és az első, amit meg kell jegyeznem, hogy nem vagyok vasutas, soha nem is voltam az, viszont vagy nyolc évig dolgoztam az Indóház című szaklapnál külső munkatársként, tehát viszonylag pontos elképzeléseim vannak arról, mivel jár, ha egy szerelvényről lecsatolnak egy kocsit és a nyílt pályán befékezik.
“Szele Tamás: Vasúti rémálom” bővebben
Az ember – a homo sapiens sapiens, szó szerint – végtelen számú, végtelen összefüggések tárháza, amiben minden szónak, képnek, álomképnek, gondolatnak van egy szimbolikus jelentése, mely jelentését attól a helytől nyeri, amelyre abban a relációban kerül.
“Gaál Péter: Álomkeringő” bővebben
Ebben a sajtószakmában minden nap tanul valami újat az ember: de annyit rég tanultam, mint ma, meg kell hagyni. Hírportált indított ugyanis a CÖF, és én eddig azt hittem: tudom, hogy néz ki az ilyesmi, meg körülbelül hogyan kéne működnie. Rosszul tudtam a jelek szerint, ők tudják jól.
“Szele Tamás: Hírportál, vagy amit akartok” bővebben
Elemzés következik, kérem, hosszan elnyúlt testtel, szóval aki rövid és velős szitkozódásra vágyik, olvasson mást: ez egy hosszú és bonyolult szitkozódás lesz, részletekre kitérően és az alaposság igényével, ugyanis Demeter Szilárd már megint a magyar kultúrát állítgatja, finomhangolja, és nem is lehet ennek jó vége.
“Szele Tamás: Demeter Szilárd ötéves terve” bővebben
– Már nem szeretsz, Géza?
– Miből gondolod, Franciska?
– Mert még egy szál virágot se kaptam tőled névnapomra. Tegnap pedig nőnap volt, ha nem tudnád. Akkor azt gondoltam, biztos elfelejtetted…
“Gaál Péter: Millió, millió, millió rózsaszál” bővebben
Ha már elkezdtünk foglalkozni ezeken a hasábokon a Mi Hazánk március 15-re tervezett tüntetésével, folytassuk is, mert fokozódik a helyzet, ha nem is nemzetközi, ellenben kifejezetten nemzetinek mondható. Eljutottunk odáig, hogy a párt ultimátumot adott a kormánynak.
“Szele Tamás: Ultimátum a kormánynak” bővebben
Tulajdonképpen nem nagy eset, és a mindannyiunkban élő Thyl Ulenspiegel vagy Naszreddin Hodzsa jókat is mosolyog a történteken. Pedig egészen komolyan elküldték a búsba jó páran a miniszterelnököt a saját Facebook-oldalán.
“Szele Tamás: Orbán a kommentzivatarban” bővebben
Az „Az arisztokrácia végtelen magányossága”. Majdnem kész lett, a Facebookon, amikor jött egy két másodperces áramszünet. És így nincs. Felfogható intelemnek, hogy csináljam a dolgom, és ne ilyen szarságokkal foglalkozzak. Napi hírek kommentálásával, saját magam ismételgetésével.
“Gaál Péter: Ami már nem lesz” bővebben
Budapesten a Farsang és a báli szezon után nem sokat kell várni a tüntetési szezonra, aminek történelmi okai vannak: március 15-e egy olyan nemzeti ünnepünk, amelyen sikeres népi megmozdulásra emlékezünk meg, bár az senkinek sem jut eszébe, mikor ezeket a pártrendezvényeket szervezi, hogy Petőfi sikerét azóta sem ismételték meg.
“Szele Tamás: Tüntetési szezon” bővebben
Fel fogok hagyni a járványkövetéssel, legalábbis most ezt gondolom. Nyugodtan összegezhetném – valamelyes ráció imitálásával – az eddigieket, de ne aggódjanak, eszemben sincs.
“Gaál Péter: Kettős teremtés” bővebben
Lezárások ide vagy oda: csata lesz. Akkor is lesz, ha eső lesz. Ez már biztos. Mégpedig Mogyoródon lesz a csata, amit rövidesen a sajtóban folytatunk, én a magam részéről már fenem is a rozsdás fringiámat (tényleg van és tényleg rozsdás). Még Hungaroring is lesz benne. Meg Aquaréna. Azok nélkül nincs Árpád-kori ütközet, egyezzünk meg.
“Szele Tamás: Szent László a Hungaroringen” bővebben
„7269 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 459 816 főre nőtt az azonosított fertőzöttek száma.” (Origo)
“Gaál Péter: Járványügyi Hírharsona” bővebben
„Páratlan rézkori aranylelet-együttest fedeztek fel Borsodban” – írja az Origo. Ez esetben teljesen érdektelen, hogy ki írja és hol, írhatta volna bárki bárhol, mi több, az én életemben bármikor. Ékes példája, hogy „rendszerváltozás” ide, „rendszerváltozás” oda, mit se változott a történelemtanítás.
