Washington 3000 katonát vezényel a Közel-Keletre

Washington további mintegy 3000 katonát vezényel a Közel-Keletre – jelentette az NBC amerikai televízió, egy névtelenséget kérő kormányzati tisztségviselőre hivatkozva.

Az amerikai katonák, akiket az észak-karolinai Fort Bragg támaszpontról irányítanak a térségbe, a védelmi minisztérium döntése értelmében várhatóan 60 napig maradnak új állomáshelyükön, csatlakozva a már a térségben tartózkodó, 650 főnyi csapaterősítéshez.

Az NBC televízió nem részletezte, hogy pontosan hová is küldik a katonákat, a műsorvezető megfogalmazásában “a térség országaiba, köztük Irakba és Kuvaitba”.

Az információ pár órával azt követően kapott nyilvánosságot az amerikai sajtóban, hogy Washington mára virradóra célzott támadással Bagdadban likvidálta az iráni Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát, és az iraki Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő iraki ernyőszervezet vezetőjét.

Mark Esper védelmi miniszter január elsején – a bagdadi amerikai nagykövetség előző napi megtámadása után – már bejelentette, hogy Washington megerősíti a nagykövetség védelmét, s ezért további tengerészgyalogosokat küld Bagdadba, továbbá azonnal átirányítja a térségbe a 82. légi hadosztály egyik alakulatának mintegy 750 katonáját. Esper nem nevezte meg, hogy a katonákat hová telepítik, de sajtóinformációk akkor Kuvaitot jelölték meg.

Az amerikai védelmi miniszter már akkor jelezte, hogy készenlétbe helyezik az említett hadosztály más alakulatait is, amelyeket szintén a Közel-Keletre küldhetnek.

A védelmi minisztérium ma közölte, hogy Mark Esper a kialakult helyzetre tekintettel elhalasztotta a szabadságát.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium közleményben tudatta: az Egyesült Államokat jelenleg nem fenyegeti közvetlen terrorveszély. Ugyanakkor Bill de Blasio, New York város polgármestere délutáni sajtóértekezletén azt közölte, hogy a városban megerősítették a biztonsági intézkedéseket, felkészülve egy esetleges iráni támadásra.

Pompeo: Szulejmáni megölésével egy “küszöbön álló támadásnak” vették elejét

Az iráni Kászim Szulejmáni elleni csapásméréssel egy “küszöbön álló támadásnak” vették elejét – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott interjújában.

Az amerikai diplomácia irányítója nem bocsátkozott részletekbe, de leszögezte, hogy a Közel-Keleten tartózkodó sok amerikai állampolgár életét mentették meg a péntekre virradóra végrehajtott célzott támadással. “Nem mondhatok túl sokat a fenyegetések természetéről. De az amerikaiaknak tudniuk kell, hogy az elnök (Donald Trump) döntése Szulejmáni kiiktatásáról amerikai életeket mentett meg” – fogalmazott Pompeo.

A külügyminiszter azt mondta, hogy Szulejmáni “összeesküvést szőtt” a térségben “egy nagyszabású merénylet végrehajtására”. Ez Pompeo szerint több százak életébe kerülhetett volna. A tárcavezető hangsúlyozta: az iráni tábornok likvidálásával az amerikaiak “nagyobb biztonságban vannak a térségben”.

Kiemelte, hogy az amerikai hírszerzés információi vezettek a célzott támadáshoz. “Óriási kockázattal járt volna, ha tétlenek maradunk. A hírszerzés felbecsülte a helyzetet, az elnök pedig határozottan cselekedett az éjszaka” – szögezte le Mike Pompeo.

A miniszter a Fox televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a múlt éjszaka volt “a legmegfelelőbb idő a csapásmérésre”. Ellenkező esetben – mint mondta – muszlimok élete is veszélybe került volna Irakban és másutt is.

Donald Trump amerikai elnök reggeli Twitter-bejegyzései egyikében úgy fogalmazott: “Kászim Szulejmáni tábornok hosszú időn keresztül amerikaiak ezreit gyilkolta vagy sebesítette meg, és arra készült, hogy még többeket megöljön.” Azt is hozzátéve, már sok évvel ezelőtt ártalmatlanná kellett volna tenni.

