Szele Tamás: Bizonytalan Amerika

Különös hírek jönnek az Egyesült Államokból, látszólag kaotikusak, mégis, ha mögéjük nézünk, mintha volna rendszer az őrületben… valakinek csak hasznos kell legyen a mostani helyzet, amit átlátni lehetetlen, de azért mégis próbálkozzunk meg vele.

Az első hír az, amitől most minden sajtótermék zeng világszerte, mi is beszámoltunk róla röviden, miszerint állítólag feloszlik a minneapolisi rendőrség. Ezt azért gondoljuk át még egyszer, mert nem egyértelmű a helyzet. Szóval, az kétségbevonhatatlan tény, hogy Lisa Bender, a minneapolisi városi tanács „baloldalinak” nevezett elnöke, aki valójában demokrata párti, csak kedves kollégáink a teljes magyar sajtóban nem vették a fáradságot, hogy ennek utána nézzenek és készpénznek fogadták el az MTI „kissé” elfogult megfogalmazását (arról, mi a különbség a baloldaliság és az amerikai Demokrata Párt között, sőt, bármely amerikai párt között, egy bizonyos Marx Károly kötetet írt, „A Tőke” címmel, ajánlanám az MTI vezetőinek figyelmébe, bár tudtommal vizsgáztak belőle annak idején…) szóval a demokrata Lisa Bender egy parkban rendezett gyűlésen valóban bejelentette, miszerint:

Eltökéltek vagyunk abban, hogy véget vessünk városunk és a minneapolisi rendőrség mérgező viszonyának, véget vessünk az eddig ismert rendőri politikának és újrateremtsük a közbiztonság rendszerét.”

ami érdekes gondolat, persze, attól függ, hogyan értjük. Ha a közbiztonság rendszerének újrateremtése az, hogy nem lesz többet rendőrség – ilyen követelések is hallatszanak – annak egyféle következményei lesznek, ha azonban azt jelenti, hogy lesz rendőrség, csak teljesen más és sokkal emberségesebb, annak másfélék. Nem véletlen, hogy Bender nem beszélt konkrétan a rendőrség feloszlatásáról. Amint az sem véletlen, hogy a bejelentése után Jacob Frey polgármester azonnal kiadott egy közleményt, arról, hogy:

Fáradhatatlanul munkálkodok a mély, strukturális reformon és a rendőrség soraiban tapasztalható rendszerszerű rasszizmus megoldásán, de nem támogatom a rendőrség feloszlatását.”

Aha, mondanák most azok, akik a világot általában is Jó és Gonosz harcának tekintik, ez a gonosz, republikánus polgármester nem hagyja, rendőrterrorra akar támaszkodni!




Ők most koppannak egy nagyot, ugyanis Jacob Frey polgármester szintén demokrata párti.

Na, most akkor mi van? Most akkor az van, hogy az amerikai lokális politikának az égegyadta világon semmi köze nincs az országos pártpolitikához. Lisa Bender megoldása szélsőségesebb, Jacob Freyé kevésbé az, normális körülmények között találkoznának valahol középen, illetve hát már az, hogy erről folyik a vita, abnormális körülményeket jelez: de nyilvánvaló, hogy sem Minneapolis, sem más amerikai nagyváros nem maradhat rendvédelem nélkül.

Az a nagyon jó kérdés, hogy miképpen lehet rendbe tenni az Egyesült Államok nem centralizált rendőrségét, és ez mibe fog kerülni, hogy fog kinézni a jövő? Beszélnek mindenféléről, Joe Biden például szombaton, a Los Angeles Timesban úgy gondolta, hogy létre kell hozni egy központi felügyeleti szervet, egy, a rendőrség munkáját felügyelő országos bizottságot, javítani kell a kiképzést, deeszkalációs tréningeket javasol, „valódi közösségi” rendőrséget, az erőalkalmazás szabályainak lefektetését, átláthatóságot, a militarizáció feladását.

Természetesen csak akkor tudja mindezt megvalósítani, ha megválasztják elnöknek.

No, de megválasztják-e?

Ezt csakis az amerikai választópolgárok hivatottak eldönteni, és csakis a választás alkalmával, azonban a jelen helyzet sok találgatásra ad lehetőséget. A CNN alapján azt mondhatjuk, hogy aki eddig a híve volt Trump elnöknek, az most még inkább az lett, aki eddig sem kedvelte, most már egyenesen utálja, azonban a választásokon még minden lehetséges. A mostani tiltakozások ugyanis csak felerősítették a már elkötelezettek korábbi álláspontját, illetve Trump támogatása megnőtt valamennyire a republikánus szavazók körében ahhoz képest, mint amikor megválasztották, de az is igaz ezzel szemben, hogy az összes szavazórétegben végzett felmérések (már amennyire ezeket ki lehet vetíteni a mostani helyzetben az összes szavazóra) azt mutatják, hogy abszolút értékben – több statisztika ismert, azért nincs egyértelmű adat – Biden 7-11 százalékkal vezet népszerűség szempontjából Trump előtt.

Akkor tehát Biden nyert?

Dehogy nyert, semmi sem biztos még.

Például arra sem tenném le a nagyesküt, hogy egyáltalán lesznek elnökválasztások. Trumpnak alapvetően nem volna érdeke, hogy a megszabott időben tartsák meg őket, a mostani adatok szerint vesztésre áll, és ahhoz már túl sokat változtatott az Egyesült Államok rendszerén és politikáján, hogy megússza a vereséget valamilyen felelősségre vonás nélkül, azon a napon, amikor veszít, száz vizsgálat indul ellene és az is kiderül, ha puskázott az iskolában – viszont ha a zavargások eltartanak novemberig, lehet szó némi haladékról. És jöhetnek olyan fejlemények, főleg, ha ügyesen alakítják az eseményeket, amik fordíthatnak a közvéleményen.

Sőt, elvben az is felmerült már, hogy ha a világjárványnak lesz második hulláma, akkor is el lehet halasztani a választást. Egyelőre csak 2021. január 20., déli 12 óráig, akkor kéne Trumpnak egy halasztás esetén is mindenképpen lemondania az Alkotmány szerint, persze az is módosítható, csak igen nehezen: a képviselőház és a szenátus kétharmados támogatása kellene hozzá, sőt, még az államok egynegyedének is meg kéne szavaznia, amire semmi esély.

Ráadásul az amerikai rendszer szerint az állampolgárok nem elnököt választanak, hanem elektorokat minden államban külön, ők választják majd meg az elnököt. Az elektorok elvileg nem csak választhatók, hanem szükséghelyzetben kijelölhetők, kinevezhetők is, de erre a tizenkilencedik század közepe óta nem volt példa, és a mostani, nem kissé elégedetlen időkben azt a kormányzót, amelyik ezzel próbálkozna, nyom nélkül söpörné el a népharag. Szóval, nem igazán van lehetőség a választás tartós elhalasztására, de egy ideig ki lehetne tolni a dátumát törvényesen is.

Akkor most szedjük össze, amit nem tudunk.

Nem tudjuk, mi lesz az amerikai rendvédelmi szervek sorsa, ám valószínűnek tűnik, hogy nem tűnnek el.

Nem tudjuk, kit fognak megválasztani amerikai elnöknek.

Nem tudjuk mikor.

És mit tudunk?

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban szinte semmit sem tudunk biztosan.

Csak reméljük, hogy konszolidálódik a helyzet.