Szele Tamás: Egy elnök a rózsakertben

Nagyon jó kérdés az, hogy miért zajlanak a mostani zavargások az Egyesült Államokban, és könnyű, egyszerű mellébeszélés volna rájuk csak annyit válaszolni, hogy kizárólag a kisebbségeket kétségtelenül gyakrabban fenyegető rendőri atrocitások miatt.

Igen, ezért is, de ez George Floyd halála talán csak megnyitotta a gátat a régóta gyülemlő ár előtt: tagadhatatlan, hogy a békés és békétlen tiltakozók között egyaránt vannak kisebbségiek és többségiek, ahogy a velük egyet nem értők között is, szóval nem egyszerűen ennyiről van szó. Sok, rengeteg oka van a mostani helyzetnek, amit nem értékelhetünk valamiféle „forradalomnak” és nem, arról sincs szó, hogy ez egy „második amerikai polgárháború” kezdete volna. Nem, itt arról van szó, hogy az Egyesült Államok polgárai közül nagyon sokaknak elege van rengeteg mindenből, másoknak meg, akik valamivel kevesebben vannak náluk, nincs elegük, illetve a tiltakozókból volna elegük. Alapvetően nem tisztem eldönteni, kinek van igaza, bár meg kell jegyeznem, hogy nagyon élő, nagyon reális problémák kerültek felszínre, és most minden macskakő elindult azok után a kutyák után, amelyek korábban lepisilték őket. De ez akkor sem forradalom, nem is polgárháború, hanem zavargások sorozata, és Trump elnök jól tenné, ha súlyos válságtünetnek tekintené a jelenséget.




Ezzel szemben nem annak tekinti, hanem terroristák háborújának az ország ellen, ami nagy baj volna, ha így lenne: hiszen több hadseregnyi terrorista kéne legyen az amerikai polgárok között ezek szerint. Persze dehogy van, ez szamárság. Az is gyáva ostobaság, ahogy a felelősséget minden áron az ANTIFA mozgalomra igyekszik tolni (és tendenciózusan megfeledkezik az asztalán lévő jelentésben szereplő Boogaloo mozgalomról, mert az bizony az alt-righthoz köthető). Ráadásul mindkét mozgalom részt vesz ugyan az eseményekben, de egyikük sem irányítja azokat, ahogyan senki sem: ezek tényleg az össznépi elégedetlenség kifejeződései.

Felelőssé akarja még tenni Joe Bident is, akit a Facebookon „radikális szélsőbaloldalinak” nevez, valamint anarchistának is (ami azért meglátásom szerint bődületes marhaság), azzal vádolja, hogy „ki akarja engedni az anarchistákat a börtönökből”, ami azért érdekes, mert tudtommal az Egyesült Államokban nincsenek emberek börtönben anarchista világnézetük miatt, de akkor ezek szerint tévednék? Nem, nem tévedek: a POTUS egy logikai hibával úgy veszi, hogy nem az anarchisták vannak becsukva, hanem aki be van csukva, az automatikusan anarchista. Mondjuk nem sokat tudhat magáról az anarchizmusról sem, ami alaposan kidolgozott, szerteágazó világnézet és nem arról szól, hogy rombolni kéne, hanem egy elmélet az igazságosabb társadalom létrehozásáról. Azért ugyanebben a posztjában azt is jelzi, hogy Biden meg fogja emelni az adókat is mindenki számára, amit nem értek, mert ha sikerül lerombolnia az Egyesült Államokat, akkor ott minden lesz, csak adózás nem – és Trump szerint az is az ország lerombolása, ha Biden nyeri az elnökválasztást.




Másik posztjában már az összes demokratát szidalmazza, természetesen a médiával együtt – nyilván a média rajong azért, ha a munkatársait közvetítés közben megbilincselik, letartóztatják vagy lefújják paprika-spray-vel, ezért is szervezte meg az egész zavargás-sorozatot. Meg a demokraták is ezt akarták, testületileg, ugye, elnök úr?