Mike Pompeo délelőtt szintén a Twitteren számolt be arról, hogy telefonbeszélgetést kezdeményezett Dominic Raab brit, Heiko Maas német és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszterrel, valamint Jang Jie-csivel, Hszi Csin-ping kínai elnök külpolitikai főtanácsadójával. Valamennyiüknek hangsúlyozta, hogy Washington “elkötelezett a feszültség enyhítése mellett” Iránnal a Kászem Szulejmáni tábornok elleni célzott támadás után kialakult helyzetben.

Twitter-bejegyzéseiben az amerikai külügyminiszter azt is közölte: tájékoztatta partnereit arról, hogy Szulejmáni kiiktatására az “amerikai életeket fenyegető támadásokra adott válaszként” került sor. A brit külügyminiszterrel folytatott beszélgetésben kifejezte háláját, hogy az Egyesült Államok szövetségesei elismerik, hogy az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége “folyamatos agresszív fenyegetést” jelent. A francia diplomácia vezetőjével folytatott beszélgetéséről beszámolva Pompeo megjegyezte: Washington “osztozik az európai szövetségesekkel” abban, hogy elsődleges fontosságúnak tartja “az iráni rezsim ártalmas tevékenységének kiegyensúlyozását”.

Charles Michel: Meg kell állítani az erőszak körforgását Irakban

Óva intett az Irakban kialakult konfliktus további fokozásától Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

“Meg kell állítani az erőszak, a provokáció és a megtorlás körforgását, amelynek tanúi voltunk Irakban az elmúlt néhány hétben” – figyelmeztetett sajtóközleményében a volt belga miniszterelnök.

Charles Michel volt az első uniós vezető, aki reagált arra, hogy az amerikai hadsereg egy légicsapásban megölte Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatású iraki milíciákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét.

“A helyzet további fokozódását minden áron el kell kerülni. Irak továbbra is nagyon instabil ország. A túl sok fegyver és túl sok milícia jelenléte továbbra is akadályozzák az iraki polgárok normális élethez való visszatérésének a folyamatát” – mondta Michel.

Azzal a kockázattal kell számolni, “hogy a régió egészében általánosan fellángol az erőszak, s a terrorizmus sötét erői teret nyernek a vallási és nacionalista feszültséggel teli helyzetben” – fűzte hozzá Michel.

Az Európai Tanács elnöke két napja Twitter-üzenetben ítélte el a bagdadi amerikai nagykövetség ellen elkövetett atrocitásokat, és a nemzetközi jog tiszteletben tartására hívta fel a figyelmet.

Charles Michel korábban, még belga miniszterelnökként bírálta az Egyesült Államok egyoldalú döntéshozatalát, amikor Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban az Iránnal kötött atomalku felmondásáról döntött. Michel akkor úgy fogalmazott: “Sajnálatos a döntés, de fenn kell tartani az intenzív párbeszédet Washingtonnal a kölcsönösen előnyös megoldások érdekében.”

Ankara aggódik

Mély aggodalmát fejezte ki a török külügyminisztérium a Washington és Teherán közti feszültség éleződése miatt.

A tárca közleményében arra figyelmeztetett, hogy a támadás, és különösen Irak konfliktusövezetté tétele árthat a közel-keleti térség békéjének, biztonságának és stabilitásának.

A török külügyminisztérium hangsúlyozta: a hasonló lépések fokozzák az erőszakot, amelynek minden érintett fél a kárát látja. A tárca leszögezte, hogy “Törökország mindig ellenezte a régió külső befolyásolását, a merényleteket és a felekezeti viszályt”, egyúttal arra kérte az érintetteket, hogy “a józan ész szerint cselekedjenek” és “a diplomáciát részesítsék előnyben”.

