Új uniós csatlakozási folyamat – hiteles perspektíva és jogállamisági követelmények

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos tegnap mutatta be a Bizottság elképzeléseit (egy úgynevezett „közleményt” a jogalkotó Parlament és Tanács, valamint a véleményezési joggal rendelkező Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére) az EU új csatlakozási eljárásáról.

Ismeretes, hogy Macron elnök azzal blokkolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és (a tárgyalások kedvéért még nevét is megváltoztató) Észak-Macedóniával, hogy előbb vizsgálják felül a csatlakozási tárgyalások mostani rendszerét, és alkossanak meg egy új, hatékonyabb rendszert.

A francia követelések zömét – elvben legalábbis – teljesíti a most bemutatott új procedúra: világosabb kritériumok kitűzését ígéri, tömbökbe (clusterekbe) csoportosítja a témákat az eddigi fejezeteket összefogva és nem csak megállíthatóvá (eddig ténylegesen le lehetett lassítani a tárgyalásokat, Törökország esetében teljesen meg is álltak) teszi a folyamatot, hanem megfordíthatóvá is. Ennek fejében viszont az egyes fázisok elérésekor az eddiginél szorosabb „előleget”, pénzt, piacnyitást, vagy akár konkrét, eddig csak a tagoknak elérhető együttműködést is helyez kilátásba.

Az első francia reakciók pozitívak voltak, utána persze visszafogottabb lett a hangnem – lehetséges, hogy további keményítést fognak indítványozni. A többi tagállamnak is lesz persze hozzászólni valója.

A közlemény legelőször a hitelességet hangsúlyozza, mint célt. Ez jogos annak tükrében, hogy a tárgyalások meghiúsulása csalódást keltett a két országban, és jogos az EU aggodalma, hogy ebből mások (Törökország, Oroszország, de akár iszlám erők is) profitálhatnak, benyomulva az így keletkezett résbe. Meg kell jegyezni, hogy Albánia esetében nem csak Macron állt ellen, más ellenzők, akik Észak-Macedóniával megkezdték volna a tárgyalásokat, viszont árnyékban maradtak. A hitelességnek része viszont az is, hogy a folyamat előrehaladásának a tagjelöltek által elért eredményektől kell függenie. Elsőnek nyitnák meg az alapvető kritériumokat tartalmazó tömböt, de ezt is zárnák le legutoljára. Minden tömb megkezdésének is konkrét feltételei, általában az adott területen egy előrehaladási tervnek, bizonyos alapfeltételeknek és a lezárásra kitűzött céloknak kell rendelkezésre állniuk.

    • Az alapvető kritériumokat tartalmazó tömb részei:
    • Az igazságszolgáltatás és alapvető jogok
    • A jogérvényesülés, szabadság és biztonság
    • Gazdasági kritériumok
    • A demokratikus intézmények működése
    • A közigazgatás reformja
    • Közbeszerzés
    • Statisztika (furcsának tűnhet elsőre, de megbízható adatok nélkül az előrehaladás sem értékelhető)
    • Pénzügyi kontroll (ez több, mint az ellenőrzés, a folyamatok szabályozottságát és biztonságát is tartalmazza)

A tömb megnyitásának feltétele három ütemterv megléte: a jogállamiság, a demokratikus intézmények működése és a gazdasági reformok területén. Ugyancsak érdekes (a brüsszeli levegő hatását is bizonyítja) és a jogállamisági és alapjogi törekvések fontosságát mutatja, hogy a magyar biztos által bemutatott anyag azt javasolja, hogy ha visszaesés esetén csökkentik vagy megvonják a pénzügyi támogatásokat, a civil szféra támogatása maradjon meg.

A további tömbök:

    • Belső piac
    • Versenyképesség és inkluzív (a szegényebbeket felzárkóztató) növekedés (ide tartoznak többek között az információs társadalom céljai)
    • Környezetvédelem és fenntarthatóság
    • Természeti erőforrások és területi felzárkóztatás (mezőgazdaság, halászat, strukturális alapok és pénzügyek) és
    • Külkapcsolatok

Külön kezelik majd az intézményekről és a többi fejezetből kimaradt „egyéb” témákról szóló eddigi fejezeteket. A Szerbiával és Montenegróval folyó tárgyalásokban is alkalmazni lehet majd a tömbönkénti megközelítést, ha ez dinamizálja a tárgyalásokat.

Fontos követelése volt a francia munkaanyagnak, hogy a folyamatot politikai szempontból jobban kézben tartsák. A Bizottság rendszeres értékeléseit az előrehaladásról a tagállamoknak kell Macronék elképzelése szerint áttekinteniük. A Bizottság javaslata ezt konkretizálja, a tagállamok szakértőinek és politikai vezetőinek bevonására csatlakozó országonként és területenként fórumokat javasol létrehozni. A Bizottság évenkénti előrehaladási jelentésében javasolt intézkedéseket a tagállamok hagyják majd jóvá az elképzelések szerint.

Mindezeket az intézkedéseket nyíltabb kommunikáció kíséri, hogy a csatlakozásra váró államokban is tudják a polgárok, hogy mely okból késik vagy – reméljük – halad gyorsabban csatlakozásuk. A javaslat – a követeléseknek megfelelően – tartalmazza az intézkedéseket a tagjelöltek alkalmazkodási problémái esetére, de megfelelő előrehaladás esetén a folyamat átláthatóbbá és gyorsabbá is válhat.

Szabó S. László