Szele Tamás: Donald és a kacsák

Sok mindent mondhatunk Donald Trumpról, és mondunk is, sőt, még csak most kezdünk igazán beszélni róla, de azt az egyet nem, hogy ne volna szavatartó ember. Tegnap megígérte, hogy elnöki rendeletet hoz a közösségi oldalak ügyében, ma meg is hozta.

Persze, be nem tiltotta még egyiket sem, lehet a környezetében valaki, aki vigyáz a törvényességre, őrzi azt legalább valamennyire, de a gond így sem kicsi, ugyanis meglehet, ha Trump követelései teljesülnek, az így megváltozó közösségi oldalak rosszabbak, károsabbak lesznek még annál is, ha nem volnának egyáltalán. Akkor lássuk, mi is történt mostanáig?



Tegnapi írásunkban bemutattuk az előzményeket, ezek szerint Trump egyik szokásosan vádaskodó és bizonyíthatatlan tweetjét minősítette hamisnak a Twitter, ezért kíván bosszút állni az elnök. Tegnap még „szigorú szabályzásról vagy akár betiltásról” beszélt a közösségi oldalak esetében, azóta kicsit változott az álláspontja, ugyanis a kibocsátott elnöki utasítás voltaképpen – habár első bekezdése tartalmazza indoklásként a közösségi média szabályozásra szorulását – épp a szabályozás megszüntetését próbálja elérni.

Mivel erre egy 1996-os jogszabály, éspedig annak a 230-as bekezdése vonatkozik, ilyesmit azért még az amerikai elnök sem radírozhat ki a helyéről, ennek a bekezdésnek a felülvizsgálatát rendeli el. Azt lehet is, szabad is, minden törvény minden része vizsgálható, indokolt esetben módosítható is, csak éppen nem két perc alatt, annak megvan a maga menete, eljárásrendje. Esetünkben – mint arról lapunk más helyén már beszámoltunk – arról van szó, hogy az 1996-os jogszabály 230-as számú szakasza jogi védelmet biztosít a közösségi platformokon elhelyezett tartalmaknak és egyben az üzemeltetők számára lehetőséget ad azok „jóhiszemű” moderálására is. A „jóhiszemű” nem azért van idézőjelben, mert ironizálni szeretnék, hanem azért, mert itt és most jogi értelemben vett jóhiszeműségről van szó. Mármost Trump elnök – miután duzzogva bár, de tudomásul kellett vegye, hogy nem tilthat be világcégeket egyetlen tollvonással – ezt a moderációs jogot, lehetőséget akarja megvonni a cégektől, éspedig az Első Alkotmánymódosításra hivatkozva. Ugyanis ez a jog sérti a szólásszabadságot.



Meg is érkeztünk, kérem, amióta közösségi oldalak léteznek, azóta dúl ez a vita. Már tudniillik, hogy van-e joga egy oldalnak vagy egy sajtóterméknek moderálni a tartalmakat és hozzászólásokat. A magyar jog szerint nem csak van, de még kötelessége is: a törvénysértő kommentet az adminisztrátor, moderátor vagy szerkesztő köteles eltávolítani, felelős a kiadványért, a felületért, a tartalomért. Éppen pár napja ítéltek közmunkára egy admint, aki nem moderált ki egy koronavírusos álhírt. Ez tehát Magyarországon nem is volna kérdés, az Egyesült Államokban viszont – márpedig a nagy közösségi oldalakra az a törvénykezés (is) vonatkozik – lehet vita tárgya, pont az Első Alkotmánymódosítás miatt. Csakhogy esetünkben, épp a közösségi médiatér sajátos adottságai okából előáll az a helyzet, hogy vagy felelős a cég a felületén megjelenő tartalmakért, és akkor köteles azokat moderálni, vagy nem felelős, de akkor adót sem köteles fizetni a reklámok után, akkor ő egyszer létrehozott egy felületet és otthagyta, használja mindenki, amire tudja és akarja – tessék bebizonyítani, hogy kapott a hirdetések után egy vörös centet is!

