Egyre inkább úgy tűnik, nem Manfred Weber lesz Juncker utódja

Tovább húzódik az új bizottsági elnök kiválasztásának folyamata, és ezzel párhuzamosan egyre romlanak Manfred Weber esélyei a tisztség elnyerésére. A zöldek után ugyanis a szocialisták és a liberálisok is bejelentették, hogy nem szavaznák meg Webert a parlamentben bizottsági elnöknek.

“Tárgyaltunk a szocialistákkal, a kereszténydemokratákkal, és a zöldekkel a parlamentben. Az a konklúzió, hogy Weber számára nincs többség” – mondta Dacian Ciolos, a liberálisok új frakcióvezetője. A Renew Europe (Európa Megújul) néven újjászületett frakció egyébként Margrethe Vestager-t, korábbi uniós biztost támogatja.

Weber széke azonban az Európai Tanács felől is inog: a csúcsjelölti rendszert ellenző Franciaország is blokkolná Weber jelölését és ebben Portugáliával és Spanyolországgal szövetkezne.

Bár az Európai Néppárt érte el a legjobb eredményt a májusi választáson, az Európai Parlament egyenlőre nem egyezett meg abban, hogy kit támogatna a többség, az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban pedig sokan ellenzik a csúcsjelölti rendszert, amely alapján a parlamenti választás győztese vezeti a bizottságot.

“Az az érzésem , hogy nem leszünk képesek ma bizottsági elnököt választani, vagy kijelölni a tanács új elnökét. Nagyon valószínű, hogy egy újabb csúcstalálkozót kell összehívni június végén, vagy július elején. Ez egyáltalán nem szokatlan az európai politikai életben. Néha sok kört kell futni. Azt hiszem, gyakran egyszerűbb pápát választani, mint ezekre a pozíciókra jelölni valakit” – mondta Leo Varadkar ír miniszterelnök.

Donald Tusk, az Európai Tanács leköszönő elnöke ezzel szemben azt mondta, akár ma éjszaka is konkrét nevek kerülhetnek a Tanács elé.

A szocialisták csúcsjelöltje, Frans Timmermans arról beszélt, hogy továbbra is az Európai Parlament feladata lenne a következő bizottsági elnök kijelölése. Vagyis az egyik csúcsjelöltet illetné a pozíció.

Az uniós szerződés értelmében a jelölés a tagállamok dolga, de a döntést a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Az uniós állam- és kormányfők találkozója ma kezdődött Brüsszelben

A kétnapos csúcstalálkozón a fő téma az EU-s tisztújítás. Egyeztetést tartanak a 2021-2027 közötti EU-s költségvetési keretről, a klímaváltozás elleni küzdelemről, az álhírek és a hibrid fenyegetések jelentette kihívásokról, illetve bizonyos külpolitikai kérdésekről, például az ukrajnai helyzetről vagy a Ciprushoz közeli török próbafúrásokról is.

Holnap téma lesz a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése. Utolsó napirendi pontként pedig áttekintik az Egyesült Királyság uniós kilépési folyamatának friss fejleményeit.

Tajani: az Európai Néppárt uniós bizottsági elnökjelöltje Manfred Weber

Az Európai Néppárt (EPP), Európa vezető pártcsaládjának uniós bizottsági elnökjelöltje Manfred Weber, mivel az európai polgárok legtöbbje őt támogatta szavazatával az európai parlamenti választások alakalmával – jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke Brüsszelben, a csúcstalálkozóra érkezve.

Tajani az EPP szokásos, uniós csúcs előtti tanácskozását követően újságíróknak nyilatkozva aláhúzta, a csúcsjelölti rendszer a lehető legdemokratikusabb módja az uniós bizottság vezetőjének kijelölésére. Ezért, mint az EP elnöke támogatja és megvédi a csúcsjelölti rendszert az esetleg azt megtámadó, eltörölni akaró uniós tagállami vezetőkkel szemben – jelentette ki.