Egyszóval: ostoba, bűnbakkereső, kapkodó elnök benyomását kelti, aki ráadásul dicsőíti az erőszakot, erre utal a mostanság kedvenc szójátéka is: „Looting leads to shooting”, a fosztogatás lövöldözéshez vezet. Csak hát pont ő, aki kivezényelte a Nemzeti Gárdát, ne volna tisztában azzal, hogy a szabad fegyverviselés hazájában sokaknak van fegyvere, tehát, ha kiadnak egy tűzparancsot, akkor vissza is lőhetnek rájuk, ami a helyzet azonnali eszkalációjához vezetne?

Ahelyett, hogy azon gondolkodna, mi vezetett idáig – elég sok minden, kezdve az ő tulajdon ignoranciájától egészen az alt-right hangok és orgánumok támogatásáig és félhivatalossá tételéig, ami nem kicsit volt sokkoló és sértő az összes kisebbségre nézve – a titokzatos idegeneket keresi, akik „a dolog mögött állnak”. Nem áll emögött senki, és az események kicsit sem szervezettek. Spontán jelenségeket látunk, azon kéne eltöprengeni, mi mindenből lett elege egyszerre ennyi embernek, mert sem ennyi anarchista, sem ennyi antifa nincs a világon, és már a mellébeszélés, bűnbakképzés is sértő ilyen helyzetben, az elnök alkalmatlanságát mutatja.

Ráadásul ezeket az okosságokat most már a Facebookon is megosztja, nem csak a korábban általa favorizált Twitteren, ugyanis a Twittert tönkre akarja tenni, ellenben a Facebook valóban úgy működik, hogy politikusoknak szabad hazudni a felületén (másoknak nem). Konkrétan ezt úgy fogalmazta meg Mark Zuckerberg, hogy:

A Facebooknak még akkor se kell beavatkoznia, ha egy politikus szándékosan hazugságokat terjeszt, mert majd az emberek eldöntik, hogy mit higgyenek el.”

Ezt lehet helyeselni és helyteleníteni, én például nagyon nem értek egyet vele, de amint a jelek mutatják, a Facebook alkalmazottai sem: a cég egyébként is home office-ba kényszerült dolgozói közül több tucatnyian sztrájkba léptek, mert a közösségi oldal semmit sem tesz Donald Trump hergelő megszólalásai ellen. Egyikük azt írta a belső levelezőlistán, hogy:

Az amerikai elnök fekete tiltakozókkal szembeni gyűlölködő megnyilvánulásait sehogy sem lehet a véleményszabadságra hivatkozva védeni. A fekete munkatársakkal, illetve minden lelkiismeretes emberrel együtt követelem, hogy Mark azonnal szedje le az elnök erőszakra, gyilkosságra buzdító, fekete embereket fenyegető posztjait.”

Hát, és milyen most a helyzet? Idekívánkozik egy mai példa. Viszonylag ismert tény, hogy fosztogatások idején – és vannak ilyenek most bőven, ne tagadjuk – a két első célpont az ékszerész és az italbolt. Los Angelesben is így történt, a Van Nuys negyedben puskákkal kellett védeni egy szeszeldét, és a tulajdonosokhoz csatlakoztak a történetesen afroamerikai törzsvendégek is. Mikor látták, hogy túlerő közeledik, rendőri segítséget hívtak, ami meg is érkezett és azonnal bilincsbe verte – a védőket. Akik a segítséget kérték. Lévén, hogy ők voltak feketék… tisztázódott ugyan a félreértés, de ez az, amiből mindenkinek elege lehet. Mármint az egyik dolog, a többi mellett.



Éjjel ért véget Donald Trump rendkívüli beszéde a Fehér Ház rózsakertjében, melyben azt ígérte, hogy igazságot fognak szolgáltatni George Floyd családjának. Aztán rátért arra, hogy nem fogja engedni a törvénytelenséget és a zavargásokat, ezért mozgósítja az amerikai hadsereget és minden rendelkezésére álló szövetségi eszközt.

Tehát nem tudja, nem meri vagy nem akarja békés úton konszolidálni a helyzetet, ehelyett a hadsereget veti be. Erre még Nixon sem vetemedett.

Nem tudom és nem is dolgom eldönteni, hogy kinek van igaza a mostani helyzetben, bár megjegyezném, hogy nem két, hanem sok oldal követel sokféle igazságot. De az szemmel látható, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak ennél alkalmatlanabb elnöke még nem nagyon volt.

Féltem Amerikát.

Az elnökétől is, saját magától is.

God bless America!