Trump külföldről is elfogadná a vetélytársait lejárató információkat 

Elfogadná a belföldi politikai vetélytársait lejárató információkat, akkor is, ha külföldről származnának – mondta Donald Trump az ABC televízióban este sugárzott interjújában. Az amerikai elnök korábban azt is közölte, hogy rövidesen további ezer katonát küld Lengyelországba.

Donald Trumpot a 2020-as elnökválasztási kampányról kérdezte a televízió riportere. Az elnök leszögezte: külföldről származó információk elfogadása nem minden esetben jelent külföldi beavatkozást az amerikai választási folyamatba.

“Ez nem beavatkozás. Nekik megvan az információjuk, én pedig azt hiszem, elfogadnám” – fogalmazott. Az elnök közölte azt is: ha így jutna politikai vetélytársait lejárató információkhoz, nem szükségszerűen tájékoztatná erről a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI). “Ha úgy gondolnám, hogy valami nem stimmel, akkor talán elmennék vele az FBI-hoz” – tette hozzá.

Az újságíró, George Stephanopoulos – aki korábban Bill Clinton elnök kommunikációs igazgatója volt – további kérdéseire, hogy vajon kampánycsapata mit tenne, ha Oroszországból vagy Kínából kapna ellenfeleit lejárató információkat, elfogadná-e ezeket vagy egyenesen jelentené az FBI-nak, Trump azt válaszolta: “talán mindkettőt megtenném. Szerintem az ember meghallgathatja, abból még nincs baj”. Hozzátette: “ha valaki felhívna egy külföldi országból, tegyük fel, Norvégiából, és azt mondaná, hogy kompromittáló információi vannak az ellenfelemről, akkor talán azt mondanám, rendben, szívesen meghallgatnám őket”.

A riporter felidézte: Christopher Wray, az FBI igazgatója a minap egy kongresszusi meghallgatáson azt mondta, hogy az ilyen jellegű információkat a politikusoknak azonnal továbbítaniuk kellene az FBI-hoz. Trump erre azt válaszolta, hogy az FBI igazgatójának nincs igaza, “az élet nem így működik”.

Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a politikai vetélytársakról szóló kompromittáló információk gyűjtése az ellenfelet érintő kutatómunka rendszeres része, és a jelenlegi ellenzék képviselői ugyancsak rendszeresen művelik ezt vele kapcsolatban.

A demokraták szerint sokkoló az elnök interjúja

Az elnök interjújára néhány demokrata párti politikus azonnal reagált. Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának vezetője Twitter-bejegyzésben nevezte “sokkolónak” az elnök interjúját. Richard Blumenthal connecticuti szenátor pedig – szintén Twitteren – úgy fogalmazott, hogy az elnök szavai “Amerika legrémesebb rémálmát” testesítik meg. Joe Biden, a demokraták pillanatnyilag legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa mikroblogbejegyzésében azon véleményének adott hangot, hogy Trump “ismét örömmel üdvözöl külföldi beavatkozást választásainkba”. Biden szerint az elnök kijelentései fenyegetést jelentenek a nemzet biztonságára.

Donald Trump kijelentései éppen aznap hangzottak el, amikor a legidősebb fiát, ifjabb Donald Trumpot a képviselőház hírszerzési bizottsága zárt ülésen hallgatta meg a 2016-os elnökválasztás idején oroszokkal tartott találkozóiról. 2016 júniusában ifjabb Trump New Yorkban olyan orosz állampolgárokkal folytatott megbeszéléseket, akik kompromittáló információkat ajánlottak fel Hillary Clintonról, a demokraták elnökjelöltjéről. A beszélgetés eredménytelenül zárult, mert ifjabb Donald Trump úgy ítélte meg, hogy az orosz ajánlat hamis és értéktelen.

Ugyanakkor a Breitbart News című jobboldali lap szerdán hosszú cikket közölt Trump várható demokrata párti ellenfelének, Joe Biden volt alelnöknek a fiáról. A cikk részletesen kitért arra is, hogy Hunter Biden 2013-ban igencsak jövedelmező üzleteket kötött Kínában. A lap Kínából származó információi szerint Hunter Biden az alelnöki különgépen az apjával együtt repült Pekingbe, ahol a kínai központi bankban másfél milliárd dolláros üzletet ütött nyélbe. Donald Trump a minap a Fox televíziónak adott interjújában utalt is Bidenék kínai kapcsolataira, mondván, sajnálatosnak tartja, hogy Joe Biden szerint Kína nem versenytársa az Egyesült Államoknak. Elemzők szerint Biden családjának kínai és ukrajnai üzleti ügyei várhatóan témák lesznek a jövő évi elnökválasztási kampányban.

