Merre viszi a gazdaságot az új Európai Bizottság?

Zöld egyezség, Európa digitális bajnoka – vagy egyszerűen protekcionizmus? Ismét (immár másodszor) teljes a biztosjelöltek listája, a három új jelöltet jövő héten hallgatják meg a parlamenti bizottságok – ha átmennek a Jogi Bizottság összeférhetetlenségi szűrőjén. Sorozatunk (az első rész itt van) második részében a gazdasági területek elosztását próbáljuk dekódolni.

Az új román kormány egyszerre tett egy szívességet Ursula von der Leyennek, az Európai Néppártnak és közvetve Orbán Viktornak is: egy olyan néppárti hölgyet jelölt biztosnak, aki átveheti a közlekedési tárcát (megvan a politikai tapasztalata hozzá), és így csak eggyel változik a férfi-nő arány a Bizottságban. A szocialisták, akik az egyensúlyt támogatásuk feltételéül szabták – aztán megelégedtek annak kijelentésével, hogy csak akkor támogatják az új Bizottságot, ha a román biztos is nő lesz –, viszont kénytelenek lesznek elviselni azt is, hogy az előző kormány által jelölt szocialista helyett eggyel több néppárti tag lesz. Már ha elviselik (már jelezték, hogy az új magyar jelöltnek el kell határolódnia Orbán Viktor politikájától, ha meg akarja nyerni a támogatásukat – ha pedig ő is elbukik, megnyithatja az utat Győri Enikő vagy Jávorka Lívia előtt).

A párthovatartozás közvetlenül egyébként nem befolyásolja a Bizottság munkáját, hiszen tagjai a pártjuktól se fogadhatnak el utasításokat. Ennek ellenére sokan magyarázzák pártpolitikai szempontokkal, hogy az eredetileg tervezett két első alelnök mellé egy harmadikat is jelölt (és nem „első”, hanem „ügyvezető” alelnököknek nevezi őket, nyilván elsőből már sok a három) a leendő bizottsági elnök: a lett Valdis Dombrovskis lesz a gazdasági tótumfaktum. Sokan azt mondják, hogy ezzel a szocialista Timmermanst akarja ellensúlyozni von der Leyen, és a kettőjük közötti munkamegosztás a „Zöld egyezség”-et, az elvileg Timmermansra bízott környezetvédelmi és klíma-programot is néppárti ellenőrzés alá helyezi. A kassza kulcsa ugyanis Dombrovskisnál lesz, és ő mandátumából eredően erőteljesen érvényesíteni fogja a vállalkozások szempontjait. Dombrovskis meghallgatásán síkra szállt a gazdaságélénkítő intézkedések mellett (költsünk pénzt most, hogy megmentsük a gazdasági növekedést, volt az üzenete). Ő fogja „zöld bankká” átalakítani az Európai Beruházási Bankot, vezényelni a környezetvédelmi célokat szolgáló „zöld” kötvénykibocsájtást és ő felügyeli a zöld gazdaságra történő átmenet terheit enyhítő „Igazságos átmenet alapot” is.

Vele szemben viszont két biztos is kulcsszerepet fog játszani a gazdaság területén: Paolo Gentiloni a makrogazdaságért, Thierry Breton (aki a meghallgatáson elbukott Sylvie Goulard helyébe lép – az ő jelölése borítja a nemek egyensúlyát) pedig a belső piacért fog felelni. Emellett hagyományosan sok biztos van, akinek a területe érinti a gazdaságot. Külön biztosa lesz az energiának, a közlekedésnek, a foglalkoztatásnak, a mezőgazdaságnak, a kereskedelemnek. . A foglalkoztatás leendő gazdája, a luxemburgi Nicolas Schmit például egy differenciált minimálbér rendszer mellett szállt síkra, amely nem zavarja meg a kollektív béralkuk rendszerét, ugyanakkor ő is fel akar lépni a szociális dömping ellen.

