Szele Tamás: Oltásellenesség jó pénzért

Azért Mark Zuckerberg is eldönthetné végre, mit akar, mert amit művel, az hosszú távon – ha finoman fogalmazunk – következetlen. Értem én, hogy minden cent számít, de annyira csak nem számíthat, hogy a korábban (sőt, elvileg most is) veszélyesnek ítélt oltásellenes cégek, mozgalmak hirdetéseit forgalmazza a Facebook.

Mely közösségi oldal ráadásul állítólag fellép az álhírek és az összeesküvés-elméletek ellen.

Fel ám, annyira, hogy tavaly nyáron le is tiltották a legnagyobb nemzetközi oltásellenes csoportot, a Natural Newst, akármennyire is három millió követőjük volt: jól tették, az oltásellenesség az egyik legártalmasabb konteó. És nem, nem leszek tekintettel kedves, oltásellenes olvasóinkra, legyenek akárhányan, így, kihalás előtt: bizony, mindenkit veszélyeztetnek azzal, hogy elhiszik a jobbára orosz forrásból származó pletykákat. De legalább előre is érvényes a veszélyeztetés, minimum egy nemzedékre. Ezt tavaly nyáron még a Facebook is így gondolta, idén viszont mintha változott volna a helyzet: a BuzzFeed News beszámolója szerint az alternatív gyógyszereket kínáló cég, az Earthley a Facebookon és az Instagramon is olyan hirdetéseket futtat, amely a szamárköhögés elleni védőoltás biztonságosságát cáfolja.

Szabad ezt?

Nem szabad, és nem csak a Facebook szabályzata tiltja, hanem a legtöbb ország reklámtörvénye is: a közösségi oldal azonban azzal védekezik, hogy itt nincs szó hitelrontásról, a hirdetéseket ugyanis úgy adták fel, hogy a szamárköhögés elleni gyógymódokról posztoltak, és annak egy részét képezik a betegség elleni oltóanyagra vonatkozó célozgatások. Illetve, annak káros voltára céloznak.

Ez egy kicsit olyan, mintha azt mondanám: „aki szomjas, ihat vizet, de vegye tekintetbe, hogy aki abból valaha akár csak egyszer is ivott, mind meghalt” – és utána bevágnék egy üdítőreklámot. Kétségtelen, hogy aki vizet iszik, előbb-utóbb meghal – de nem a víztől. És ha nem iszik, még sokkal előbb hal meg a szomjúságtól, de ezt a hirdetés nem közölné, habár olyan bolond nem volna, aki ilyen reklámmal próbálkozna.

De ha már itt tartunk, miért mondom én, hogy a modern oltásellenes mozgalmak nyomai Moszkvába, Szentpétervárra, Olginóba vezetnek?

Az első pletykák, melyek szerint a gyermekek oltása autizmust okoz, még valószínűleg spontán alakultak ki, a modern népköltészet szemétdombján. A környezetét ismeretek híján értetlenül szemlélő ember világképe sok szempontból mágikusabb, mint egy középkori kuruzslóé: ha azt elfogadja, hogy láthatatlan, elemi részecskék világítanak a lámpában, ugyanezek gondolkodnak (inkább emlékeznek) a számítógépben, ami több millió olyan alkatrészből áll, amelyek működéséről fogalma sincs, miért ne fogadná el azt, hogy a világ vezetői alakváltó gyíkemberek vagy azt, hogy az oltások károsak? Lehet, hogy nem igaz, de a magyarázatot éppúgy nem érti, mint a lámpát a falon vagy a saját telefonját. Azonban erős jelek mutatnak arra, hogy ezeket a pletykákat, szélhámosságokat (hiszen „csodadoktorok” sokasága élt az oltásellenességből már korábban is) bizonyos politikai körök szándékosan erősítik az utóbbi időben, és emiatt terjednek – hogy stílszerű hasonlattal éljünk –, mint a pestis.