A néppárt eleget téve a választók akaratának és az uniós szerződéseknek az európai értékek védelmét tartja legfontosabbnak a bizottsági elnök személyével kapcsolatban is – tette hozzá Tajani.

Leo Varadkar ír miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkezve aláhúzta, noha az Európai Néppárt kész a kompromisszumokra, az EP legnagyobb pártcsaládjaként megnevezheti az Európai Bizottság következő elnökét, az EPP jelöltje pedig Mafred Weber.

Varadkar reményét fejezte ki, hogy az uniós tagországok vezetőinek találkozóján sikerül megnevezniük, hogy kit javasolnak az Európai Bizottság új elnökének.

Arturs Krisjanis Karins lett miniszterelnök nyilatkozatában kijelentette, Manfred Weberre fogja leadni szavazatát. Mint közölte, ő az EPP csúcsjelöltje, ugyanis rendkívül rátermett és az uniós politikában, valamint “az európai kompromisszum művészetében” szerzett tapasztalatai képessé teszik a feladat ellátására”.

“Az együttműködés és a kompromisszum szelleme, amely az európai politikai rendszer egyik védjegye, egy kicsit döcögős útra futott, de azt hiszem, hogy ezt le fogjuk tudni küzdeni” – tette hozzá.

A spanyol kormányfő Timmermanst támogatja

Pedro Sánchez spanyol szocialista miniszterelnök nyilatkozatában aláhúzta, támogatja a csúcsjelölti rendszert, azonban az uniós bizottság következő elnöke nem az, aki megnyeri a választásokat. Az Európai Bizottság vezetője az lehet, aki elegendő tényleges támogatót tud gyűjteni – mondta.

“Olyan személyt kell választanunk, akit támogat az Európai Tanács és az Európai Parlament is. Véleményem szerint a legjobb jelölt természetesen Frans Timmermans, jelenlegi uniós bizottsági alelnök” – fogalmazott a spanyol kormányfő.

Elemzők szerint a fejlemények válaszút elé állítják az Európai Néppártot: vagy minden áron kitartanak Weber mellett, és blokkolnak minden megállapodást mind az Európai Tanácsban, mind az Európai Parlamentben, vagy “taktikai visszavonulót” fújnak, és megpróbálják egy másik jelöltjüket elfogadtatni a brüsszeli testület élére. Amennyiben utóbbi opciót választják, akkor még elképzelhető a kompromisszumos megoldás tető alá hozása – húzták alá.

Az EU meghosszabbította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat

Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában – közölte Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében .

Az uniós tagállamok állam- illetve kormányfői brüsszeli csúcstalálkozójukon egyhangúlag döntöttek a szankciók meghosszabbítása mellett.

Az úgynevezett normandiai négyek, Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország 2015 februárjában hozta tető alá a minszki megállapodásokat, amelynek időtartamát az Európai Tanács annak teljes körű végrehajtásához kötötte. Mivel erre nem került sor, és tekintve, hogy a minszki megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, az uniós vezetők további hat hónapra meghosszabbították a szankciókat.

A korlátozó intézkedéséket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd az év szeptemberében megerősítette azokat. A szankciók a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjednek  ki, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.

gy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.

Nem született megállapodás a 2050-es klímasemlegességi célkitűzésről

Csehország, Lengyelország és Magyarország ellenállása miatt nem született végül megállapodás arról a célkitűzésről, amelynek értelmében az Európai Unió gazdaságának 2050-re szén-dioxid-semlegessé kellene válnia – közölték diplomáciai források a brüsszeli EU-csúcson.

A sajtó arról írt az utóbbi napokban, hogy egyre nagyobb a valószínűsége a vállalás jóváhagyásának, az ülésen azonban nem sikerült egyhangú döntésre jutni.

Egyes hírek szerint Észtország is a három visegrádi állam mellé állt az ügyben.

