Nem akadályozza a felsőház a megállapodás nélküli Brexitet tiltó törvényt

A konzervatív politikusok a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában nem fogják megakadályozni annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül váljon ki az Európai Unióból – erősítette meg a konzervatív kormányfő hivatala.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által kezdeményezett, Boris Johnson miniszterelnök által hevesen ellenzett indítványt szerda éjjel hagyta jóvá 327-299 arányban az alsóház, és a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára.

Előzetesen egyértelmű jelek utaltak arra, hogy a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását a Lordok Házának Brexit-párti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad idő a végleges változat kihirdetésére. E jelek közé tartozott, hogy a felsőházban száznál több módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, és ezekről egyenként szavazni kellett volna, majd az alsóházban is dönteni kellett volna a felső kamarában elfogadott módosítók sorsáról.

Boris Johnson azonban már korábban bejelentette, hogy a jövő héttől felfüggeszti a jelenlegi parlamenti ülésszakot, és októberben új kormányprogram meghirdetésével új törvényhozási időszak kezdődik.

Hajnalban mindazonáltal már értesülések terjedtek el arról, hogy a Lordok Háza nem alkalmazza az időhúzó taktikát, és a Downing Street  délelőtt megerősítette, hogy a jogszabály péntek estig túljut az összes felsőházi tárgyalási szakaszon.

Ennek alapján hétfőn, az alsóházi véglegesítés után II. Erzsébet királynő kihirdetheti a jogszabályt.

Boris Johnson az alsóház szerda éjjeli döntése után előrehozott választások kiírását kezdeményezte október 15-ére, ám ennek elfogadásához az azonnal megtartott másfél órás vita utáni szavazáson nem gyűlt össze a törvényben előírt kétharmados többség.

A rendezetlen Brexit tilalmáról elfogadott törvény lényege, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását. Már a hét elején kilátásba helyezte, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli Brexit tilalmáról szóló indítványt.

Johnson ezt szerda este meg is tette. A kormányfő szerint ugyanis az ellenzéki Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az EU-val a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

A választások közötti időszakot öt évben rögzítő brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298-an szavaztak a kezdeményezésre.

A választási indítvány elfogadásához a Munkáspárt támogatása elengedhetetlen lett volna, de a legtöbb Labour-képviselő tartózkodott.

Az ellenzéki álláspont szerint csak akkor lehet megtartani az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához. A Downing Street azonban csütörtökön utalást tett arra, hogy a Lordok Házában létrejött megállapodás nyomán Johnson újabb kísérletet tehet az előrehozott választások kiírására. A kormányfői hivatal szóvivőjének megfogalmazása szerint egyértelművé vált, hogy választóknak kell eldönteniük, ki képviselje Nagy-Britanniát az EU-val folytatandó tárgyalásokon.

A választások kiírása valamilyen módon mindenképpen elengedhetetlennek tűnik, mivel Nagy-Britannia gyakorlatilag kormányozhatatlanná vált. A rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény napirendre vételét ugyanis a kormánnyal szembefordulva csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő is megszavazta, és őket kizárták a tory frakcióból. Boris Johnson kormánya ezzel kisebbségbe került az alsóházban.

A kilépés további, már harmadik halasztásáról az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács hozhat egyhangú döntést az érintett tagállam beleegyezésével.

Barnier: aggasztó Johnson ír határral kapcsolatos álláspontja

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója aggasztónak nevezte Boris Johnson az ír-északír határral kapcsolatos álláspontját. Barnier szerint a brit miniszterelnök megváltoztatta London korábbi álláspontját, és csak a fizikai határellenőrzés bevezetését akarja elkerülni a határon.

Barnier Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) után az unióban maradó 27 tagállam nagykövete részvételével zajló brüsszeli konferencián hangsúlyozta, úgy tűnik, hogy Johnson aláássa az egész Írország gazdaságának és az észak-déli együttműködés megőrzésének céljait. A brit kormány ugyanis még mindig nem tett konkrét javaslatot arra, hogy mikért kívánja elkerülni az ír-északír határellenőrzést – mondta.

A főtárgyaló beszédében közölte, London egyértelművé tette, hogy átfogó, de korlátozott kereskedelmi megállapodás aláírására törekszik az unióval. Nem akar jogi elkötelezettséget, egyenlő versenyfeltételeket vagy összehangolt állami támogatási szabályokat vállalni a tisztességes verseny biztosítása érdekében.

Mint hangsúlyozta, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül hagyja el az Európai Uniót. Irreálisnak nevezett minden olyan brit várakozást, amely szerint a brit uniós tagság megszűnésének október 31-én esedékes céldátuma közeledte okozta nyomás miatt az EU újranyitná a kilépési megállapodást az október közepén esedékes uniós csúcstalálkozón, majd ratifikálná a hónap végéig. Az unióban maradó 27 tagállamnak ezért is egységesnek kell maradnia – tette hozzá Barnier.

A brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszerét és a jövőbeli kapcsolatok rögzítő megállapodás egyik sarkalatos kérdése az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) ügye, amire azért van szükség, mert az Egyesült Királyság az egységes piacból és a vámunióból is ki akar lépni. Az ír-szigeti határ szabad átjárhatósága viszont az ír-szigeti konfliktust lezáró, úgynevezett nagypénteki megállapodás egyik sarokköve. A mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását. Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is. A London és az unió között létrejött megállapodást viszont a brit parlament háromszor is elutasította.

Az Európai Unió többször is határozottan leszögezte, hogy nem lehetséges olyan kilépési megállapodás, amelynek nem része a backstop-záradék. Emellett a kilépés legutóbbi halasztásakor a brit kormány is elfogadta, hogy a megállapodást nem lehet újratárgyalni.

Boris Johnson azonban keddi alsóházi felszólalásában kijelentette, hogy “lendületes tárgyalások” folynak Brüsszellel egy új megállapodásról, noha erről részleteket nem árult el.

Brit Iparszövetség: “halvány reménysugár” a rendezetlen Brexitet tiltó törvény

A Brit Iparszövetség (CBI) vezetője szerint “halvány reménysugár” az üzleti szektor számára az a törvény, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

Carolyn Fairbairn, a CBI vezérigazgatója nyilatkozatában közölte: a brit üzleti vállalkozások zöme az október 31-i Brexit-határidő meghosszabbítását pártolja, mivel közismert, hogy milyen károkat okozna a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból.

A Brit Iparszövetség vezetője szerint amíg nincs megállapodás a kilépés feltételrendszeréről, a brit vállalatoknak fontmilliárdokba kerül a felkészülés a megállapodás nélküli Brexitre, és ezt a pénzt a termelő beruházásoktól vonják el.

A CBI vezérigazgatója szerint a külföldi befektetők is már megkérdőjelezik, hogy Nagy-Britannia stabil, az üzleti tevékenységre nyitott ország.

Carolyn Fairbairn hangsúlyozta: a Brexit halasztásának mindenek előtt azt a célt kell szolgálnia, hogy megakadályozza a Nagy-Britanniában kialakult politikai válság gazdasági válsággá fajulását.

A CBI vezetője nem először figyelmezteti a brit kormányt a rendezetlen kilépés gazdasági veszélyeire.

Nemrégiben közzétett felhívásában közölte: a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból már rövid távon súlyos fennakadásokat, hosszú távon súlyos versenyképességi károkat okozna a brit üzleti szektorban.

Hozzátette: a CBI becslése szerint azok a vámterhek, amelyek az EU-val folytatott kereskedelemben egyik napról a másikra megjelennének rendezetlen kilépés esetén, 20 milliárd font (több mint 7300 milliárd forint) többletköltséggel terhelnék meg a brit vállalati szektort.

Az iparszövetség vezetője szerint 150 ezer brit vállalatnak nincs infrastruktúrája a hirtelen megjelenő vámterhek kezelésére.

A minap a brit kormány hivatalos előrejelző intézete is felhívta a figyelmet a rendezetlen Brexit gazdasági kockázataira.

A kormány számára költségvetési és makrogazdasági előrejelzéseket készítő, de független elemzőműhelyként működő szervezet, az Office for Budget Responsibility (OBR) 300 oldalas helyzetértékelésében felvázolt egy költségvetési stresszhelyzeti forgatókönyvet is  a brit EU-tagság megállapodás és átmeneti időszak nélküli megszűnésének reálgazdasági hatásairól.

A tanulmány szerint rendezetlen Brexit esetén a brit gazdaság már az idei negyedik negyedévtől egy évig tartó recesszióba kerülne, és a recesszió teljes időtartamában a hazai össztermék (GDP) 2,1 százalékkal csökkenne reálértéken.

Az OBR stresszhelyzeti forgatókönyve szerint megállapodás és átmeneti időszak nélküli kilépés esetén az üzleti szektor beruházásainak értéke az idén 2,1 százalékkal, 2020-ban már 8 százalékkal zuhanna éves összevetésben. (MTI)

Kapcsolódó: Boris Johnson öccse kilép a kormányból és lemond a képviselőségről

A brit alsóház kétszer is beintett Boris Johnsonnak

 Túljutott a második olvasaton a rendezetlen Brexit tiltása

 Az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója beolvasott Boris Johnsonnak

Nagy-Britannia: tüntetések országszerte

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!