Trump nem törekszik rendszerváltoztatásra Iránban

Az amerikai kormányzat nem törekszik rendszerváltoztatásra Iránban – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök tegnap délután a floridai Palm Beachen lévő Mar-a-Lago villájában tett rövid nyilatkozatában.

Az elnök azt mondta: Kaszám Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges alakulatának parancsnokát “akció közben kapták rajta, és így végeztek vele”. Közölte, hogy a célzott támadást az ő parancsára hajtották végre. Hozzáfűzte: Szulejmáni “rémuralmának vége”.

Az elnök közlése szerint Szulejmáni küszöbön álló merényleteket és aljas támadásokat tervezett amerikai katonák és diplomaták ellen. Kifejtette azt is, hogy a korábban iraki célpontok elleni támadásokat és a bagdadi nagykövetség elleni akciót szintén ő (Szulejmáni) irányította, sőt, ő vezette a teheráni kormányzat elleni korábbi tüntetések elfojtását is.

Donald Trump hangsúlyozta, hogy “az iráni rezsim agressziójának a térségben – beleértve az általa támogatottak destabilizáló tevékenységét is – véget kell érnie és most kell véget érnie”. Leszögezte, hogy Washington azért hajtott végre célzott támadást Bagdadban, hogy megelőzzön, és ne megindítson egy háborút. “Nem törekszünk rendszerváltoztatásra Iránban” – jelentette ki és egyúttal “mély tiszteletéről” biztosította az irániakat.

Trump ismételten hangsúlyozta, hogy kész és felkészült bármilyen akcióra annak érdekében, hogy megvédje az amerikaiakat.

Nyilatkozata után Trump nem adott lehetőséget a jelenlévő újságíróknak, hogy kérdéseket tegyenek fel.

Beszéde előtt nem sokkal Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője Washingtonban közleményt adott ki, amelyben tudatta: Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett Mohammad el-Halboszival, a bagdadi parlament elnökével. A közlemény szerint a két politikus egyetértett abban, hogy csökkenteni kell a feszültséget Irakban és az egész térségben.

Közben a Fehér Ház egyik tisztségviselője újságírókkal közölte, hogy az amerikai kormányzat a Kazáli Hálózat nevű iraki síita paramilitáris csoport terrorista szervezetté nyilvánítására készül.

A Pentagon (védelmi minisztérium) megerősítette azokat a korábbi sajtóértesüléseket, amelyek szerint a kormány újabb katonákat küld a térségbe. A tárca szóvivője szerint a katonákat Kuvaitba telepítik.

New Yorkban kivezényelték a Nemzeti Gárdát a repülőterekre

New Yorkban kivezényelték a Nemzeti Gárdát a repülőterekre és mindenütt megerősítették a biztonsági intézkedéseket – jelentette be esti közleményében New York állam kormányzója.

Andrew Cuomo közölte: a nagyváros hídjainál, fontos csomópontjainál és infrastrukturális létesítményeinél, valamint a kiemelt jelentőségű épületeknél megerősítették a biztonsági intézkedéseket, és a Nemzeti Gárda tagjai mellett több rendőrt is vezényeltek az utakra.

A közleményben Andrew Cuomo ugyan leszögezte, hogy sem New York városa, sem az állam nem kapott értesítést közvetlen fenyegetésekről, de hangsúlyozta: a nemzetközi események érthetően aggodalmat keltenek, ezért fokozott elővigyázatosságból elrendelte a Nemzeti Gárdának és az állam több hivatalának, hogy erősítsék meg a biztonsági intézkedéseiket és járőrözzenek a legfontosabb létesítményeknél.

New York állam rendőrőrsein és biztonsági szerveinél pénteken mindenütt terrorelhárítási tájékoztatót tartottak, és a közszolgáltatóknál megerősítették a számítógépes rendszerek védelmét is.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium ügyvezető irányítója, Chad Wolf közleményben tudatta, hogy a tárca felkészült bármilyen fenyegetéssel szemben, de jelenleg az Egyesült Államokat nem fenyegeti közvetlen veszély. “A minisztérium a szövetségi és tagállami, valamint a helyi szervekkel szorosan együttműködve továbbra is figyelemmel kíséri a kialakult helyzetet, hogy szavatolja valamennyi amerikai állampolgár biztonságát” – szögezte le a dokumentumban Chad.

