Valan – Az angyalok völgye

Az égig érő hófödte fenyőerdők között egy fiatal lány holttestét találják meg. Egy telefonhívás után, a Brassó-ban emberkereskedők után nyomozó Péter hazatér az erdélyi bányavárosba, Valan-ba: hátha megtalálták a huszonkét évvel ezelőtt, a romániai forradalom káoszában felbolydult városban elveszett húgát.






A családját ért tragédia óta ugyanis életét tette fel, hogy eltűnt lányokat találjon meg, s minden megmentett lányban, húgát, Julit látja. A nyomozás során azonban Péternek nemcsak a bűnözés és erőszak különböző fajtáival kell megküzdenie, hanem saját emlékeivel, szorongásaival is. De szembesül azzal is, hogy a hétköznapi sémák szerinti jó és rossz mennyire igaz fogalmak.

Bagota Béla első nagyjátékfilmjének története a rendező szerint ugyan fikció, de tragikus, megtörtént esetek is beépültek a filmbe: például annak a 2016. októberében napvilágra került éjféli szexuális szertartásokat végző szektának az esete, mely szerte Székelyföldön működött, többek közt Nyárádremetén az ú.n „szent házakban”. A szektába csábított lányokat nemcsak szexuálisan használták ki, de éheztették és fogva is tartották őket.

A Valan – Az angyalok völgye a skandináv bűnügyi történetek nyomvonalán haladó, éj fekete, titkokkal teli, sokkoló thriller. A film fő helyszíne az erdélyi bányaváros, Balánbánya, de az alkotók Sepsiszentgyörgyön, Brassóban és Budapesten is forgattak.

A film „azokról a gyerekekről szól, akik egyik pillanatról a másikra nyomtalanul eltűnnek. Látjuk a fényképüket a hírekben, olvassuk a róluk írt statisztikákat, sóhajtunk egy nagyot, és abban bízunk, hogy ez a szörnyűség a mi gyerekünkkel úgysem történhet meg. De ezek a gyerekek attól még ott vannak valahol. Valahol a sötétben. A Valan – Az angyalok völgye című filmünkben Péter ebből a sötétből próbálja kimenteni a gyerekeket, miközben ő maga is majdnem elvész benne” – nyilatkozta Bagota Béla, rendező.

A film képi világa lenyűgöző, a drón felvételek káprázatos hátteret nyújtanak a lélektani krimihez. Nem meglepő, hogy a 2019. október 15-20. között Szolnokon megrendezett Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon – amely a filmes látványtervezők munkásságát állítja középpontba –, a fesztivál Európai nagyjátékfilmes versenyprogramjában szereplő alkotás látványtervezője, Damokos Csaba elnyerte a kategória megosztott második díját. A fesztiválzsűri indoklása szerint: “A látványtervező helyszín választásával drámai kontrasztot teremtett a fenséges természeti táj és a szűk, nyomasztó belsők között. A zárt, érzelemmentes, eltompult emberi környezet színvilága hitelesen érzékelteti a dráma emocionális világát, kivételes ellentétbe állítva a természet tiszta tónusaival.”

M. Koltai Judit



Főszereplők: Krisztik Csaba, Hatházi András, Pál Emőke, Tollas Gábor, Mátray László, Nyakó Júlia

Bemutató: 2019. november 21.

Forgalmazó: Mozinet

*

” Ne várj 72 órát! ” kampány

Bagota Béla rendező, a film elkészítése mellett fontosnak tartotta, hogy a történet kapcsán felhívja a figyelmet az emberkereskedelem áldozataira, a rendőrség munkájára és a társadalmi összefogás fontosságára. Ezért született meg a Ne várj 72 órát! kampány is, melyben az ORFK-val közösen hívják fel a film alkotói a figyelmet arra, hogy odafigyeléssel és összefogással segíthetünk az eltűnések számának csökkentésében és a sikeres nyomozásokban.

A statisztikai adatok alapján ugyanis 2018-ban 2900 kiskorú, 15 499 fiatalkorú és 3084 felnőttkorú eltűnési esetében indult körözés (a statisztikák forrása az ORFK, ENYÜBS). A kampány azt a közhiedelmet igyekszik eloszlatni, hogy az eltűnési esetekben várni kell a bejelentésig. Fontos tudnunk, hogy a nyomozás a bejelentéskor azonnal megkezdődik és minden eset elévülési ideje 90 év.

Ha valaki eltűnt, vagy úgy érzed, nem önszántából tartózkodik valahol, hívd a 112-t vagy jelentsd be személyesen bármely rendőr kapitányságon. Ne várj 72 órát, a nyomozás azonnal megkezdődik!

S hogy miért aktuális e film és a kampány napjainkban? “Ma Magyarországon gyermekek ezreit adják el prostituáltnak. Közös érdekünk, hogy felszámoljuk a mély szegénység okozta kétségbeesést és kilátástalanságot a családokban, és hogy gyermekeink szeretetben éljenek. Célunk az, hogy a magyar társadalom felelősségtudatával és tettrekészségével hozzájáruljon ahhoz, hogy minden ember szabadon és méltósággal élhessen” – beszél róla De Coll Ágnes, a Baptista Segélyszolgálat emberkereskedelem elleni programjának vezetője. A Baptista Szeretetszolgálat több mint 10 éve küzd az emberkereskedelem ellen, aktívan részt vesz a megelőzésben, védett házaiban az áldozatok védelméről, ellátásáról és képviseletéről gondoskodik. Munkájuk része a társadalomba való visszaintegrálás is.

(Fotók: Kántor László)