Már Boris Johnson az Egyesült Királyság miniszterelnöke

Boris Johnson az Egyesült Királyság új miniszterelnöke. A volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét II. Erzsébet királynő délután bízta meg kormányalakítással.

Miniszterelnökként tartott első beszédében Johnson megerősítette azt az álláspontját, hogy Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Boris Johnson kijelentette ugyanakkor, hogy kormánya “abszolút mértékben garantálja” a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak további érvényesülését.

Az uralkodót előzőleg Theresa May, Boris Johnson elődje kereste fel a londoni Buckingham-palotában, és benyújtotta lemondását a kormányfői tisztségről. Ezután Johnson tett látogatást a királynőnél, hogy kormányalakítási megbízást kérjen.

Az őt szállító autókonvojt a Buckingham-palota felé vezető Mall sugárúton a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi csoport brit tagozatának aktivistái próbálták megállítani, élőláncot kialakítva az úttesten, de a rendőrök néhány másodperc alatt eltávolították a piros pólót viselő demonstrálókat.

A szervezet az akció után bejelentette: aktivistái csak azt próbálták elérni, hogy Johnson írja alá a Greenpeace környezetvédelmi petícióját.

Boris Johnsont a Konzervatív Párt tagsága választotta a párt vezetőjévé Theresa May utódjaként, és mivel a párt kormányon van, a pártvezetői poszton történt váltás a miniszterelnöki tisztség átvételét is jelenti.

Theresa May május végén jelentette be, hogy távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről.

Ennek elsődleges oka az, hogy jóllehet May kormánya tavaly novemberben megállapodást kötött az unióban maradó huszonhét tagállam vezetőivel a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, a brit parlament azonban ezt azóta háromszor is elutasította.

Johnson: Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból

Johnson – az Egyesült Királyság 55., a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke – a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal és rezidencia előtt, kormányfőként tartott első beszédében kijelentette: Nagy-Britannia a Brexit október 31-i határnapján kilép az Európai Unióból, “mindenféle további köntörfalazás nélkül”, mégpedig új, a jelenleginél jobb megállapodással.

Johnson alig burkolt éles bírálattal illette elődje Brexit-stratégiáját.

A Brexitről döntő, 2016-ban tartott népszavazásra utalva kijelentette: Theresa May minden erőfeszítése ellenére még mindig vannak borúlátók, akik az elmúlt három év döntésképtelensége után is úgy gondolják, hogy Nagy-Britannia, a demokrácia hazája nem képes egy demokratikus felhatalmazás teljesítésére.

A kétkedőknek, a búskomorság és a világvége-hangulat gerjesztőinek azonban megint nem lesz igazuk, és ha valaki Nagy-Britannia ellen fogad, arra “az inge is rámegy” – fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson – aki a három évvel ezelőtti EU-népszavazás kampányában a keményvonalas Brexit-tábor frontembere volt – beszédében kijelentette: kormánya olyan új Brexit-megállapodást köt, amely maximalizálja a kilépés nyújtotta lehetőségeket és lehetővé teszi egy “új, izgalmas”, szabadkereskedelemre és kölcsönös támogatásra épülő viszonyrendszer kialakítását az Európai Unióval.

A brit miniszterelnök kijelentette: maradéktalanul bízik abban, hogy az október 31-ei Brexit-határidőig hátralévő 99 napban mindez megoldható.

Boris Johnson szerint a Brexit a brit nép alapvető jelentőségű döntése volt, mivel a választók azt akarják, hogy a brit törvényeket olyanok alkossák, akiket ők választanak meg, illetve akiknek visszahívásáról is ők dönthetnek.

A Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,2 millió EU-állampolgár az országban maradhat

A brit miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor: kormánya “abszolút garanciát” ad arra, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó 3,2 millió külföldi EU-állampolgár továbbra is az országban maradhat.

“Önök teljesen biztosak lehetnek abban, hogy az én kormányom alatt megmarad tartózkodási joguk” – fogalmazott közvetlenül a külföldi uniós állampolgárokhoz szólva.

Boris Johnson köszönetet mondott a külföldi EU-polgároknak a brit társadalomnak nyújtott hozzájárulásukért és a Brexit-folyamat eddigi időszakában tanúsított türelmükért.

A Brexit-megállapodás legvitatottabb pontjára utalva kijelentette: meggyőződése, hogy lehetséges egy olyan új kilépési megállapodás, amely nem teszi szükségessé a fizikai ellenőrzés újbóli meghonosítását Észak-Írország és Írország határán.

Hozzátette: kormánya elutasítja bármiféle határellenőrzés lehetőségét, mégpedig úgy, hogy az újbóli ellenőrzés elkerülésére nem lesz szükség a Brexit-megállapodásban foglalt tartalékmechanizmusra (backstop), amely vámuniós viszonyrendszerben tartaná az Egyesült Királyságot a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény késedelme esetén.

A brit miniszterelnök szerint azonban Nagy-Britanniának fel kell készülnie arra a “távoli valószínűségű” lehetőségre is, hogy az EU nem lesz hajlandó erről tárgyalni, és így megállapodás nélküli kilépésre kényszeríti Nagy-Britanniát.

Az Európai Unió vezetői rendre leszögezik hivatalos nyilatkozataikban, hogy nem lehetséges a Brexit-megállapodás újratárgyalása, és nincs mód a backstop mechanizmus eltávolítására a kilépés feltételrendszerét rögzítő egyezményből.

Beszédében Johnson egyenes utalást tett arra, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén kormánya nem teljesíti az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra (14 300 milliárd forintra) becsült brit pénzügyi kötelezettséget, mondván: ez a 39 milliárd font lesz a brit gazdaság működését biztosító “kenőanyag” rendezetlen kilépés esetére.

Teljesen átalakul a brit kormány

Teljes körű kormányátalakítás kezdődött este Nagy-Britanniában. Boris Johnson, az új brit miniszterelnök az eddigi kabinet gyakorlatilag összes magas rangú tagját menesztette, számos más vezető kormánytisztviselő pedig önszántából távozott posztjáról.

Az utóbbiak közé tartozik Jeremy Hunt eddigi külügyminiszter, Philip Hammond volt pénzügyminiszter és David Gauke igazságügyi miniszter.

Lemondott Greg Clark, aki az üzleti ügyek minisztériumát vezette, távozott Rory Stewart a nemzetközi fejlesztési minisztérium éléről, és Chris Grayling eddigi közlekedési miniszter is bejelentette, hogy nem kíván Boris Johnson kormányában tisztséget vállalni.

Általános meglepetésre Johnson menesztette Liam Fox külkereskedelmi minisztert, aki az új kormányfőhöz hasonlóan a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagja volt, valamint Damian Hinds oktatási minisztert, Karen Bradley északír-ügyi minisztert, Caroline Nokes-t, a belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkárát, és alig három hónap után elvesztette tisztségét Penny Mordaunt, Nagy-Britannia első női védelmi minisztere is. (MTI)