Több amerikai nagyvárosban is megerősítették a biztonsági intézkedéseket. Chicagóban, Los Angelesben és az Egyesült Államok fővárosában, Washington DC-ben is megnövelték a rendőrök létszámát és tovább szigorították a repülőterek biztonságát. Washington polgármestere, Muriel Bowser közleményben intett éberségre és arra hívta fel a helybéliek figyelmét, hogy azonnal jelentsék a rendőrségnek, ha bármilyen gyanús eseményt észlelnek.

Az amerikai sajtóban részletek jelentek meg Szulejmáni likvidálásának előzményeiről

Az amerikai sajtóban egymás után jelennek meg részletek Kászem Szulejmáni iráni tábornok és Abu Mahdi al-Muhandisz iraki milicista vezető bagdadi likvidálásának előzményeiről.

A The Wall Street Journal című lap szombati információi szerint Donald Trump amerikai elnök nem csütörtökön hozott döntést a Szulejmáni és Al-Muhandisz elleni célzott támadásról, hanem még december 27-én, azt követően, hogy az Irán támogatását élvező milicisták az iraki Kirkuk közelében lévő amerikai támaszpont ellen támadást intéztek, amelyben életét vesztette az amerikai hadsereg egyik alvállalkozója – egy nyelvész – is.

Az amerikai hírszerzés és biztonsági szolgálatok akkor – a lap információi szerint – egybehangzóan arról tájékoztatták a karácsonyi ünnepeket már a floridai villájában töltő Trumpot, hogy az amerikai érdekeltségek elleni merényleteket Kászem Szulejmáni irányította, és Libanonban, Szíriában, valamint Irakban további offenzívákat készít elő.

A Fehér Ház egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselője a The Wall Street Journal munkatársának elmondta: Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper, a védelmi tárca irányítója és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője akkor vitatta meg a floridai Mar-a-Lago villában Trumppal a kialakult helyzetet. Meggyőzték őt arról: “most van ésszerű esély arra”, hogy a csapásméréssel nem háborút robbantanak ki, hanem az Iránon belüli “mérsékelt erőket” erősítik. A politikusok részletesen megvitatták a csapásmérés jogi hátterét is, azt, hogy Szulejmániék likvidálása minősíthető-e önvédelemnek.

Washington tisztában volt azzal, hogy a Mar-a-Lagóban történt egyeztetés után öt nappal Szulejmáni Bagdadba érkezik repülővel. “Ekkor vált alkalmas célponttá” – idézte a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) munkatársát a The Wall Street Journal. A bagdadi nemzetközi repülőtérről a fővárosba bevezető úton ugyanis nagyon kevés kijárat van és az utat végig magas fal övezi. Ez az amerikai döntéshozók számára – a lap megfogalmazása szerint – “optimális helyszín volt a célzott likvidáláshoz”.

Kászem Szulejmáni alig indult el a repülőtéri úton, amikor a konvoját dróntámadás érte.

A lap kitért arra is, hogy az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzata idején – amikor már tartottak az iráni atomprogramról folyó tárgyalások – Washington végig figyelemmel kísérte Kászem Szulejmáni tevékenységét, sőt, hallgatólagosan beleegyezett abba is, hogy az iráni tábornok repülőgépe ugyanabban az iraki légikikötőben parkoljon, ahol a különleges műveletek főparancsnokságát vezető Tony Thomas amerikai tábornok repülője szokott állni. A Pentagon egyik stratégája ezt “nem hivatalos tűzszünetként” értékelte.

A The Wall Street Journal információi szerint a Trump-kormányzat első két évében az illetékes döntéshozók többször is megvitatták Szulejmáni eltávolításának lehetőségét. Ám nehéz volt meghatározni a tartózkodási helyét, annál is inkább, mivel nagyon ritkán és akkor is csupán rövid időre hagyta el Iránt. Ezért nem született döntés a likvidálásról.

