Frissítve!!! Törökország elindította a támadást a szíriai kurdok ellen

Először légi támadások voltak, majd pár órával később a szárazföldi offenzíva is megindult a szíriai kurdok ellen. A török diktatúrával barátkozó Orbán-kormány nemzetközi botrányt okozott, mert először megvétózta az Ankarának szánt uniós figyelmeztetést.





A török hadsereg megindította a szárazföldi hadműveletet is Észak-Szíriában, miután a levegőből lőtték a kurdok által ellenőrzött területet. A kurdok ottani szervezete, a Szíriai Demokratikus Erők bejelentette, hogy ellenáll.

Az NTV török hírtelevízió katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a török csapatok négy oszlopban a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél lépték át a határt. Az offenzíva tehát azon a két ponton folytatódik, amelyre délután óta már a tüzérség és a légierő is csapásokat mért. Rász-el-Ain és Tell-Abjad mintegy 120 kilométerre van egymástól.

Süleyman Soylu török belügyminiszter a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjújában nem árulta el, hány török katona vesz részt a szárazföldi műveletekben.

Erdogan török elnök a Twitteren azt írta: a Béke Forrása nevű hadművelet célja az, hogy megteremtsék a térségben a békét, és egy biztonsági övezetet hozzanak létre a térségben, így segítve a szíriai menekültek hazatérését. Valójában inkább arról lehet szó, hogy a török elnök attól tart, a kurdok megpróbálnának egy önálló államot létrehozni Szíria, Törökország, Irak és Irán kurd többségű területein. A támadást az tette lehetővé, hogy Donald Trump kivonta az ott állomásozó amerikai katonákat.

A kurd fegyveres koalíció szerint a török légicsapásokban eddig három fegyveresük és öt civil vesztette életét, valamint tucatnyian megsebesültek. Az al-Majadín szíriai állami televízió szerint a török tüzérség Kamislit is lövi, amely az egyik legsűrűbben lakott város a térségben. A kurdok készülő népirtástól tartanak.

A török hadsereg ellenőrzése alá vonta a műveleti tervében kijelölt célpontokat

A török hadsereg ellenőrzése alá vonta a kijelölt célpontokat Északkelet-Szíriában a szerdán megindított, Béke Forrása fedőnevű hadművelet keretében – közölte a török védelmi minisztérium.



A tárca hozzátette, hogy a katonai beavatkozás légi és szárazföldi műveletei az éjszaka során is sikeresen, a tervnek megfelelően zajlottak.

A szóban forgó célpontokról azonban a minisztérium nem árult el részleteket.

Összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa

A török támadás miatt ma összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A brit külügyminiszter szerint a szíriai kurd erők ellen indított török hadművelet a térség destabilizálása mellett csak még tovább mélyíti az emberi szenvedést, és alááshatja az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépés eredményeit.

A Downing Street tájékoztatása szerint Boris Johnson brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök is tárgyalt szerda este telefonon a szíriai török offenzíváról, és mindketten súlyos aggodalmuknak adtak hangot a katonai akció és a humanitárius katasztrófa kockázata miatt.

Trump megint a gazdasága tönkretételével fenyegette Ankarát 

Ha a szíriai török hadműveletek “nem lesznek emberségesek”, akkor Washington tönkreteszi a török gazdaságot – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva.

Az elnök az újságírók nógatására sem kívánta részletezni, hogy mit ért azon, ha egy katonai hadművelet “nem humánus”, de ha ez így lesz – mondta -, akkor “eltörlöm (Törökország) gazdaságát”. Trump az egyik újságírónak válaszolt így, aki arról faggatta: mit tesz, ha a törökök “eltörlik” a Föld színéről a szíriai kurdokat.

Donald Trump visszautasította azokat a felvetéseket, miszerint az amerikai csapatok kivonása és ezzel az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban az amerikaiak szövetségeseiként harcoló kurdok cserbenhagyása után az Egyesült Államoknak nehéz lesz szövetségeket kötnie. “A szövetségek könnyen létrehozhatók” – mondta. Aztán azt hangoztatta, hogy a kurdok “a saját földjükért” és a saját jól megfontolt érdekeik miatt harcoltak együtt az amerikai katonákkal a dzsihadisták ellen.

A sajtóbeszélgetésen Trump ismét panaszkodott arra, hogy a Szíriában éppen a  kurdok által fogva tartott, európai származású dzsihadistákat az európai országok nem akarják visszafogadni. Az Iszlám Állam legyőzésére és terroristáik elfogására utalva azt hangoztatta: “nagyon nagy szívességet tettünk egy csomó országnak, erre ezek az országok nem akarják visszafogadni őket”. Figyelmeztetett: ha bármelyik dzsihadista szabadlábra kerül, akkor “Európába fog menekülni”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a legveszélyesebb terroristákat “kiemelték”, de azt nem akarta részletezni, hogy ez a gyakorlatban mit jelent.



