Frissítve!!! Trump kis híján kirobbantotta a háborút Iránnal

Már a levegőben voltak a harci gépek, amikor Trump lefújta az akciót. Az amerikai elnök katonai csapást hagyott jóvá Irán ellen, de az előkészületek közben visszavonta a döntést – írja a New York Times.

Kormányzati tisztségviselők szerint radarállomások és rakétakilövő állások ellen hajtottak volna végre támadást ma, napfelkelte előtt, hogy a lehető legkisebbre szorítsák a katonai és civil áldozatok számát. Az akcióval azt torolták volna meg, hogy Irán tegnap lelőtt egy amerikai felderítő drónt.

A repülőgépek már a levegőben voltak, és a hadihajók is elfoglalták pozícióikat, de még egyetlen rakétát sem lőttek ki az akció lefújásakor. Egyelőre nem világos, hogy Trump egyszerűen meggondolta magát, esetleg logisztikai vagy stratégiai oka volt a visszakozásnak.

Amerika megtiltotta polgári gépei berepülését az iráni légtér egy része fölé

Az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) az este sürgősségi rendelkezéssel megtiltotta országa légitársaságainak, hogy az iráni légtér és az iráni vizek egy része felett repüljenek.

A tiltás – amelyet a hatóság az Irán körüli felerősödött feszültséggel és a megnövekedett katonai tevékenységgel indokolt – csak a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl térségére vonatkozik.

A légitársaságokat külön levélben tájékoztatták arról, hogy az amerikai drón lelövésekor több amerikai polgári gép is repült a térségben, a legközelebbi mindössze 45 tengeri mérföldre volt a dróntól.

Közleményében az FAA hangsúlyozta: a szervezetet változatlanul aggodalommal tölti el a térségben tapasztalható feszültség és a katonai tevékenység, amely ráadásul forgalmas légifolyosók közelében zajlik.

Az FAA bejelentésével egyidejűleg az amerikai United Airlines légitársaság fel is függesztette Newarkból Mumbaiba tartó járatait, amelyek a veszélyesnek ítélt térségek fölött repülnek. Több európai légitársaság is úgy döntött, hogy elkerüli a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl feletti légteret. A német Lufthansa, a holland KLM, az ausztriai Austrian Airlines, az ausztrál Quantas és a maláj Malaysia Air légitársaságok jelentették be, hogy elővigyázatosságból időlegesen elkerülik az érintett légteret. Hasonlóképpen döntött az Etihad és az Emirates egyesült arab emírségbeli légitársaság is.

Donald Trump megerősítette: csupán percekkel a csapásmérés előtt állította le az akciót. 

Az elnök mindezt a Twitteren közölte, hozzátéve, hogy a támadás aránytalan válasz lett volna egy drón lelövésére.

“Hétfőn lelőttek egy meg nem nevezett drónt nemzetközi vizek felett. A múlt éjjel készen álltunk élesre töltött fegyverekkel, hogy három különböző helyen csapást mérjünk, de ekkor megkérdeztem, hányan fognak meghalni. Százötven ember, uram, hangzott a válasz egy tábornoktól” – idézte fel a történéseket mikroblogjában az amerikai elnök. Majd azt írta: “tíz perccel a csapásmérés előtt leállítottam, nem lett volna arányos egy névtelen drón lelövésével”.

Álláspontja megváltozásának magyarázataként Donald Trump azt hangsúlyozta: nem volt neki “sietős” a támadás.

A drón lelövésére a Hormuzi-szoros felett azt követően került sor, hogy hetek óta egyre keserűbb az amerikai-iráni viszony, különösen a múlt heti incidens óta. Akkor az Ománi-öbölben két tankerhajót ért támadás, és Washington szerint ezért Teheránt terheli a felelősség.

Az Egyesült Államok hajókat, harci repülőgépeket, katonákat, rakétaelhárítókat telepített a térségbe, miközben Iránt idegen hajók elleni támadásokkal, az Irán-barát csoportokat pedig a térségben elkövetett rakétatámadásokkal vádolta. E közben mindkét fél a nyilvánosság előtt azt hangoztatta, hogy nem akar háborút.

Az Egyesült Államok és Irán egymást okolja a drón lelövéséért

Teherán kitartott amellett, hogy a drónt iráni felségterület – a dél-iráni Hormuzgán tartomány – felett lőtték le, míg Washington változatlanul azt hangoztatta, hogy nemzetközi vizek felett szedték le. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter a Twitter közösségi portálon hazugságnak nevezte ezt az állítást, hozzátéve, hogy Teherán az ENSZ elé fogja vinni az ügyet.

Az Egyesült Államok kérte az ENSZ Biztonsági Tanács zárt ajtók mögötti ülését összehívását hétfőre.

Brian Hook, az Egyesült Államok iráni megbízottja, aki közel-keleti körúton van, pénteken Rijádban a feszültségek csökkentésének fontosságát hangsúlyozta. “Iránnak diplomáciával és nem katonai erővel kell válaszolnia a mi diplomáciai erőfeszítéseinkre” – jelentette ki.

Magas rangú iráni tisztségviselők pénteken azt mondták a Reuters hírügynökségnek, Trump Omán közvetítésével üzente meg Teheránnak, hogy amennyiben Irán nem hajlandó tárgyalni, a támadás elkerülhetetlen. A magukat megnevezni nem kívánó tisztségviselők szerint Trump sürgette a párbeszédet, de ők nem voltak túl derűlátóak: azt mondták, az üzenetet átadják Irán első számú politikai és vallási vezetőjének, Ali Hamenei ajatolláhnak, ám leszögezték: Hamenei egyelőre nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.

Irán pénteken cáfolta a Reuters értesülését. Kejvan Hoszrávi, az iráni nemzetbiztonsági tanács szóvivője az állami televíziónak kijelentette: “Amerika nem küldött semmilyen üzenetet Omán közvetítésével Iránnak”.

Magas rangú iráni vezetők, többek közt Hosszein Szalami tábornok, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka szerint az akció Washingtonnak szánt világos üzenet volt. Leszögezte, hogy az ország határai sérthetetlenek. Hangsúlyozta, hogy Teherán nem akar háborút, de kész megvédeni magát. Hasonló szellemben nyilatkozott pénteken Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes is. Az iráni Forradalmi Gárda által lelőtt amerikai drón mellett repült egy másik amerikai kémrepülőgép is, 35 emberrel a fedélzetén, az iráni légvédelem azt is lelőhette volna, de nem tette – jelentette ki pénteken Amir Ali Hadzsizade, a Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka.

Moszkva szerint a helyzet komoly nyugtalanságot kelt

Moszkva figyelemmel kíséri a Perzsa-öbölben és az Irán körül kialakult helyzetet és mindenkit önmérsékletre szólít fel – jelentette ki a Kreml szóvivője újságíróknak. “A helyzet a Perzsa-öbölben nagyon feszült, ami komoly nyugtalanságot kelt” – mondta Dmitrij Peszkov.

Rijád támogatja Washingtonnak az Iránnal szembeni politikáját, és egyetért a Teheránra gyakorolt nyomással – jelentette ki Hálid bin Szalmán szaúd-arábiai védelmi-miniszterhelyettes pénteken, az Egyesült Államok iráni különmegbízottjával, Brian Hookkal tartott rijádi találkozója után. Hálid bin Szalmán azt is elmondta, hogy a találkozón elsősorban az iráni légvédelem által csütörtökön lelőtt amerikai drón ügye került szóba, valamint az Irán támogatását élvező jemeni húszik Szaúd-Arábia elleni légitámadásai. (24.hu, MTI)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!