Más borzalmak is következnének a moderáció eltörléséből, majd részletezem azokat is, de egyelőre lássuk, mi történt még? A szándék láttán – bár több ez már szándéknál – Mark Zuckerberg sietett megszólalni, jelezni, hogy a Facebook nem tehet igazságot állítások esetében (azért mégis ott van az ördögien bonyolult és állandóan változó szabályzata), ezzel szemben Jack Dorsey, a Twitter egyik alapítója azt mondta, hogy nem is lehet, nem is szabad feladni a tényellenőrzést: attól, hogy az ember nem engedi, hogy hazudozzanak a felületén, nem válik döntőbíróvá.

A sajtónak kiadott írásos nyilatkozatában a Wired magazin szerint Kate Ruane, az Amerikai Állampolgári Szabadságjogok Szövetségének vezető jogtanácsosa pedig azt állította, hogy Trumpnak nincs hatalma a kongresszusi statútumot végrehajtó végzéssel átírni, amely a 230. szakasz hibás értelmezését írja elő. Arra gondol, hogy az illető szakasz épp felhatalmazza a felületeket mindenféle tartalom közlésére, amennyiben a közlők betartják a játékszabályokat. Sőt, azt is mondta, hogy végső soron a moderáció eltörlésével maguk a nagy cégek nyernének.




Bizony ők, lássuk is, miért!

Azért mert ha valamilyen úton sikerül elérni, hogy minden moderáció tilos legyen a közösségi oldalakon (és – ami szintén fontos – az összes egyéb felületeken, tehát sajtótermékekben, blogokban is), az első időkben hihetetlenül meg fog emelkedni a forgalom. Mindenki közölni fogja minden őrültségét, amiket eddig a játékszabályok miatt nem lehetett, sőt, valóra válik az alt-right média nedves álma: bárkiről, bármikor, bármit és bármekkorát lehet majd hazudni! Hiszen tilos a moderáció, aki lehajítja a kommentet vagy posztot az oldaláról, mely szerint mondjuk Hillary Clinton felhúzhatós, rugóra járó gyíkember, aki 5G-hullámokkal táplálkozik, megsérti a törvényt és felelnie kell ezért. Épp ebben a szellemben: bárki beküld egy kéziratot bármely online sajtóterméknek, követelheti a közlését, méghozzá változatlan, szerkesztetlen formában. El fog szabadulni a Pokol, pár hét alatt minden közösségi oldal alt-right céllövöldévé változik, ahol bárkire szabad lőni bármivel, és annak lesz igaza, aki a legdurvább, legtrágárabb és leghangosabb.

Tetszik tudni, nem véletlen, hogy a kocsmákban tilos verekedni. Sok anyagi kárral jár, a rendőrség is kijön, ahol sok a hirig, ott előbb-utóbb be kell zárni a boltot. De azért is be kell, mert elmarad a békés közönség, és az a három krakéler, akik még bejárnak, nem tartja el, nem bírnak annyit fogyasztani. Így a közösségi oldalak „felszabadítása” is azzal fog járni, hogy először az egekbe emelkedik a forgalom, mindenki kitombolja magát, aztán lezuhan a mélybe, mert senki sem szereti, ha szétanyázzák. Ami ennél is nagyobb gond, hogy jön majd szélesen vigyorogva a bűnözés is.

Bizony, a bűnözés. Nem véletlen, hogy egyes dolgok a darkwebre szorulnak, olyasmik, mint például a fegyver- és kábítószerkereskedelem, a prostitúció, a pedofil hálózatok, a bérgyilkosok hirdetései, és még ezer apró cikk, cselekmény, ami nem a hatóságok kedvence. Eddig ezeket nem lehetett hirdetni, terjeszteni a nagy közösségi oldalakon, mert az admin legelsőnek ezt lőtte ki, na, de majd most! Hiszen tilos a moderáció, szabad a vásár!




Trump – és általában az alt-right média, sőt, ide kell értsük a magyar kormánysajtót is – sértődöttsége abból a paranoid és gyerekes tételből vagy inkább feltételezésből fakad, miszerint egyedül őket moderálják. Nagyon nem, rövidesen lesz egy éves a Zóna, sem jobboldalisággal, sem kormánypártisággal nem volt vádolható soha, és mégis, lám – egy év alatt tizen-valahány esetben moderáltak ki minket is, szóval nem csak nekik szól ez. A legszebb az az eset volt, amikor Orbán Viktor és Müller Cecília közös képét találták szexuális tartalomnak, de minősítették így Rózsa Sándor portréját is.