Az iraki ügyvezető kormányfő agressziónak nevezte a támadást

Ádil Abdul Mahdi iraki ügyvezető kormányfő közleményében Irak elleni agressziónak, országa szuverenitása megsértésének nevezte a támadást, amely szerinte háborúhoz fog vezetni Irakban, a térségben és a világban. Hozzátette: a támadás megsértette az iraki amerikai jelenlét feltételeit is. Barham Száleh iraki elnök szintén elítélte a légitámadást, de önmérsékletre szólított fel. Iraknak elsődlegesen a nemzeti érdekeit kell figyelembe vennie, és el kell kerülnie a fegyveres konfliktus okozta tragédiákat, amelyektől négy évtizede szenved – írta közleményében.

Netanjahu üdvözölte Kászim Szulejmáni megölését

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat és Donald Trump amerikai elnököt Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokának megölése nyomán – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

Netanjahu egy nappal lerövidítette görögországi tartózkodását, és már ma délután visszautazott Izraelbe az iráni vezető megölése miatt kialakult feszült közel-keleti helyzetben.

“Izraelnek és az Egyesült Államoknak egyformán joga van az önvédelemhez. Kászim Szulejmáni sok amerikai állampolgár és ártatlan ember haláláért felelős, további támadó akciókat tervezett, és Trump elnök mindent elismerést megérdemel, mert határozottan, erővel és gyorsan dolgozott” – mondta az izraeli kormányfő.

“Teljesen az Egyesült Államok oldalán állunk a biztonságért, a békéért és önvédelméért folytatott harcában”- tette hozzá Netanjahu még elindulása előtt Görögországban, ahol tegnap este egy megállapodást írt alá az Izraelből Ciprusra és Görögországba vezető, jövőbeni nagyszabású földgázvezetékről.

Naftali Bennett védelmi miniszter helyzetértékelő értekezletet hívott össze a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán, amelynek eredményeiről nem hoztak nyilvánosságra részleteket.

A katonai rádió értesülései szerint előzőleg a kormányfő arra kérte minisztereit, hogy ne nyilatkozzanak Szulejmánival kapcsolatban. Az izraeli hadsereg magasabb készültséget, és a ynet-ben nem részletezett további lépéseket rendelt el.

Az irániak bosszújától tartva a külügyminisztérium megerősítette Izrael külképviseleteinek biztonsági őrizetét. A múltban Izraelen kívül is értek iráni támadások zsidó és izraeli létesítményeket. 1994-ben sok halálos áldozattal járó pokolgépes merényletet követtek el az argentínai zsidó közösség segélyegyletének (AMIA) székháza ellen, amelyért széles körben Iránt teszik felelőssé.

Az izraeli átlagembert is érintheti, hogy a katonai készültség miatt nem nyitották meg a hétvégére a Hermon-hegyi sípályát, noha az utóbbi napokban jelentős mennyiségű hó esett a Szíriával és Libanonnal szomszédos hegyen, Izrael egyetlen síközpontjában.

Szulejmáni helyettesét nevezték ki az iráni Kudsz élére

Eszmáíl Gáánit, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokhelyettesét nevezték ki a meggyilkolt Kászim Szulejmáni helyére pénteken – számolt be az iráni állami média.

Gááni 1997-től volt a külföldi és titkos műveletekért felelős egység második embere. Szulejmánival együtt nevezték ki a csoport élére.

Az új parancsnok 2017-ben azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök Iránnal szembeni fenyegetései ártani fognak Amerikának.

Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezetője közleményben hangsúlyozta, hogy a Kudsz egység feladatköre és programja nem változik.

Az ország legfőbb vallási vezetője arra figyelmeztette az Amerikai Egyesült Államokat, hogy az Irakban, Szíriában, Libanonban és másutt működő ellenállási mozgalmak megbosszulják Szulejmáni halálát.

Kászim Szulejmáni szülővárosában, Kermánban tömegek gyászolták a meggyilkolt tábornokot.

Egy kermáni asszony azt üzeni az amerikaiaknak, hogy tudniuk kell, Szulejmáni több volt egy tábornoknál.

Egy helyi férfi hozzáteszi, hogy Kászim Szulejmáni megölésének napján új erő született, a meggyilkolt tábornok ereje az irániakkal marad. (MTI, Euronews)

Kapcsolódó: Washington légicsapásokat hajtott végre Bagdadban – kezdődhet a háború?

(Kiemelt kép: Szulejmáni szétlőtt autója Bagdadban – Twitter)