Egy délelőtt az Európai Bíróságon

Csütörtökön ítélethirdetési nap volt az Európai Unió Bíróságán és a III-as teremben elsősorban spanyol szót lehetett hallani. Az érdeklődés egy katalán függetlenségi politikus ügyének szólt, de néhány más érdekes kérdés is napirenden volt. Egy ilyen nap több ítéletet is ismertetnek – aznap több, mint 30 ítéletet olvastak fel, 29-et csak egy teremben, ahol további 6 főtanácsnoki indítvány rövid ismertetésére is sor került. Ezek közül egy a Facebook amerikai adattovábbítását érintette, kettő pedig közvetve vagy közvetlenül Magyarországra vonatkozott.

Ezek az ülések nem túl látványosak, csak az ítéletek, illetve az indítványok rendelkező részét olvassák fel, az eljárás nyelvén (amely az Unió 24 hivatalos nyelvének bármelyike lehet), néha az adott nyelvet nem vagy alig beszélő bírák. A teljes ítéletek és indítványok hamar felkerülnek a bírósági honlapra is, és ott már a részleteket is meg lehet ismerni.



Oriol Junqueras Vies, Sant Vicenç dels Horts volt polgármestere, Spanyolország Katalónia tartományának alelnöke volt 2017 októberéig, amikor a katalán függetlenségi népszavazás megszervezésében játszott szerepéért börtönbe zárták. Ezután viszont a Európai Parlament tagjává választották. Ilyenként mentelmi jogot élvezne, a spanyol kormány azonban egy csiki-csuki helyzetet idézett elő: a spanyol törvények csak akkor ismerik el az EP-tagságot, ha a parlament alakuló ülésén részt vett és a parlament által kiállított igazolást benyújtja a spanyol hatóságoknak. Letartóztatása miatt azonban ezt nem tudta megtenni, így a spanyol kormány véleménye szerint nem illette meg a mentesség, amelynek birtokában ezt megtehette volna. A politikus pert indított, az eljáró spanyol bíróság pedig kérdéssel (előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel, lásd a fő fogalmak magyarázatát) fordult az Európai Bírósághoz, hogy a spanyol kormány értelmezése megállja-e a helyét. A bíróság pedig az európai jogszabályok alapján azt állapította meg, hogy a választási eredmények kihirdetésével a képviselői státus létrejött, és noha az új Európai Parlament csak első ülésének megkezdésével alakul meg, a mentelmi jog megilleti a megválasztott képviselőket már ezen első ülésre utaztukban is. Ugyanakkor a spanyol hatóságok azonnal fordulhatnak az EP-hez, kérve a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

A közvetlen magyar érintettségű ügyben újabb részlet kerül a helyére a devizahiteles szerződések tisztességtelenségének megítéléséhez, mégpedig, hogy a bíróság, amely előtt a tisztességtelenség megállapítására pert indítottak, akkor is köteles-e megvizsgálni valamennyi feltétel tisztességtelenségét, ha ez nem képezi a per tárgyát. A főtanácsnoki indítvány szerint (lásd erről is a fogalommagyarázatot) a bíróság azon feltételek tisztességtelenségét köteles hivatalból megvizsgálni, amelyek kapcsolódnak a jogvita tárgyához és összefüggenek az iratanyagban fellelhető jogi vagy ténybeli elemekkel (vagyis rendelkezésre áll az információ a vizsgálathoz). Ezzel szemben, ha a szerződés egészének tisztességtelenségét vizsgálja (amikor arról is állást kell foglalnia, hogy az esetleg megsemmisítendő kikötések nélkül a szerződés teljesíthető-e), nem köteles az összes többi szerződési feltétel tisztességtelenségét egyenként hivatalból megvizsgálni.

Közvetve érinti Magyarországot, és elsősorban a kelet-európai országoknak egyáltalán nem közömbös „Kirendelt dolgozók irányelv” egy részletkérdését tisztázta az osztrák Michael Dobersberger ügyében született ítélet. Az osztrák vasutak ugyan egy osztrák céget bíztak meg a Magyarországra menő vonataik takarításával, az azonban ezt a feladatot alvállalkozásba adta egy magyar cégnek, a Henry am Zug Hungary Kft-nek, ami a dolgozók egy részét egy harmadik cégtől vette bérbe. A dolgozók magyarországi lakosok voltak, munkájukat Magyarországon kezdték és fejezték be, útközben azonban akkor is dolgoztak a vonatokon, amikor az Ausztriában közlekedett. A Bécs Városi Tanács egy ellenőrzés nyomán megbírságolta a magyar alvállalkozó ügyvezetőjét, mert a kirendelést nem jelentette be Ausztriában, nem tartotta magánál ausztriai tartózkodásuk alatt a dolgozók társadalombiztosítási jogviszonyát igazoló dokumentumokat és a béreikre vonatkozó dokumentációt német nyelven. Természetesen ennél több forgott kockán: a kirendelt dolgozóknak ugyanis osztrák munkafeltételeket kellett volna biztosítani (ideértve a minimálbérre vonatkozó előírások betartását), ha kirendelt dolgozóknak minősülnek. Az Európai Bíróság ítélete azonban azt állapította meg, hogy ez nem így van. Amennyiben a dolgozók munkájuk jelentős részét Magyarországon (az alvállakozó és az őket bérbeadó cég országában) végzik és műszakjukat ott kezdik és fejezik be, nem minősülnek a másik országba (Ausztriába) kirendelt dolgozóknak. Ez akkor is így van, ha a megbízó (és az azzal közvetlen szerződő cég is) osztrák, és a vonat, amelyen dolgoznak, áthalad Ausztrián. Ez természetesen bármely két ország esetén így van.