Névtelenséget kérő illetékesek arról számoltak be, hogy a zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben a kiszivárgott tervezet szerint ez áll: “A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re.”

Az eredeti szöveget állítólag jelentősen felvizezték, de Prága és Varsó még így sem volt hajlandó jóváhagyni a 2050-es céldátumnak semmilyen említését.

Az elfogadott közös nyilatkozatban végül azt írták, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásainak, a 2030-as céloknak.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő délután hangsúlyozta, hogy addig nem tudja elfogadni a 2050-es klímasemlegességi célt, amíg nincs egyezmény a kompenzációról annak érdekében, hogy a megfelelés ne jelentsen irreális terheket a szegényebb, főként közép- és kelet-európai tagországok számára.

“Angela Merkelnek és Emmanuel Macronnak nem sikerült meggyőznie Lengyelországot és másokat. Itt volt a lehetőség, de elszúrták” – írta a Twitteren a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet.

A témáról nagyjából három óra hosszan tárgyaltak az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői.

A tagállami vezetők meghatározták a következő ötéves ciklus stratégiai célkitűzéseit

Elfogadták az Európai Unió következő ciklusra vonatkozó stratégiai célkitűzéseit tartalmazó dokumentumot brüsszeli csúcstalálkozójukon a tagállamok vezetői; ennek értelmében egyebek mellett dolgozni kell a külső határellenőrzés szigorításán és a biztonság erősítésén.

A négy nagyobb célt, s azokon belül további pontokat tartalmazó dokumentum megszabja 2024-ig a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos fontos témakörben, és irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei, főként az Európai Bizottság számára.

A dokumentum első pontja az állampolgárok és jogaik védelméről szól. Ide tartozik a külső határok védelme, az illegális migráció elleni fellépés, a terrorellenes harc, a schengeni övezet megőrzése, a védelem a kibertámadások, a félretájékoztatás és az úgynevezett hibrid hadviselés ellen, valamint a közös értékek, a jogállamiság érvényesülésének fenntartása.

“Biztosítanunk kell a fizikai terünk integritását. Tudnunk kell, és nekünk kell megszabnunk, hogy ki lép be az EU területére, ez abszolút előfeltétele a biztonság garantálásának” – írták, aláhúzva a migrációs származási és tranzitállamokkal való együttműködés mélyítésének fontosságát is.

Hangsúlyozták: a felelősségvállalás és a szolidaritás egyensúlya mentén meg kellene végre egyezni a dublini menekültügyi reformról, amely eddig rendre elakadt az uniós tagállamok közötti egyetértés hiánya miatt.

A második pontban a gazdaság további erősítését, a munkahelyteremtést, az egységes piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználását sürgetik. Ebben fontosnak nevezték a felkészülést a digitális átállásra, a mesterséges intelligencia terén is, és azt is, hogy elegendő forrást biztosítsanak az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció számára.

A program értelmében mélyíteni kell a gazdasági és monetáris uniót, meg kell reformálni az iparpolitikát, illetve biztosítani kell a tisztességes versenyt az EU-ban és világszerte.

A környezet- és éghajlatvédelem a harmadik helyre szorult a dokumentumban, amely szerint fenntarthatóságra, klímasemlegességre, a kibocsátás csökkentésére, a gazdaság átalakítására van szükség. A szövegben konkrét határidők viszont nem szerepelnek.

A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet a kiszivárgott tervezet ezen részét bírálva úgy vélekedett, hogy az pusztán “felkapott kifejezések gyűjteménye”.

Az új stratégia végül az Európai Unió globális súlyának növelését is célként szabja meg. Mint írták, ki kell állni a multilateralizmus mellett, valamint nagyobb felelősséget kell vállalnia a kontinensnek a saját biztonsága és védelme garantálásában. Arra is kitértek, hogy nyitva kell tartani az integráció kapuját az erre alkalmas és vállalkozó európai országok számára. (MTI, Euronews)