Trump további amerikai katonákat küld Lengyelországba

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy rövidesen további ezer katonát küld Lengyelországba a kétoldalú katonai együttműködés keretében, amelynek erősítéséről közös nyilatkozatot írt alá a Fehér Házba látogató Andrzej Duda lengyel államfővel. Bejelentette azt is, hogy három hónapon belül teljes vízummentességet biztosít a lengyel állampolgároknak.

“A nyilatkozat világosan megmutatja, hogy az Egyesült Államokat és Lengyelországot nemcsak a stratégiai partnerség köti össze, hanem az azonos közös értékek, közös célok, valamint a nagyon erős és tartós barátság” – hangoztatta Trump a szerdai tárgyalás után tartott közös sajtótájékoztatón.

Az újabb amerikai katonák állomásoztatásának infrastruktúráját és teljes költségét maradéktalanul Varsó állja. Lengyelországban jelenleg négy és fél ezer amerikai katona tartózkodik. A Fehér Ház Ovális Irodájában tartott tárgyalás előtt az amerikai elnök még további kétezer katona lengyel földre küldéséről beszélt. A katonákat – mint Trump az újságíróknak elmondta – Németországból vagy más európai államból irányítják át Lengyelországba.

Lengyelország régóta szorgalmazza az állandó katonai jelenlétet. Andrzej Duda államfő már a tavalyi washingtoni látogatásán megfogalmazta, hogy több amerikai katonát szeretne látni lengyel földön. Tavaly kijelentette: Varsó kétmilliárd dollárt szánna az új katonai létesítmények kiépítésére, és azt mondta Trumpnak: reméli, hogy “közös erővel felépítenek egy Trump-bázist Lengyelországban”.

Az amerikai elnök szerdán a Fehér Házban nem kívánt arról nyilatkozni, hogy az újabb ezer amerikai katona állandóan Lengyelországban tartózkodik-e majd. Egyúttal a lengyel kormányra bízta a döntést, hogy a katonai bázist hogyan nevezzék el.

Trump azt is közölte: kilencven napon belül teljes vízummentességet biztosítanak a lengyel állampolgároknak. Megemlítette, hogy szeptemberben ismét felkeresi Lengyelországot, ahol 2017-ben már járt. Szeptemberben lesz ugyanis a 80. évfordulója a második világháború kitörésének, amelynek kezdetén a náci Németország és a Szovjetunió hadserege lerohanta Lengyelországot.

Trump ismét bírálta Németországot

Az amerikai elnök a közös sajtótájékoztatón felhasználta az alkalmat, hogy ismét bírálja Németországot, mert nem költ eleget a saját védelmi kiadásaira, és nem teljesíti a NATO-ban vállalt kötelezettségeit sem, amelyek értelmében a nemzeti össztermék 2 százalékára kell növelnie a védelmi kiadásokat.

“Németország 1 százaléknál tart. Már el kellett volna érniük a 2 százalékot, de nem sietnek vele. Ötvenkétezer katonánk állomásozik Németországban, már nagyon-nagyon régóta. Bizonyos számú csapatot tehát onnan telepítünk át Lengyelországba” – mondta.

Donald Trump újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy június végén a G20 országcsoport oszakai csúcsértekezletén tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

Andrzej Duda az elmúlt három hónapban a negyedik közép-európai vezető, aki látogatást tett a Fehér Házban. Elemzők szerint ez egyértelmű jele annak, hogy a Trump-kormányzat fokozott szerepvállalásra törekszik a térségben, amelyet elődje, Barack Obama elnök és kormánya elhanyagolt.

Washington és Varsó az elmúlt kilenc hónapban intenzív tárgyalásokat folytatott az amerikai katonák lengyelországi jelenlétének erősítéséről és állandósításáról. A lengyel kormány tavaly 4,8 milliárd dolláros szerződést írt alá Washingtonnal Patriot típusú rakétavédelmi rendszerek vásárlásáról, a múlt hónapban pedig egyeztetéseket kezdett F-35-ös harci gépek vételéről. Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter a hét elején látogatást tett egy olyan amerikai légi támaszponton, ahol F-35-ös gépek teljesítenek szolgálatot.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára az amerikai-lengyel elnöki tárgyalások után közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az egyeztetések ékes bizonyítékul szolgálnak Washington változatlan európai elkötelezettségére.

“A szerdai bejelentés az Egyesült Államok erőteljes elkötelezettségét mutatja az európai biztonság és a transzatlanti kapcsolatok iránt” – fogalmazott a NATO-főtitkár. (MTI)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!