Az új elnök még Junckerénél is politikaibb Bizottságot rakott össze: az alelnökök kifejezetten egy-egy politikai célért felelnek. Juncker gyakorlatilag egyértelműen hozzárendelte viszont a biztosokat egy-egy alelnökhöz, ami az új struktúrában nem történt meg egyértelműen. Ezért aztán a munkamegosztás operatív szempontból nem kristálytiszta. A szintén Juncker által bevezetett feladatmeghatározó levelek is elsősorban politikai célokat határoznak meg, az operatív munkamegosztásra a Bizottság apparátusát alkotó főigazgatóságok megoszlásából lehet következtetni. Úgy tűnik, hogy ez is változott az első információkhoz képest. Az eredetileg tervezett szerkezeti reformokkal foglalkozó főigazgatóság eltűnt a tervezetből, marad valószínűleg a lényegében az elnök irányítása alatt álló Főtitkárságon (amely azonban az alelnökök számára koordinációs szolgáltatásokat nyújt). Ez azonban lehet technikai hiba is, mert a kohézióért és reformokért felelős biztos teljesen lemaradt a biztosokhoz tartozó főigazgatóságok listájának új változatáról. Jeleztük a problémát és mihelyt további információt kapunk, cikkünket frissítjük. A területért felelős portugál Elisa Ferreira egyébként összekötné a felzárkóztatást a reformokkal, és nem akarja automatikusan alkalmazni a jogállamisági kritériumokat a kohéziós támogatások elosztásánál, ráadásul súlyos gazdasági válsághelyzetben a Tanács visszavonhatja a forrásmegvonást.

A környezetvédelemre visszatérve: Timmermanshoz tartozik a Klímapolitikai főigazgatóság, de a környezetvédelmi főigazgatóság külön környezetvédelmi biztos irányítása alatt áll. Az új energiaügyi biztosjelölt szerint pedig a környezetvédelmi célokat egyensúlyba kell hozni az energiabiztonsággal, a megfizethető energiával és a versenyképesség fenntartásával. A feloldást az energiahatékonyság javításában látja. Igaz, az ő meghallgatásán egyértelmű volt, hogy ezen a területen Timmermans szava többet számít, mint az övé.
Margrethe Vestager felel a digitalizációért, amely súlyponti terület, emellett megtartja a versenypolitikai portfoliót, amelyet már eddig is felhasznált a nagy amerikai informatikai multik megrendszabályozására. A terület szakmai „gazdája” a „Kommunikációs Hálózatok, Tartalom és Technológia” (azelőtt egyszerűen „Információs Társadalom”) főigazgatóság viszont Thierry Bretonhoz kerül, a szintén nagyhatalmú GROW (Belső Piac, Ipar, Vállalkozás, és KKV-k) mellett. Az eredeti terveknek megfelelően az övé lesz az új Űrhajózás- és Hadiipari terület is. Breton az, akinek a legtöbb félnivalója van a Jogi Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálatától: egy jelentős összegű EU-pénzekkel támogatott hatalmas informatikai céget vezet – erről a pozíciójáról lemondott és megígérte, hogy részvényesként is tartózkodni fog a részvételtől a cég döntéseiben. Ugyanakkor pont céges múltja (sikerrel restrukturált több állami gigászt, köztük a France Telecomot) predesztinálja arra, hogy sikerrel fejlessze az európai gazdaságot.

Phil Hogané a harmadik olyan terület, amelyik komoly szankciókat szabhat ki – és egyben kulcsterület lehet az európai gazdaság védelmében a külföldi konkurenciától: a kereskedelem. Miután az ír politikus előtte mezőgazdasági biztos volt, nem idegen számára a protekcionizmus (kétségtelen szakmai kvalitásai és politikai érzéke adnak okot némi reményre). A Bizottság új elnöke ritka megszólalásai egyikében új, specifikusan európai megközelítést sürgetett a digitális világhoz. Nehezményezte, hogy az USA digitális óriásai befolyásolni képesek nem csak a politikát, hanem az egyes ember viselkedését is, szerinte Európa csak az első lépéseket tette meg ezen terület szabályozása felé. Más nyilatkozataiból tudjuk, hogy a cél „európai bajnokok” kinevelése, és ennek eszerint egyik módja ezek embrióinak megvédése lesz az új kezdeményezések megfojtására képes gigászoktól. Meghallgatásán elmondta, hogy fenn akarja tartani a WTO döntőbírósági folyamatot, ugyanakkor keményebb akar lenni Kínával: alaposabban akarja szűrni a beruházásokat, aminek Kelet-Európa nem örülne.

Jövő héten az utolsó előtti nekifutás következhet: kedden a Jogi Bizottság ül össze, szerdán és csütörtökön a szakbizottságok hallgatják meg a három új jelöltet. Ha sikerrel veszik ezeket az akadályokat, a november 25-ei héten következhet a szavazás a plenárison, majd a tanács formális jóváhagyása után december 1-jén munkába állhat az új Európai Bizottság.

(Kiemelt kép: Ursula von der Leyen)

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!