A legnagyobb művész legnagyobb bemutatkozása

A közvélemény a világ legnagyobb művészének gyaníthatóan Leonardo da Vincit tartja, még ha – mert ez az igazság – összesen csak 15 befejezett festményét ismerjük. Pedig elképzelhető, hogy többet festett készre, hiszen félbemaradt alkotásairól is szólnak a történeti krónikák…

A munkásságáról a napokban megnyílt eddigi legnagyobb kiállításon, a párizsi Louvre-ban a virtuális valóságot láttató nézőeszközök használói előtt is feltárulnak legismertebb képe festett alsó rétegei, melyek ugyancsak a híres művész-tudós alkotásai voltak. Vannak olyan vélemények, hogy még előkerülhetnek tőle festmények, bár kétséges, milyen állapotban.

Éppen ezen több száz éves alkotások kényes állapota miatt a legismertebb, a Mona Lisa ,nincs ott a párizsi bemutatón, csak 3D-s verziójában, de miután az is a Louvre-ban „lakik”, üveg mögött, ez alkalommal szintén megtekinthető a kiállított 14-en kívül, melyekből 4 darab van még a Louvre birtokában.

Részben az életmű különböző galériákban elhelyezett festményei ideiglenes Párizsba történő költöztetésének szándéka miatt tartott egy évtizedig az előkészítés, többek között a garanciákról szóló, illetve kulturális nemzetközi vitával tarkítva, utóbbi Olaszország és Franciaország között. Salvini, a már mindenki által ismert pártvezér, exbelügyér ugyanis azt találta kinyilatkozni, állítólag viccből, hogy a Mona Lisának Olaszországban lenne a helye, hisz az olasz művészet zsenijének műve. (Leonardo Franciaországba költözött és ott is halt meg – a szerk.)

Rengeteg rajza látható a Louvre-ban februárig, részint annak okán is, hogy Leonardo vázlatok tömegét készítette, részint az arányok, részint a fény-árnyék effektusok valósághű visszaadására, és számos tárgyformát, részint azok általa kigondolt műszaki ábráját is papírra vetette, megfelelő magyarázatokkal látva el őket.

A reneszánsz zsenije művészeti pályáját korának híres szobrászánál, Verrocchionál kezdte, jómaga is alkotott szobrot (egy kis méretű lovasszobrot ismerünk tőle), és ez az előélet sokban befolyásolta világlátását, kép- és rajzalkotását.