“Gaál Péter: Sártúrók és aranykohók” bővebben
A cím arra utal, hogy ma a kapkodás egy minősített esetét fogom bemutatni, éspedig oltásügyben. Ezekben a napokban sajnos okosabb, ha közérdekű témákkal foglalkozunk, fontosabb is, ez nem a külpolitikai elemzések ideje (pedig pár napja félig készen áll egy a fejemben a Fidesz várható diplomáciai pálfordulásairól), most a tömeges oltás fontosabb.
“Szele Tamás: Bernát és a mennykő” bővebben
A tegnapi nap híre kétségtelenül a Fidesz képviselőcsoportjának kilépése volt az Európai Néppárt EP-frakciójából, ezt lehetne akár hetekig is elemezni, de nincs rá idő és terjedelem, mert a mai nap híre ennél fontosabb: újból lezárják az országot.
“Szele Tamás: Magyarország karanténban” bővebben
„Varga Judit: Amíg Európa történelme legnagyobb kihívásával áll szemben, addig a Néppárt kizárósdival van elfoglalva”, mondta szerdán ez a sokoldalú, egzotikus bombázó, minden fideszesek erotikus álmának epicentruma (Origo).
“Gaál Péter: Juditka” bővebben
Akkor hát megtörtént, amire már évek óta számítottunk, de még tegnapelőtt sem hittünk igazán a bekövetkeztében: ma délelőtt Orbán Viktor levélben értesítette a néppárt frakcióvezetőjét, Manfred Webert, hogy a Fidesz EP-képviselői kilépnek az Európai Néppárt frakciójából.
“Szele Tamás: Az eltörpülés útján” bővebben
A téves konklúziólevonásnak tökéletes példája a most zajló vakcinázás.
“Gaál Péter: Következtetés” bővebben
Kellemetlen dolog az egy lap életében, ha túl sokat kell foglalkoznia saját magával, mert akkor sok a baj körülötte. Hát, nem tagadom: megint érdekes dolgok történtek, viszont a legnagyobb esély arra van, hogy nem az Ármány lőtte farba a Zónát, hanem a rendszer hülye. De nagyon.
“Szele Tamás: A Zóna, a reklám és az abszurd” bővebben
Donald Trump rövid időre megjelent a háromdimenziós és reális világban, közölte, hogy nem áll szándékában tönkretenni a Republikánus Pártot, aminek a republikánusok köszönték szépen, örültek, ellenben azt is közölte, hogy szándékában áll vezetni azt – és ennek már nem örültek annyira.
“Szele Tamás: Trump és a zsarolás” bővebben
Az alapprobléma – e világ és minden más világ alapproblémája, bár növekvő mértékben – a megalkuvás problémája. Hogy mennyire pacifista az ember, vagy mennyire pacifikus, azaz meddig hajlandó elmenni az engedmények terén.
“Gaál Péter: A konfliktus” bővebben
Mi itt csak bambulunk bele a világba, közben meg a kormány olyan bűvészmutatványt hajtott végre, akkora varázslatot, amekkorára az Ezeregyéjszaka óta nem volt példa – tudniillik egy tollvonással levitte Debrecenbe a budapesti velodromot.
“Szele Tamás: A vándor velodrom” bővebben
Réges-régi ismerőst veszünk ma elő, drága, öreg barátot – mindenesetre tényleg sok pénzünkbe került már, magam is írtam az ügyről, előbb három éve, aztán két éve, az egyik írás a Zóna törölt anyagai közé került, a másikból viszont rekonstruálható a történet, lépésről lépésre, és ez most fontos lesz nekünk: ma az egyiptomi vagonokkal fogunk foglalkozni.
“Szele Tamás: Megy a gőzös, megy a gőzös Kairóba” bővebben
Hogy a végén kezdjem: nagyon, de nagyon rossz ötletnek találom a 2006-os események megfilmesítését, bármely mozgóképes műfajban. Ez tipikusan olyan téma, amiből jól nem lehet kijönni, sikeres csak oly módon lehet, hogy azt a stáb minden tagja megbánja, lehet, utólag még le is akarja majd tagadni, hogy részt vett a forgatásban. Ha teheti: le is fogja.
“Szele Tamás: Egy film és sok kérdőjel” bővebben
Most kicsit komolyabb témáról lesz szó, nem lesz rövid az írás, sőt, jogászkodni is fogunk, előre szólok: akinek nem kenyere az ilyesmi, itt hagyja abba az olvasást és ne hozzászólásban panaszkodjon, hogy „túl hosszú”, „nekem erre nincs időm, mondd el egy mondatban”, ugyanis nekem meg arra nincs időm, hogy mindenkinek egyenként elmondjam.
“Szele Tamás: Tárgyalás nélkül” bővebben
Ezt most anélkül írom, hogy bármit hozzánéznék. Nem a Malom, elvégre. Nem kell pontosnak lennem, bőven elég az érzékelés és érzékeltetés.
“Gaál Péter: Felelősség” bővebben
Lassan már fel sem figyel az ember a laposföldesek okosságaira, a chemtrail lejárt lemez, a mai konteópiacon egy, csak egy márka uralkodik: Qanon, de az legalább minden korábbit magába olvasztott, ha születik is új összeesküvés-elmélet, már az ő égisze alatt terjed. Mint az égő hó.
“Szele Tamás: Műhó-hűhó” bővebben