Előállt az új Brexit javaslattal a brit kormány – az Európai Bizottság nem elégedett

Az ír sziget egészére és minden áruféleségre, köztük az agrárélelmiszerekre kiterjedő egységes kereskedelmi szabályozási térség kialakítását javasolta az Európai Uniónak a brit kormány. Boris Johnson egyúttal be akarja rekeszteni a parlamenti ülést. Az Európai Bizottság szerint a brit javaslatnak vannak hiányosságai.

Boris Johnson brit miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének írt, a Downing Street által szerda délután ismertetett négyoldalas levelében – amelyhez egy hétoldalas technikai magyarázó melléklet is kapcsolódik – kiemeli, hogy a javasolt szabályozási övezet “fennállásának idejére” szükségtelenné tenné bármiféle ellenőrzés bevezetését az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti áruforgalomban, mivel az árukra vonatkozó észak-írországi szabályozás azonos maradna az Európai Unióban alkalmazott szabályozási rendszerrel.

A brit javaslat sarkalatos eleme ugyanakkor az is, hogy Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) követő átmeneti időszak után nem az EU vámuniójának, hanem teljes mértékben az Egyesült Királyság vámtérségének tagja lenne, összhangban azzal az alapelvvel, hogy az Egyesült Királyság egységes egészként hagyja el az Európai Unió vámunióját.

Mindez maradéktalanul összeegyeztethető azzal a célkitűzéssel, hogy az ír-északír határ a Brexit után is nyitott maradjon – áll Johnson levelében.

A brit kormányfő hangsúlyozza, hogy az Észak-Írország és Írország közötti árukereskedelem az Egyesült Királyság és az EU közötti teljes áruforgalom alig több mint egy százalékát teszi ki. Így bármiféle esetlegesen felmerülő kockázat kezelhető lenne az EU egységes belső piacán és az Egyesült Királyság belső piacán egyaránt, különös tekintettel arra, hogy a külső országokból érkező import továbbra is az EU és az Egyesült Királyság vámhatóságainak ellenőrzése alatt maradna.

A brit javaslatcsomag alapján a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló agrárélelmiszer-szállítmányok ellenőrzési vagy kijelölt beléptetési pontokon haladnának át. Ezeket a szállítmányokat a brit hatóságok azonosság- és dokumentáció-ellenőrzésnek, valamint fizikai ellenőrzésnek vetnék alá az Európai Unió vonatkozó előírásainak megfelelően.

A javaslat e része gyakorlatilag azt jelenti, hogy valamilyen egyirányú határellenőrzési rendszer létrejönne Nagy-Britannia és Észak-Írország között legalábbis az agrárélelmiszerek forgalmában, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy Észak-Írország és az Európai Unióban maradó Ír Köztársaság határán már ne kelljen fizikai ellenőrzésnek alávetni az áruforgalmat.

A brit javaslatcsomag külön ki is emeli, hogy London “abszolút mértékben” elkötelezett az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki egyezmény fenntartása mellett, és ennek jegyében a brit kormány soha semmilyen körülmények között nem létesít fizikai határt Észak-Írország és Írország között.

Ezen a 499 kilométeres határon – amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz – a nagypénteki megállapodás egyik fő vívmányaként hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.

A legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) eddig elvetette azt a lehetőséget, hogy Észak-Írországban az Egyesült Királyság egyéb térségeitől eltérő szabályozási rendszer lépjen életbe a Brexit után.

A DUP aggályait hivatott orvosolni a jelek szerint a javaslatcsomag azon eleme, amely kiköti, hogy a javaslatban foglalt szabályozási rendszert az átmeneti időszak lejártának időpontjában, majd pedig négyévente az észak-írországi parlament és a helyi kormány megvizsgálhassa és dönthessen arról, hogy támogatja-e. Ha e támogatást a helyi önkormányzatisági szervek megvonják, e szabályozási rendszer egy éven belül érvényét veszti.

Az előző brit miniszterelnök, Theresa May által tavaly novemberben elért, a londoni alsóházban háromszor is elutasított jelenlegi Brexit-megállapodás tartalmaz egy olyan tartalékmegoldást – backstop -, amelynek alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az Európai Unióval, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

E rendszer alapján Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint az unió egységes belső piacának és a vámunió integritásának megőrzése végett szükséges a backstop-megoldás ahhoz, hogy a Brexit után se kelljen fizikai határellenőrzést meghonosítani az ír-északír határon.

Boris Johnson kormánya azonban mereven elveti a backstop-záradékot, mert álláspontja szerint ez a megoldás az Egyesült Királyság alkotmányos integritását és saját belső piacát kezdené ki.

A szerdán beterjesztett javaslatcsomagot London a backstop-mechanizmust tartalmazó eredeti Brexit-megállapodás alternatívájaként dolgozta ki.

Jean-Claude Juncker a minap a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a backstop-mechanizmust fel lehet váltani alternatív megoldásokkal, de csak olyanokkal, amelyekkel maradéktalanul elérhetők a backstop-záradék eredeti célkitűzései.

Juncker szerint ha ugyanezek a célkitűzések hiánytalanul teljesülnek más módon, akkor “nincs szükségünk a backstopra”.

A jövő héten ismét berekeszti a parlamenti ülést a brit kormány

A jövő héten ismét berekeszti a parlamenti ülésszakot a brit kormány, és október közepén, a hagyományos királynői beszéddel új törvényhozási időszakot kezd.