Az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) elhangzott összeállítás szerint Mike Pompeónak már évek óta célkeresztjében volt az iráni tábornok.

Pompeo már 2015-ben – amikor még Kansas republikánus képviselője volt a washingtoni kongresszusban – rendszerváltozást szorgalmazott Iránban és Kászem Szulejmánit nevezte meg a második legfontosabb embernek perzsa földön. Akkor egy rendezvényen arról beszélt, hogy Szulejmáni kezéhez “amerikaiak százainak vére tapad”.

Az NPR felidézte, hogy Pompeo 2017 júliusában, amikor már a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője volt, a coloradói Aspenben évente megrendezett híres biztonsági fórumon is beszélt Szulejmániról. Arra a kérdésre, hogy realista, vagy járható megoldás-e a rendszerváltoztatás Iránban, azt felelte: “a bajkeverők, Kászem Szulejmáni és a bandája, nem megválasztott tisztségviselők. Mi ezekre az emberekre figyelünk halál komolyan, hogy ne folytathassák tevékenységüket és ne legyen hatalmuk”.

A rádióműsorban emlékeztettek arra is: Pompeo még abban az évben bejelentette, hogy levelet intézett Szulejmánihoz és Irán más, egyébként meg nem nevezett vezetőihez. A levélben arra figyelmeztette őket, hogy egyre veszélyesebb magatartást tanúsítanak Irakban, és az Egyesült Államok őket fogja felelősnek tartani az Irakban lévő amerikai érdekeltségek elleni bármely támadásért. “Ez világos üzenet volt, de biztosak akartunk lenni abban, hogy Szulejmáni és az iráni vezetők megértették, mit akarunk” – jelentette ki az akkor még CIA-vezető Pompeo egy Ronald Reagan elnökről elnevezett nemzetvédelmi fórumon Dél-Kaliforniában.

Josep Borrell: a legnagyobb mértékű visszafogottságra van szükség a

Visszafogottságra és felelősségvállalásra szólított fel tegnap Brüsszelben Josep Borrel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Kászim Szulejmáni iráni tábornok halálát követő feszült nemzetközi helyzetben.

A politikus Charles Michel, az Európai Tanács elnöke után másodikként reagált a péntek reggeli bagdadi amerikai légicsapásra, amelyben Szulejmáni mellett megölték Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét is.

“Meg kell állítani az erőszak körforgását, mielőtt teljesen ellenőrizhetetlenné válik. Az összes érintett félnek a legnagyobb mértékű visszafogottságot kell gyakorolnia és felelősséget tanúsítani ebben a kritikus helyzetben ” – hangsúlyozta sajtóközleményében Borrell.

Az uniós vezető kijelentette, hogy a jelenlegi válság évek stabilizációs erőfeszítéseit veszélyezteti Irakban. A feszültség fokozódása az egész régiót is fenyegeti – tette hozzá. Párbeszédre van szükség ahhoz hogy a Közel-Kelet hosszú távon stabil maradjon. Az EU készen áll  mindegyik féllel együttműködni annak érdekében, hogy hatástalanítsa a feszültséget, és elkerülje a válságot, amely veszélybe sodorja az évek során Irak stabilizációjára tett erőfeszítéseket – közölte.

“A kialakuló válság fenyegeti az egész régiót, amely mérhetetlenül szenved, és amelynek lakossága megérdemli, hogy végre békében éljen. További párbeszédre és erőfeszítésre van szükség a kölcsönös megértés elősegítése érdekében, valamint azért, hogy hosszú távú megoldásokat dolgozzanak ki a Közel-Kelet stabilizálására” – hangoztatta Josep Borrell.

Kapcsolódó: Washington 3000 katonát vezényel a Közel-Keletre

Washington légicsapásokat hajtott végre Bagdadban – kezdődhet a háború?

(Kiemelt kép: tüntetés Iránban, a felemelt képen Szulejmáni)