Tízen próbálnak Theresa May utódjává válni

Tíz jelölt indul a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéért – jelentette be este a pártfrakció illetékes szakbizottsága.

Theresa May miniszterelnök pénteken távozott a Konzervatív Párt éléről, és ez miniszterelnöki tisztségének megszűnésével is jár, de utódja megválasztásáig ügyvezető minőségben ellátja a kormányfői és a pártvezetői feladatokat. A pártvezetői tisztségére jelentkező képviselők hétfőn brit idő szerint 17 óráig – közép-európai idő szerint 18 óráig – jelezhették indulási szándékukat.

Az utódválasztás lebonyolításáért felelős frakcióbizottság bejelentése szerint a határidőre Boris Johnson volt külügyminiszter, Sajid Javid belügyminiszter, Matt Hancock egészségügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter, Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter, Rory Stewart nemzetközi fejlesztési miniszter, Esther McVey volt munkaügyi miniszter és Mark Harper egykori Chief Whip, vagyis a tory frakció szavazási fegyelméért felelős volt főtisztviselő regisztráltatta indulását.

A Konzervatív Párt szabálykönyve alapján a vezetői tisztségre jelentkezőknek legalább nyolc alsóházi képviselőtárs támogatását kellett megszerezniük ahhoz, hogy jelöltként regisztráltathassák magukat.

A vezetőválasztási folyamat első szakaszában a frakció sorozatos szavazásokkal két főre szűkíti a jelöltek létszámát. Az első szavazási fordulót csütörtökön, a továbbiakat jövő kedden, szerdán és csütörtökön tartják. A versenyben maradó utolsó két jelölt közül – ha egyikük sem lép vissza a másik javára – a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz. A jelenlegi ütemterv szerint a megválasztott utód a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.

A mezőny eredetileg 13 fős volt, de hárman időközben visszaléptek

Hétfőn feszült figyelem kísérte, hogy Michael Gove, aki a konszenzusos előrejelzések szerint a legesélyesebb indulók egyike, nem vonja-e szintén vissza jelölését, miután a hétvégén beismerte, hogy húsz évvel ezelőtt, még újságíróként kokaint fogyasztott. Gove ráadásul ugyanabban az időben, 1999-ben a The Times című konzervatív napilapban közölt egy elítélő hangnemű cikket a magasan képzett középosztálybeli kábítószer-fogyasztókról, keményebb szankciókat szorgalmazva a droghasználókkal szemben.

A kábítószer-ellenes társadalmi szervezetek képmutatással vádolják a konzervatív politikust és követelték, hogy vonja vissza jelöltségét.

Hétfői kampányindító rendezvényén azonban Gove határozottan leszögezte, hogy nem lép vissza, sőt a győzelem reményével indul az utódválasztási versenyben.

Theresa May távozásának elsődleges oka az, hogy a londoni alsóház egymás után háromszor visszautasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, az Európai Unióval novemberben elért 585 oldalas megállapodást és a hozzá kapcsolódó, 26 oldalas politikai nyilatkozatot, amely az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni viszonyrendszerét körvonalazza.

Theresa May emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés eredeti, márciusi 29-i határidejének meghosszabbítását. A jelenlegi Brexit-határidő az EU áprilisi döntése alapján október 31.

Jeremy Hunt – Fotó: Euronews

Brit külügyminiszter: Brexit nélkül nem lesz konzervatív kormány, talán párt sem

A brit külügyminiszter szerint a konzervatív párti kormány, sőt talán a párt megsemmisülését is okozhatja, ha nem sikerül kiléptetni az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.

Jeremy Hunt, aki indul a Konzervatív Párt és a kormány éléről távozó Theresa May miniszterelnök tisztségéért, kampányát elindító hétfői beszédében kijelentette: az a tory vezető, aki teljesíti a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) hozott, három évvel ezelőtti népszavazási döntést, megnyeri a Konzervatív Párt számára a következő parlamenti választásokat.

Nincs azonban olyan konzervatív miniszterelnök, aki Brexit nélkül választást tudna nyerni – tette hozzá.

Hunt szerint így a Brexit-döntés teljesítése és a következő választások megnyerése nem két különböző kérdés, hanem ugyanaz.

Kijelentette: e két dologra olyasvalaki képes, aki el tud érni egy olyan kilépési megállapodást, amelyet a londoni parlament elfogad.

Jeremy Hunt szerint ő maga ez a jelölt, tekintettel arra, hogy egykori vállalkozóként, majd kabinettagként egész eddigi életét tárgyalásokkal töltötte.

A külügyminiszter alig burkolt figyelmeztetést intézett azoknak a jelölttársainak a címére, akik eddigi nyilatkozataikban jelezték, ha megnyerik az utódválasztási versengést, miniszterelnökként mindenképpen kiléptetik az Egyesült Királyságot az EU-ból a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján, akár elfogadja addig a londoni parlament az elmúlt hónapokban háromszor is elutasított kilépési megállapodást, akár nem.

E jelöltek közé tartozik Hunt hivatali elődje, Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere és Esther McVey volt munkaügyi miniszter.

Hétfői kampányindító beszédében Jeremy Hunt felidézte: a parlament már eddig is világossá tette, hogy nem fogja engedni a megállapodás nélküli Brexitet. Hunt szerint így annak a miniszterelnöknek, aki arra tesz ígéretet, hogy egy adott időpontban mindenképpen kilépteti az Egyesült Királyságot az EU-ból, választásokat kell kiírnia, ha meg akarja változtatni a parlamenti erőviszonyokat.

A brit külügyminiszter szerint azonban ha e választásokat a Brexitről hozott népszavazási döntés teljesítése előtt tartanák, a Konzervatív Párt “megsemmisülne”.

A Konzervatív Párt az EP választáson már az ötödik helyre szorult

Utalt a májusi európai parlamenti választásra, amelyen a Konzervatív Párt nem egészen 9 százalékos szavazataránnyal – fennállása óta messze a legrosszabb eredménnyel – az ötödik helyre szorul a brit pártok mezőnyében.

Jeremy Hunt a legmagasabb rangú kabinettag, aki bejelentette indulását a miniszterelnöki posztért.

A párt szabálykönyve szerint minden indulónak nyolc másik frakciótag támogatását kellett megszereznie ahhoz, hogy jelöltként regisztráltathassa magát.

A fogadóirodák Boris Johnsont tekintik a legesélyesebb jelöltnek.

Johnson már a hétvégén megkezdte kampányát. A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban kijelentette: ha ő lesz a miniszterelnök, nem fizeti ki az EU-nak járó, 39 milliárd fontra (több mint 14 ezer milliárd forintra) becsült  brit pénzügyi kötelezettségeket mindaddig, amíg világosabbá nem válik, milyen jövőbeni kapcsolatrendszerről sikerül megállapodni az EU-val.

Hasonló nyilatkozatokat tett az elmúlt napokban a versenytársak közül Andrea Leadsom, Dominic Raab és Esther McVey is.

A tízfős mezőny tagjai közül ugyanakkor Rory Stewart, Mark Harper, Jeremy Hunt, Sajid Javid, Matt Hancock és Michael Gove a rendezett, megállapodásos Brexit mellett foglalt állást, bár Hunt és Javid egyaránt kijelentette, hogy ha a megállapodás nélküli kilépés és a bennmaradás között kellene választaniuk, az előbbit választanák.

Az Európai Bizottság már többször jelezte, hogy nem lehetséges a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás újratárgyalása. (MTI)

(Kiemelt kép: Boris Johnson, forrás Euronews)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!