A Downing Street szerda esti bejelentése szerint Boris Johnson miniszterelnök azt kezdeményezi az uralkodónál, hogy a parlamenti ülésszak jövő kedden, október 8-án este érjen véget, és október 14-én, hétfőn kezdődjön az új parlamenti évad.

Az új parlamenti ülésszak kezdetén a hagyományoknak megfelelően II. Erzsébet királynő ismerteti felsőházi trónbeszédében kormányának új programját.

Johnson már a múlt hónap elején is kezdeményezte a királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását öt hétre, és a törvényhozás szeptember 10-én be is fejezte munkáját.

A brit legfelsőbb bíróság azonban két héttel később törvénysértőnek nyilvánította az ülésszak lezárását. A végzés szerint a döntés észszerű indokok nélkül akadályozta a munkájában a parlamentet.

Az alsóház már másnap újból összeült és folytatta az ülésszakot.
A legfelsőbb bíróság múlt havi határozatában kiemelte: a kormány intézkedése az ülésszak lezárása és a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-i határnapja közötti nyolc hétből ötben megakadályozta volna a parlamentet alkotmányos szerepének ellátásában.

A végzés szerint az október 31-i Brexit-határnap alapvető változásokat vetít előre a brit alkotmányosságban is, és a parlamentnek, különösen a választott képviselők alkotta alsóháznak joga van ahhoz, hogy hangot adjon véleményének e változásokról.

A brit sajtó egybehangzó értesülései szerint az udvar rendkívül rossz néven vette, hogy Johnson ilyen helyzetbe hozta a királynőt.

Kormányzati forrásokat idéző lapértesülések szerint Johnson közvetlenül a legfelsőbb bíróság végzésének kihirdetése után telefonon felhívta az uralkodót és elnézést kért tőle, bár ezt hivatalosan nem erősítették meg.

A londoni miniszterelnöki hivatal azonban szerda esti közleményében hangsúlyozta, hogy a kormányfő által újból kezdeményezett parlamenti szünet ezúttal “a lehetséges legrövidebb ideig tart”, éppen csak addig, hogy meg lehessen tenni az új ülésszakot megnyitó királynői beszéd megtartásához szükséges “logisztikai lépéseket”.

A Downing Street felidézte, hogy Boris Johnson szerdán előterjesztette a Brexit feltételeiről szóló új, kompromisszumos megállapodási javaslatot az Európai Uniónak.

A kormányfői hivatal szerint ha az október 17-18-án esedékes EU-csúcson sikerül megállapodásra jutni, akkor a brit kormány új törvényalkotási programjának központi eleme lesz a kilépési egyezményről szóló törvénytervezet beterjesztése és “ütemes” végigvitele a parlamenti tárgyalási szakaszokon, annak érdekében, hogy a tervezetet még az október 31-i Brexit-határidő előtt el lehessen fogadtatni a törvényhozásban.

Johnsont az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy a parlamenti ülésszak berekesztésével az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.

A londoni alsóház – a Konzervatív Párt számos képviselőjének támogatásával – a múlt hónap elején elfogadta azt az ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amely megtiltja a megállapodás nélküli Brexitet.

A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a brit parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó. Folyamatosan hangoztatja azt az álláspontját is, hogy a brit EU-tagság október 31-én megszűnik, akár a Brexit feltételeit rögzítő megállapodással, akár anélkül.

Európai Bizottság: a brit javaslatnak vannak pozitív elemei, de hiányosságai is

Tartalmaz “pozitív előrelépéseket” a brit kormány megoldási javaslata az Egyesült Királyság kilépésének feltételeiről, azonban vannak problémás pontok is, amelyeken tovább kell dolgozni – közölte szerdán az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület arról számolt be, hogy megkezdték a megküldött tervezet objektív elemzését, a két oldal képviselői pedig a következő napokban egyeztetéseket fognak folytatni.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke délután telefonon beszélt Boris Johnson brit kormányfővel, és üdvözölte az eltökéltségét a rendezett kiválás mellett.

Kiemelte, a politikai bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltását célzó javaslatnak összeegyeztethetőnek kell lennie a megkötött, de a londoni parlament által többször is elutasított kiválási megállapodásban lefektetett elvekkel, azaz a belső piaci integritás tiszteletben tartásával és az ír-szigeti kemény határellenőrzés visszaállításának megelőzésével.

“Az EU megállapodást szeretne. Továbbra is egységesek vagyunk, és a nap huszonnégy órájában készen állunk dolgozni ennek érdekében, ahogyan az utóbbi három évben végig” – írták a közleményben.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója este tájékoztatta a bennmaradó tagállamok kormányait, illetve az Európai Parlament illetékes munkacsoportját is az új tervezet tartalmáról.

Rövid sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy látható haladás, de sok munka van még hátra.

Az EU soros finn elnöksége azt közölte, hogy a huszonhetek készek konstruktívan megvizsgálni a dokumentumot, és aláhúzta, hogy az egységük nem fog megbomlani ezt követően sem. (MTI)

Kapcsolódó: Juncker: a britek felelőssége, ha nem lesz rendezett Brexit

Cameron: Johnson nem hitt a Brexitben, csak saját karrierje érdekében támogatta