Még 2018-ban indult el egy kommunikációs kutatás az Egyesült Államokban. A washingtoni George Washington Egyetem kutatói arra szerettek volna rájönni, hogyan segíthetnék a közegészségügyi dolgozók online kommunikációját, de mint a CNN beszámolt róla, minden ilyen jellegű fórumon szinte kizárólag oltáspárti és oltásellenes, viszont vérre menő vitákba ütköztek. És mivel volt rá kapacitásuk, megvizsgálták a vitatkozó „szakértőket”. Honnan jönnek, kik is valójában – érdekes módon az elsöprő többség mindkét oldalon orosz troll volt, olyanok is, akiket már más területről ismertek, olyanok is, akik ennek a témának a kedvéért születtek, mint profil. Gyakorlatilag több ezer fős csoportokban vitatkoztak és vitatkoznak oltásügyekben – egymással, idekapcsolva a politikát is, és vadítva a közéjük keveredő civileket.

Az akció célja a nyugati társadalmak gyengítése, megosztása, bizalmatlanság keltése, újabb politikai és társadalmi mozgalmak kialakítása, melyek tovább növelik a zűrzavart. A mérések azt mutatták, hogy azok az orosz eredetű álprofilok, amelyek érintettek voltak az elnökválasztás körüli botrány vitáiban, huszonkétszer többet posztoltak oltásellenességről – pró és kontra! –, mint az átlagos, létező, civil felhasználók.

Ezzel világméretű mozgalmat építettek ki. Még Magyarországon is tombol ez a hisztéria, aminek minden híve meg van győződve arról, hogy őt nem az orosz propaganda kábította el, hanem megvilágosodott és végre tisztán látja a világot irányító összeesküvést.

Nagy-Britanniában, Franciaországban és az USA-ban is nőtt azok száma, akik valamilyen indokra – leginkább vallási vagy ideológiai okokra – hivatkozva megtagadják az oltások beadatását. A Vaccine Confidence Project nevű londoni civil szervezet felmérése szerint meglepően magas azok aránya, akik veszélyesnek tartják az oltásokat: Franciaországban a megkérdezettek 41, Görögországban 26, az USA-ban pedig 14 százaléka nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy a vakcinák általánosságban véve biztonságosak. Az Európában újra támadó kanyaró Olaszország mellett Romániában és Ukrajnában okozott komoly járványt, az utóbbi két országban részben az oltóanyag hiánya miatt alakult ki válsághelyzet. 2018 első felében Európában 41 ezer ember betegedett meg kanyaróban, és közülük többen – legalább százan – meghaltak.

A romániai helyzetet bonyolítja, hogy ott nemcsak az internetes propaganda, hanem egyes ultraortodox vallási körök is az oltásellenességet támogatják. A kétkamarás román parlament szenátusa 2017 októberében csaknem egyhangúlag megszavazta az oltástörvény tervezetét, de néhány nappal később a védőoltások kötelezővé tétele ellen rendeztek tüntetést egyházi és világi egyesületek Bukarestben, élő láncot alkotva a parlament épülete előtt. A törvénytervezet elakadt a képviselőház szakbizottságában, ahol olyan módosító indítványokat terjesztettek be, amelyek a járványügyi szakemberek szerint hatástalanná tennék a jogszabályt.

A harc az oltáspártiak és az oltásellenesek között hullámzó frontvonalat mutat: lám, tavaly elesett ugyan az anti-vaxxerek egyik legerősebb Facebook-bástyája, de idén csellel, fortéllyal, hirdetéssel csak visszajöttek.

Egyszóval, Mark Zuckerberg tényleg el kéne döntse, mit akar.

Ha harcolni akar az álhírek, dezinformációk, összeesküvés-elméletek ellen, akkor állítsa le ezeket a hirdetéseket is, ha azonban úgy áll a helyzet, hogy ő csak azok ellen a népbutítások ellen küzd, amelyekért nem fizettek az oldalnak, és utóbbi időben ez kezd lenni az ember érzése – akkor legalább vallja be, hogy tudjuk, mire számíthatunk.

Mert hogy úgy mondjam, üzletszerűen kéjelegni is meg szűznek is maradni egyszerre nem lehet.

Az is riasztó jel volt, mikor pár hónapja kiderült: ha egy politikus fizet a hirdetéséért, akkor bármennyire is hazudik benne, azt a közösségi oldal az illető szakmájára való tekintettel nem veszi le.

No, ugyan szépen állunk.

Rövidesen azért kell majd fizetnünk – főleg, ha sajtóról van szó – hogy, szakmánkra való tekintettel igazat mondhassunk.

Nem sokan tennék meg, és aki mégis, annak meg nem volna miből.