Az Európai Állampolgári Kezdeményezés egy fontos kérdéséről és általában a Bizottság hatásköréről foglalt állást egy másik ítélet. Magyar érdekeltségű kezdeményezés több is van, köztük kettő, a „Minority safe pack” és a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos. A – sikertelenül zárult – „Szüntessük meg a csalást és visszaélést az uniós forrásokkal” hét kezdeményezője közül négyen magyarok, ha nem is Magyarországon élnek. Ehhez hasonló célt tűz ki folyamatban lévő „Állítsuk meg a korrupciót a gyökerénél Európában a források felfüggesztésével azokban az országokban, ahol a határidő lejárta után sem hatékony az igazságszolgáltatás” című kezdeményezés, amelynek elsősorban bolgárok a kezdeményezői. Jelen ügyet azonban az „Egyik közülünk” – az embriók jogait törvénybe iktatni kívánó kezdeményezők indították. A kezdeményezés célja az volt, hogy európai jogszabály tiltsa meg és állítsa le minden olyan kutatási, fejlesztési és egészségügyi tevékenység anyagi támogatását, amelyekben feltételezhetően emberi embriók megsemmisítése történik. Kötelezni kívánták a Bizottságot (amely, jogkörével élve, a sikeres aláírásgyűjtés ellenére sem kezdeményezett jogszabályt), hogy legalább nyilatkozzon az embriók jogi státusával kapcsolatos jogi és politikai következtetéseiről. A Törvényszék első fokon elutasította őket, fellebbezésükre került az ügy a Bíróság elé, amely megállapította, hogy az Európai Bizottságnak jogszabálykezdeményezési monopóliuma van, és ezzel szabadon élhet. Ez azért érdekes, mert Ursula von der Leyen még bizottsági elnökjelöltként megígérte a Parlamentnek, hogy lazítani fog ezen, és vállalta, hogy amennyiben az EP megfelelő többséggel javaslatot tesz egy jogszabály kezdeményezésére, azt meg fogja tenni.

Szó volt a ítéleteken ezen kívül a légitársaság felelősségéről egy olyan baleset esetén, amely repülőgépen történik ugyan,de nem kötődik közvetlenül a repüléshez (kávét öntöttek egy utasra), csődbe ment vállalat esetén a létfenntartáshoz szükséges nyugdíj biztosításának állami kötelezettségéről, valamint arról, hogy a szabad szolgáltatásnyújtás elvének ellentmond és a hatékony és minőségi szolgáltatásnyújtást is gátolja, ha feltétlen elővásárlási jogot kapnak egy patika dolgozói, amikor a gyógyszertári engedélyt jogosultjának halála után árverésre bocsájtják.

Utolsóként viszont inkább a Schrems-II ügyről érdemes szólni (amelyről már itt írtunk), noha ebben csak a főtanácsnoki indítvány hangzott el, és a szokásosnál kisebb a valószínűsége annak, hogy a Bíróság teljes egészében az indítvány szerint ítél. Saugmandsgaard Øe főtanácsos ugyanis azt javasolja, hogy az általános szerződési feltételekről nyilatkozzon a Bíróság, és azokkal kapcsolatban nem talált kifogásolnivalót. Miután ezeket a feltételeket a Bizottság az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) hatálybalépése előtt érvényes adatvédelmi irányelv alapján fogadta el, és ezek a feltételek erre a jogszabályra hivatkoznak, ezek bírósági elfogadása a GDPR keretében elbírált ügyben eddig nem volt magától értetődő. Emellett azonban a főtanácsnok kifejti aggályait a „Privacy shield”-del kapcsolatban is. Ugyanakkor az USA nemzetbiztonsági érdekeit ugyanolyan méltánylandónak találja az GDPR értelmében, mint az Unió tagállamainak érdekeit (nem a két érdek konfliktusáról van szó, hanem arról, hogy nemzetbiztonsági érdekek indokolhatnak bizonyos adatgyűjtési tevékenységeket az érintett személyek beleegyezése nélkül is). Az Európai Bíróságra vár tehát a döntés: mehetnek-e továbbra is adatok az USÁ-ba a „Privacy Shield” alapján, vagy érvénytelen ez a konstrukció, esetleg egy további perre lesz szükség ennek eldöntéséhez. Ugyanakkor miután a Facebook – elkerülni kívánva a „Privacy shield” megsemmisítésének következményeit – az általános szerződési feltételekre hivatkozik, mint az adatátadás jogalapjára, ennek végrehajtását, mint minden más szerződését, bíróság vizsgálhatja. Ebben a szerződésben azonban Schrems nem szerződő fél.

