A nácik dizájnja

Nem pont ezzel a címmel (mert a III. Birodalom dizájnja név alatt) Hollandiában kiállítás nyílt a napokban azokból a tárgyakból, amelyeket a hitleri időszakban terveztek és alkottak meg Németországban.

Jóllehet a bemutató létrehozását egyszerű oktatói-nevelői megfontolások alapján határozta el az ipari formatervezés megismertetésére hivatott múzeum a dél-hollandiai kisvárosban, azonnal élénk vita bontakozott ki egy ilyen bemutató indokoltságáról.

Ami természetes is, hiszen egy korszak dizájnja kétségtelenül utal az adott korszak ideológiai, politikai és propagandisztikus szándékaira, mi több, a nevezett németországi időszakban az akkor náci vezetés erőteljesen befolyásolta az akkori ottani ipar termékeinek vizuális, illetve úgymond művészeti szándékú megjelenését.

Több mint két és félszáz különböző tárgyat, installációt vonultatott fel a múzeum, láthatóan a puszta bemutatás szándékával, és egyes kritikusok szerint a látnivaló semmilyen mértékben nem minősít, nem dicsőíti az akkori korszakot.

Más kérdés, hogy idézheti, így egyebek között nosztalgiát, de éppen úgy ellenszenvet is kelthet mindazzal kapcsolatban, amit a náci Németország jelentett. A tárgyak egy részének küllemén ugyanis felreérthetetlenül „átjön” a náci rendszer céltudatos üzenete.

A fényképezést minden esetre megtiltották, nem utolsó sorban azért, mert egy antihumánus világ szimbólumai kerülnek a látogatók szeme elé. Csak az úgynevezett bogárhátú Volkswagen népautót engedik képen megörökíteni a látogatóknak.

De ennél többet is tett a múzeum, attól félve, hogy esetleg újnáci csoportosulások a maguk, pontosabban a náci eszme propagálására használják fel ezt a bemutatót: a belépőjegyet csak online és mennyiségben korlátozottan árusítják. A biztonsági őrök számát növelték.

Formatervezői szemmel mindazonáltal számos érdekesség is akad a kiállításon, már azért is, mert a német design már a hitleri éveket megelőzően jelentőset alkotott, elég ha csak a Bauhaus mozgalomra gondolunk vagy az ország iparfejlesztsének már a korszakot megelőző több évtizedes múltjára. Külön fejezetet érdemelne itt például a tipográfia vagy gondoljunk olyan nevekre, mint a Porsche, az AEG, és olyan ágazatokra, mint az óraipar, a kerámiaipar, a járműipar.

Mindenesetre több szervezet ízléstelennek és szükségtelennek nevezte a kiállítást, hivatkozva arra, hogy a korszak megidézése tévút, különösen annak fényében, hogy rendezői éppen olyan meggondolatlanok, mint az a hollandiai kiadó, aki újra megjelentette tavaly a Mein Kampf-ot. Amit, mint a Courrier international írja, sokan meg is vásároltak.