Szele Tamás: Len in, Len out, Len in…

Kérem, minden kétségem eloszlott: Lenin elvtárs rendkívüli alakja volt az orosz történelemnek, sőt most is az. Ugyanis holta után is képes volt elintézni, hogy ne bolygassák örök nyugalmát mauzóleumában, és ezt a teljesítményt egyedülállónak nevezhetjük a történelemben.

Mint arról tegnap beszámoltunk, Oroszország Építészszövetsége pályázatot írt ki a Lenin-mauzóleum Lenin elvtárs holtteste nélküli hasznosítására vasárnap. Nos, ez a pályázat összesen egy napig élt, ellentétben Vlagyimir Iljiccsel, aki minden jel szerint él és élni is fog, vagy hogy is mondják azt, amikor az ember ott fekszik egy üvegkoporsóban, mint Hófehérke és állandóan őrzik, nehogy valaki megcsókolja, valamint időnként újrabalzsamozzák és feltöltik az ereit vegyszerekkel.

Mondjuk azt máig nem értem, miért nem ijesztgetik vele a moszkvai serdületlen pionyírokat, de talán azért, mert azok nem hisznek már a mesékben, hanem bennük élnek, nem félnének iszkrányit sem egy halott Lenin elvtárstól.

Bizony, bizony, a pályázatot visszavonták, és erre lehetett is volna számítani, hiszen korábbi, 2017-es felmérések alapján az állami VCIOM közvélemény-kutató intézet és a Jurij Levada Független Elemzőközpont egyaránt mintegy 60 százalékban állapította meg akkor azoknak az arányát, akik szerint Lenint el kellene már végre temetni, ami azonban azt jelenti, hogy 40 százalék szerint ott kéne hagyni, ahol van, és azért ez eléggé sok ember.

De persze Moszkvában nem a közvélemény döntött, hanem… őszintén szólva Éhező Szent Nyikifor hitvalló sem tudná megmondani, mi bírta rá Nyikolaj Sumakovot, az építészszövetség elnökét, hogy röpke 24 óra elteltével visszavonja a pályázatot. Illetve lehet, hogy meg tudná éppen mondani akár a jeles hitvalló, akár Sumakov úr, azonban nem akarná, és ezt Moszkvában meg is lehet érteni. Az bizonyos, hogy szerepe volt a döntésben az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának, éspedig elnökségi szinten. Döntő szerepe.

Ennek a pártnak most Gennagyij Zjuganov elvtárs az elnöke, akinek ismerős lehet a neve a velem egykorú, ötvenes korosztály számára: volt ő már minden, még a szovjet időktől fogva, tán csak épp Matrjoska-baba, Misa mackó és csilingelő trojka nem. Nekünk most az számít, hogy 1993 óta az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának első számú vezetője, a párt Központi Bizottságának elnöke. Nyugdíjas állás, ha úgy veszem. Ő idén április 22-én is részt vett a mauzóleumnál a Lenin születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen (veszett egy buli lehetett, annyi biztos), és már ott kijelentette, miszerint maga Vlagyimir Putyin elnök ígérte meg neki, hogy Lenin marad, ahol van.

Mármost, hogy Putyin mit ígért és mit nem, azt csak ő tudja, de mivel Zjuganov nem vonta vissza ezt az állítását és jelenleg nincs egy magadáni uránbányában – hogyha hazudik, ősz fejjel is elvitték volna – mégis úgy néz ki, hogy ígért neki valami ilyesmit Vlagyimir Vlagyimirovics. Azonban erről elfelejtett szólni szegény Nyikolaj Sumakovnak, így történhetett meg, hogy a cári ígéret dacára kiírták a pályázatot.

Hej, galambocskáim, nagy haragra kélt ám Zjuganov elvtárs, olyant szólt, hogy még Sumakov is megbánta! Sőt, voltaképpen ő bánta csak igazán. Azt mondta:

Ez olyan emberek mocskos provokációja, akiknek semmi közük az ország történelméhez vagy komoly, valódi építészetéhez. Az építészszövetség leköpte ősei sírját! Senkinek nincs joga ostoba fejjel és üres szívvel bemászni ebbe a szentélybe!”