Január 14-és és 15-én újabb ítélethirdetési napok lesznek, két ügy is előkerül a nemzetbiztonsági célú adatgyűjtés körében, valamint szintén a főtanácsnoki indítványt ismertetik a „Stop-Soros” törvénycsomag ellen indított kötelezettségszegési eljárásban. Érdekes idők állnak még tehát előttünk ebben az ügyben is.

Néhány fogalom

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Amennyiben egy tagállam bírósága olyan ügyet tárgyal, ahol az európai jog értelmezése is terítékre kerül, kérdéssel fordulhat az Európai Bírósághoz az adott európai jogszabály (amely lehet közvetlenül alkalmazható rendelet vagy a tagállamok által saját jogukba átültetendő irányelv) értelmezését kérve. A konkrét ügyet ennek figyelembevételével a pert tárgyaló bíróság dönti el, az Európai Bíróság csak iránymutatást ad.

Főtanácsnoki indítvány: A főtanácsnok a Bíróság alkalmazottja és nyilvánosan tesz javaslatot arra, hogy a bíróság hogyan ítéljen. Az esetek jelentős többségében az ítélet megfelel a főtanácsnoki indítványnak. Az indítvány indoklása gyakran részletesebb az ítéletnél.

Európai Unió Bírósága (Európai Bíróság): Az EU luxemburgi székhelyű bírósága, nem összetévesztendő az Emberi Jogok Európai Bíróságával, amely Strasbourgban ülésezik, és az Európa Tanács valamennyi tagállamának emberi jogi ügyeiben ítélkezhet. Az uniós intézmények ellen indított pereket, valamint az uniós intézmények által a tagállamok ellen indított pereket tárgyalja a fent említett előzetes döntéshozatali kérelmek mellett. Ez utóbbiakat és a tagállamok ellen indított eljárásokat rögtön a Bíróság tárgyalja, míg a perek első fokon a Törvényszék elé kerülnek, a fellebbezési fórum a Bíróság.

Európai Állampolgári (vagy Polgári) Kezdeményezés: legalább hét, egymástól különböző tagállamban lakó személy által indítható aláírásgyűjtés (papíron vagy on line) annak érdekében, hogy az Európai Bizottság egy jogszabályt kezdeményezzen. Egymillió aláírást kell összegyűjteni az Unió területén, ebből hét tagállamban egy, a tagállam nagyságától függő minimális számot. Ekkor a Bizottság dönthet, hogy milyen intézkedést hoz.

„Privacy shield”: Az Európai Bizottságnak joga van arra, hogy megállapítsa, hogy egy unión kívüli ország adatvédelmi rendszere megfelelő védelmet nyújt a személyes adatoknak és az érintett személyek jogainak. Az USÁ-ra vonatkozó döntés helyett egy önkéntes, ellenőrzött regisztrációs rendszert alakítottak ki, és az ebbe regisztráló és a feltételeknek megfelelő cégek számára lehet személyes adatokat ugyanolyan feltételek mellett átadni, mintha az EU területén működnének.

Érintett személyek: a GDPR (és a magyar adatvédelmi törvény) kifejezése arra a személyre, akinek a személyes adatait az „adatkezelő”, aki az adatkezelés célját és módját meghatározza, kezeli.

Általános szerződési feltételek (vagy általános adatvédelmi kikötések): Olyan szerződéses feltételek, amelyek elfogadása esetén az EU-n kívüli szerződő félnek személyes adatok adhatók át ugyanolyan feltételek mellett, mint az EU területén működő szervezeteknek. Amennyiben a Bizottság vagy az illetékes adatvédelmi hatóság (utóbbi lehetőséget a GDPR vezette be újonnan, ezért eddig csak a Bizottság által jóváhagyott feltételek léteznek) jóváhagyott feltételeket alkalmaznak, az adatátadáshoz nem kell további engedély.

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!