Megvan, milyen kérdésekre kell felelnie még Várhelyi Olivérnek

Milyen kérdésekre kell felelnie Várhelyi Olivérnek, aki egyedül „nem ment át” három „második körös” biztosjelölt közül?


Várhelyi Olivértől nem volt elég, hogy meghallgatásán folyamatosan azt hangoztatta, hogy csak az Unió érdekeit fogja képviselni, és hogy nem akarja és nincs is módja megváltoztatni az EU-tagság követelményeit. Miután olyan konkrét tartalmi nyilatkozatot, amely nyíltan szembement volna a magyar kormány álláspontjával, vagy attól való nyílt elhatárolódást hiába vártak tőle, 5 további írásbeli kérdést kapott, amelyre hétfő délig kell válaszolnia, és a végső ítélet hétfő délután születik meg.


A kérdések témája:

1., Elkötelezve vagy befolyásolva érzi-e magát miniszterelnökének a Türk Tanács október 15-ei bakui ülésén tett nyilatkozatától (gondolom nem kell megismételni, mi volt ez a nyilatkozat) és hogy értékelné, ha bármely EU kormány politikai menedékjogot adna egy tagjelölt ország elítélt korábbi miniszterelnökének?

2., Mi a véleménye az Európai Parlamentnek egy célzott emberi jogi szankciórendszerre vonatkozó ajánlásáról, és hogy fogja annak gyors elfogadását előmozdítani?

3., Mint felelős biztos, mit fog javasolni abban az esetben, ha egy tagjelölt ország korlátozza az ellenzéki pártokat, teljes ellenőrzése alá vonja a közszolgálati médiát, korai nyugdíjba kényszeríti a bírókat, korlátozza a kutatás és oktatás szabadságát és nem küzd a szervezett bűnözés és a korrupció ellen?

4., Milyen támogatást fog adni a Déli Partnerségben résztvevő országok civil szervezeteinek és kötelezi-e magát, hogy az emberi jogokat, köztük a jogvédők, migránsok és menekültek és vallási kisebbségek jogait megsértő kormányoknak nyújtandó költségvetési támogatást felfüggeszti – figyelembe véve, hogy azt mondta, hogy a gazdasági fejlődésnek akar prioritást adni?

5., Az utolsó kérdés technikai jellegű bevezetés után (Milyen szintű legyen a Nyugat-Balkánnak adandó előcsatlakozási segély? Felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal lehessen-e módosítani a jövőbeli „Külső finanszírozási eszköz” mellékleteit és stratégiai programozási dokumentumait?) végén csattan az ostor: úgy gondolja-e, hogy csökkenteni kell a Törökországnak nyújtott előcsatlakozási és egyéb támogatást és hogyan akarja enyhíteni és csökkenteni a külső befolyást a nyugat-balkáni térségben?

Csak a magyar jelölt, Várhelyi Olivér megy “pótvizsgára”

Az tudhattuk, hogy kemény menetnek ígérkezik a három jelölt meghallgatása, akik az első menetben elbukottak helyére léptek – az ígéret pedig valósággá vált. A közlekedési portfolióra jelölt román Adina-Joana Vǎlean meghallgatásának első része simán ment, hitet tett az ágazat környezetszennyezésének csökkentése, a repülés helyett a vasúti közlekedés szorgalmazása mellett. Kelet-európai szemmel érdekes volt, hogy nem akarja megtorpedózni a szociális dömpinget megakadályozni hivatott, viszont ezzel a kelet-európai fuvarozók versenyelőnyét veszélyeztető új irányelvet. Emellett viszont síkraszállt amellett, hogy az Európai Közlekedési hálózat kiépítésében régiónk nagyobb hangsúlyt kapjon. Amikor azonban konkrétabb intézkedésekről kérdezték, a rövid felkészülési időre, a témák bonyolultságára és arra hivatkozva, hogy nem szakember, kitért a rázósabb kérdések elől.




Ennek ellenére a bizottsági koordinátorok ülése jóváhagyta jelölését (ami azt jelenti, hogy a bizottsági tagok kétharmada mellette volt). Zöldpárti képviselők szerettek volna neki még további kérdéseket feltenni, de a nagyobb frakciók, köztük a szocialisták, a Néppárt és a liberálisok támogatásával (a szélsőjobb szavazott még ellene) átment.

Ennél rázósabbnak ígérkezett a hatalmas belső piaci „tárcára” jelölt Thierry Breton meghallgatása. Szakmailag kiváló jelöltről van szó, aki annak ellenére, hogy Macron elnök jelölte, akinek pártja a liberális frakcióval együtt hozta létre a „Megújulás” (Renew) frakciót, az Európai Néppárthoz áll közel. Rövid ideig miniszter volt Chirac elnöksége idején, ahol többek között a France Telecom privatizációját vezényelte, előtte több technológiai cég (Bull, Thomson és maga a France Telecom) vezetőjeként rántotta ki ezeket a cégeket a bajból, minisztersége után pedig október végéig (amikor jelöltsége miatt lemondott és részvényeit is eladta) az ATOS nevű technológiai óriáscég vezetője és egyik részvényese volt (pályájáról a portfolio.hu-n írtam). Ez utóbbi pozíciója miatt a jövőbeni részrehajlás gyanúja merülhetett fel ellene.

Emellett már az előző jelölt meghallgatásán is rákérdeztek, hogy hogyan fogja ezt a hatalmas területet átfogni, a belső piac mellett a digitalizáció (amelyen persze Vestager ügyvezető elnökhelyettessel osztozik) és az új Védelmi Ipari és Űrkutatási Főigazgatóság is hozzá fog tartozni. Ráadásul a von der Leyen által megígért férfi-nő-egyensúlyt is ő borítja fel, mert az előző francia jelölt nő volt. A következmény: „Ha ezt (mármint hogy hogy fogja átfogni a hatalmas területet) megkérdeztük a francia jelöltnőtől, akkor a jelölttől is meg kell kérdeznünk, különben szexisták vagyunk” – mondta egy francia baloldali képviselő. Breton lesöpörte az összeférhetetlenségre vonatkozó kérdéseket, nem elkerülve őket, hanem teljes transzparenciát ígérve, többek között, hogy nem fog egyetlen ismerős vállalatvezetőt se négyszemközt fogadni, a napirendje nyilvános lesz, és hivatkozott a Bizottság etikai kódexére. Amennyiben egy olyan céggel kapcsolatban merül fel ügy, amellyel kapcsolatban álltam, azonnal át fogom adni az illetékes másik biztosnak – fogadkozott. A zöldeknek hozzá is lett volna még kérdésük, de a szocialisták, a Néppárt, az ECR (a Néppárttól kissé jobbra álló frakció, amelynek fő erejét az angol konzervatívok adják) és a liberálisok mellette szavaztak.

Szabó S. László




Kapcsolódó: Egyelőre Orbán második jelöltje sem lehet EU-s biztos

Trócsányi elbukott, Várhelyi Olivér lesz az új magyar biztosjelölt