Dolgozom én más lapoknak is, ott is hasonló a helyzet. Azt elhiszem – a kortárs jobboldali politika sajátosságai miatt – hogy ők valamivel gyakrabban akadnak fenn az ellenőrzésen, ugyanis jóval több kifogásolható tartalmat osztanak. A magyar kormánymédia például a Pesti Srácok esetében egy pedofil videó megosztása miatt került tiltásra a YouTube-on, amire nekik cigányellenes propagandához lett volna szükségük, bár arra sem lett volna igazán alkalmas. Szóval, nem politikai ellenszenv munkált, munkál a tiltások, törlések mögött, jut abból okkal is, ok nélkül is mindkét oldalnak. Hogy a független sajtó miért nem jajong hangosan a tér közepén egy-egy ilyen után? Talán azért, mert nekünk nem nagy fáradtság írni egy másikat, másról, nekik az…

Tehát azt látjuk, hogy a trumpi, hipotetikus, moderációmentes közösségi oldalak olyan borzalmasak lennének, hogy rövid idő alatt be is köszöntene náluk a csőd. Senki sem fogja olyan vendéglőbe vinni vacsorázni a barátnőjét, ahol minden este bicskáznak, de még egyedül sem megy oda. Kivéve persze – ha bicskázni megy.

Azonban ez amúgy is egy jogi abszurdum, ugyanis ellentmondana a moderáció tilalma a világ összes büntető törvénykönyvének. Ha ugyanis tilos szerkeszteni, mert az cenzúra, akkor Pistike kiírhatja az oldalára, hogy heroinnal kereskedik kicsiben és nagyban, szeretettel várja a kedves vevőket. Igen ám, csak a heroin kereskedelmét viszont nagyon tiltja a büntető törvénykönyv, így Pistikéhez kimennek és még akkor is beviszik, ha nincs nála semmi tiltott vegyi anyag. Mármost hirdetheti Pistike a heroint, a prostitúciót vagy az eladó fegyvert? Eddig tilos volt, most szabad lesz, csak a Btk. mégsem engedi, ez jogi ellentmondás, tehát az egész nagy garral, elnöki rendeletre indított felülvizsgálat meg fog fenekleni azon, hogy egyik törvény nem mondhat ellent a másiknak.

Mármost ezt nekem átlátni tíz perc alatt sikerült, Donald Trump két napja nem érti, szóval gratulálok a szellemi képességeihez.

Világos, hogy jelen pillanatban csakis magát látja és a közelgő elnökválasztásokat, az is tiszta, miszerint az egészre azért volna szüksége, hogy a kampányban zavartalanul hazudozhasson, eregesse a minél nagyobb kacsákat bele, a vakvilágba – de azért akármilyen rövidlátó is, vagy megérti, hogy őrültséget kíván, vagy megértetik vele.

Érthetetlen, hogy egy felnőtt ember, aki elég sokra vitte az életben, nem látja be, hogy a szólás szabadsága az igazmondáshoz való jogot biztosítja, nem a hazudozáshoz valót. Illetve: csak abban az esetben érthető, ha kizárólag érzelmi alapon viszonyul az információkhoz, és ami neki tetszik, az számára „igaz”, ami nem, az a „hazugság”. Így viszont nem országot, de villamosjegyet sem volna szabad rá bízni.

Mármost, ami minket illet: akárhogyan is fordul az amerikai felülvizsgálat dolga, a magyar törvények mindenképpen érvényesek lesznek a közösségi oldalak magyar felületein, azokat be kell tartani, még akkor is, ha az amerikai szabályozás változna. Ha viszont az változik, akkor rövidesen nem lesz hol betartani a magyarokat sem, mert nem lesznek látogatható közösségi oldalak.

Meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok.

De meglepő, hogy az amerikai elnök ennyire szereti a kacsákat.

Eddig tilos volt hazudni a közösségi oldalakon, ő azt szeretné, hogy szabad legyen, már várom, mikortól lesz kötelező.

Illetve: azt már nem várom meg sem én, sem más.

Vagy átköltöznek a techóriások Írországba (az uniós szabályozás jóval enyhébb és logikusabb) vagy csinálunk másikat, csak azt nem tudom, miből, mert nem olyan kis munka az és időbe, pénzbe is kerül.

Bár, ha jobban belegondolok, semmi csodálatos nincs abban, hogy egy Donald a kacsák érdekeit képviseli.

Inkább természetes.