Felzúgott a Volga is ekkora indulattól, megrettent szegény Sumakov, nem akarta ő, hogy kirobbanjon miatta a bolsevik forradalom, márpedig hajszál híja volt annak. Özönlöttek a kritikák, átkok a vöröskatonák billentyűzetéből, nem volt ilyen ármádia Bugyonnij, Csapajev és Vorosilov elvtárs óta, mint a Facebook-huszárság, kergették a burzsuj építészt, ahol érték, árkon-bokron keresztül. Ettől tán még nem adta volna be a derekát, de nagyon fentről is jöhetett egy pirongatás, mert igen keserűen jelentette be, hogy visszavonják a pályázatot:

Nem javasoljuk Lenin eltávolítását. Nem javasoljuk a mauzóleum lebontását. Azt javasoljuk, hogy találjunk megoldást a szovjet építészet legnagyobb művének további felhasználására. Lenin testének eltávolítása életünk során nem fog megtörténni, ezért úgy döntöttünk, hogy várunk. Ezt a pályázatot a következő életünkben fogjuk meghirdetni, de a következő években nem.”

Most már csak azon drukkolhatunk, hogy a moszkvai pátriárka elő ne vegye a „következő élet” emlegetése miatt, mert az bizony nem pravoszláv hanem nagyon is buddhista fogalom. Templomot már nem rendelnek tőle, az is biztos.

Bár mondjuk épp vallási szempontból jobb is, hogy így alakult, mert ha tegyük fel, exhumálják Vlagyimir Iljicset, hova temetik? Uljanovszkba (vagyis Szimbirszkbe)? Azt a család nem szeretné. A Kreml falába? Esetleg, mert ha a novogyevicsi temetőbe vinnék, Borisz Jelcin felkel a sírjából, futásnak ered és Szolovkáig meg sem áll. Vagy tán az édesanyja mellé, Pétervárra? De bárhova is, pópa kéne temesse, ami Lenin esetében több lenne, mint tragikomédia.

Kizárólag vallási szempontból még a leginkább a Kreml fala jöhetett volna számításba, ugyanis ott nem lehet szentelt földről beszélni.

No, de eldőlni látszik a kérdés, Uljanov elvtárs marad, ahol volt. Majd balzsamozgatják, fel-feltöltik, bárki megcsodálhatja, persze tisztes összeg ellenében, sőt, a rossz nyelvek szerint valamikor volt az a nagyon tisztes összeg, amennyiért nem csak a sorban állást lehetett megúszni, de a díszőrség ki is hozta a Nagy Vezért, ölben. Esetleg egy még komolyabb esetén szó lehetett volna arról is, hogy kijön ő maga és megköszöni szépen.

Hát most már így alakult, a történtek nagy vesztese a derék Nyikolaj Sumakov, akinek saját állítása szerint legalább öt évre lesz szüksége ahhoz, hogy helyrejöjjön lelkileg a pokoli egy nap után.

De azért jó, hogy nem támasztották fel, pedig az lett volna a legolcsóbb megoldás. Ismerik a viccet Lenin feltámadásáról?

Szovjet tudósok évek megfeszített munkájával áttörést érnek el a biológiai tudományokban és feltámasztják Lenin elvtársat. Összeül a Központi Bizottság, köszöntik nagy tisztességgel:

– Lenin elvtárs, nagy a baj, nem működik a szovjet állam!

– No, ezért keltettetek fel? Hozzátok az állam főkönyveit, átnézem!

Egész éjjel ég a lámpa a Kreml ablakában: Lenin elvtárs dolgozik. Reggelre összehívja a Központi Bizottságot:

– Elvtársak, nem tévedtetek, itt valóban nagy a baj. Óriási. Itt mindent elölről kell kezdeni.

– Elölről?

– Elölről bizony. A tíz órás vonattal indulok Svájcba!”

Bizony, galambocskáim, így is járhattak volna.

Akkor mi foglaljuk össze az elmúlt napok eseményeit.

Tegnapelőtt: Len in.

Tegnap: Len out.

Ma: Len in.

Senki többet!

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!