Az amerikai sajtó- nevük elhallgatását kérő tisztségviselők közlése alapján – később arról számolt be, hogy Szíriából Irakba szállította át az amerikai hadsereg az Iszlám Állam dzsihadista szervezet két fogva tartott kegyetlen tagját, brit állampolgárokat. A terrorcsoport, amelynek tagjai voltak, 2014 óta több, mint húsz európai foglyot gyilkolt meg Szíriában, sokukat előtte megkínozták. Két segélymunkást és hét amerikai, japán, illetve brit újságírót fejeztek le.

Az Orbán-kormány nemzetközi botrányt okozott egy vétóval

Az Orbán-kormány először megvétózta, hogy az EU figyelmeztesse Erdogant az akkor még készülő szíriai támadás miatt.

Az EU figyelmeztetni akarta a török kormányt a szíriai hadművelet következményeire, egyebek között arra, hogy az újabb menekülthullámot indíthat el, de Magyarország megvétózta a szövegtervezetet – írja a Spiegel. A német lap diplomáciai forrásokra hivatkozva arról ír: szerda reggel írták volna alá a dokumentumot, ekkor érkezett a magyar vétó. A magyar kormány képviselői nem mondtak semmilyen konkrét indokot, miért vétóztak. Az összes többi tagállam támogatta a tervezetet.

Többen felháborodtak a magyar vétó miatt, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter például arról beszélt:

nem lehet, hogy Magyarország minden egyes alkalommal blokkolja az EU-t.

Az Európai Bizottság szerint is rendszeres, hogy Magyarország blokkolja az uniós külpolitikát.

A reggeli vétó után további megbeszéléseket tartottak, estére pedig elkészült egy olyan közös nyilatkozat, amelyet már az Orbán-kormány is elfogadott.

A végül csaknem egy napos késéssel kiadott nyilatkozatban az Európai Unió arra szólítja fel Törökországot, hogy azonnal állítsa le az egyoldalú katonai hadműveletet, mivel az további civil áldozatokat követelhet és újabb menekülthullámot indíthat meg. Az EU arra is emlékezteti Törökországot, hogy az akcióval veszélybe sodorja az Iszlám Állam ellen létrehívott globális koalíció munkáját, amelynek maga Törökország is tagja.

Magyar diplomáciai források fake newsnak nevezték a Spiegel infóját a vétóról.

Juncker az offenzíva leállítására szólította fel Ankarát

Az Európai Unió felszólítja Törökországot és a többi harcoló felet, hogy azonnal állítsák le a Szíria északkeleti részén szerdán megkezdett offenzívájukat – közölte Jean-Claude Juncker.

Az Európai Bizottság elnöke önmérsékletre intett a harcokkal kapcsolatban, és hangsúlyozta a civil lakosság védelmének jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy amennyiben Törökország nem vet véget az offenzívának, az EU nem fogja finanszírozni a harcok térségében tervezett biztonsági övezet létrehozását.



Juncker azt mondta, az EU elismeri, hogy Törökországnak biztonsági fenyegetést lát Szíriával közös határán, de ha Törökország nem tesz eleget a felszólításnak, ne várja el, hogy az unió anyagilag hozzájáruljanak az ország biztonságához.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében egyebek mellett hangsúlyozta, a szíriai konfliktus tartós megoldása nem érhető el katonai úton. A kiújuló harcok tovább rontják a régió stabilitását, súlyosbítják a polgári lakosság szenvedését, valamint nehezítik az ENSZ által irányított politikai folyamat kilátásait a béke elérésére.

Kijelentette, az egyoldalú török fellépés veszélyezteti a Törökországot is soraiban tudó nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam elleni harcban élért katonai sikereit. A katonai beavatkozás táptalaja lehet a terrorszervezet újjáéledésének

Törökországnak vigyáznia kell arra, hogy katonai tevékenységével ne sodorja veszélybe az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban elért sikereket – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Rómában tartott sajtótájékoztatóján.

Stoltenberg Giuseppe Conte olasz kormányfővel folytatott megbeszélését követően újságíróknak hangsúlyozta: Törökországnak jogos biztonsági aggályai vannak, a Szíria északi részén kifejtett katonai tevékenységének azonban megfontoltnak és arányosnak kell lennie, ami fontos a térség további destabilizációja szempontjából. (MTI, Spiegel, Index, hvg.hu, Euronews)