Berlin 2500 katonát biztosítana egy szíriai nemzetközi küldetéshez

A német hadsereg (Bundeswehr) egy 2500 fős alakulattal vehetne részt a szövetségi kormány védelmi minisztere által javasolt szíriai nemzetközi műveletben, amely egy biztonsági övezet kialakítását szolgálná a szíriai-török határvidéken – írta a Der Spiegel című német hírmagazin.

A magazin szombati számában megjelenő beszámolóból előzetesen ismertetett részletek szerint a Bundeswehr tervezői azzal a forgatókönyvvel számoltak, hogy a műveletet végrehajtó nemzetközi erők 40 kilométer széles szelvényekre osztják fel a török határtól kezdve 30 kilométeres mélységben kialakított övezetet, és minden szelvényt egy-egy résztvevő ország ellenőrzése alá helyeznek.

A Bundeswehr igen ütőképes csapategységet tudna küldeni a számára kijelölt területre, a három zászlóaljban felderítő és különleges kiképzésű harci alakulatok, utász és aknaszedő műszaki egységek is helyet kapnának, szállításukat egyebek mellett Boxer páncélozott harcjárművekkel, védelmüket a többi között nehéztüzérségi egységekkel és Eurofighter harci repülőgépekkel lehetne megoldani.

A csapatok két területen, a helikopteres szállítás és harci támogatás, valamint az orvosi ellátás területén szorulnának a szövetségesek segítségére. A katonai tervezők számításai szerint a küldetést két éven keresztül lehetne folytatni úgy, hogy a Bundeswehr közben biztonságosan teljesíthesse a párhuzamosan futó külföldi bevetések aktuális feladatait.

A Bundeswehrben jelenleg mintegy 175 ezer hivatásos katona szolgál. A hadsereg 13 külföldi műveletben vesz részt, legutóbbi, október közepén készített kimutatásuk szerint 3187 katonával.

Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek pénteken véget ért brüsszeli értekezletén ismertette javaslatát, amely szerint egy nemzetközi ellenőrzés alatt álló biztonsági övezetet kellene kialakítani a török-szíriai határvidék szíriai oldalán. Az ENSZ-felhatalmazással, a NATO keretében és Oroszországgal együttműködve indítandó küldetés célja a térség helyzetének stabilizálása, a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni küzdelem folytatása és a szíriai polgárháború lezárását szolgáló alkotmányozási folyamat előmozdítása.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökének javaslatát támogatja a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) is. Horst Seehofer CSU-s szövetségi belügyminiszter a Der Spiegelnek elmondta: Annegret Kramp-Karrenbauer javaslatának megvalósítása Németország és egész Európa “migráció-, és biztonságpolitikai érdeke”, és szolgálja a “szíriai menekültek millióit is, akik Törökországban, vagy Törökország kapui előtt várakoznak”.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű ellenzéki fegyveres csoport október 9-én indított támadást a kurdok ellen Északkelet-Szíriában, Ankara állítása szerint a terrorveszély elhárítása érdekében.

A török agresszió elől sok ezer kurd menekült el. Október 17-én amerikai közvetítéssel tűzszüneti megállapodást kötöttek, amely szerint a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) lázadószervezetnek ki kell vonulnia a Törökország által követelt, 30 kilométer széles “biztonsági övezetből”, ahova Ankara kétmillió, Törökországban eddig menedéket találó szíriai menekültet akar telepíteni. Törökországban mintegy négymillió szíriai menekült van.

Az Egyesült Államok inkább a szír olajmezők közelében erősíti katonai jelenlétét

Az Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét Szíriában annak érdekében, hogy megakadályozza az Iszlám Államnak terrorszervezet harcosainak hozzáférését a területen található olajmezőkhöz és az abból származó bevételekhez – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben pénteken.

Mark Esper a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta, az Egyesült Államok csökkentett jelenlétét fenntartja Szíriában. Az amerikai csapatok fő célja annak biztosítása, hogy az Iszlám Államot a lehető legkisebb területre szorítsák vissza, és ne tudja visszaszerezni az olajmezők ellenőrzését.

“Az Egyesült Államok szíriai missziójának célja ugyanaz marad, mint a kezdetekben: az Iszlám Állam legyőzése” – fogalmazott.

Újságírói kérdésre hozzátette, Törökország Észak-Szíriában vezetett hadművelete “indokolatlan” volt, a legutóbbi jelek is azt mutatják, hogy Ankara rossz irányba haladt.

Esper üdvözölte a harcok leállítását és arra szólította fel Ankarát, hogy tartsa tiszteletben a humanitárius válság megfékezése, valamint a vallási és etnikai kisebbségek védelmében érdekében vállalt kötelezettségeit, vizsgálja ki a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vádakat és tartsa ellenőrzése alatt az Iszlám Állam foglyait.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a szövetség december 3. és 4. között Londonban tervezett következő csúcstalálkozóját előkészítő ülésen a védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy a szíriai konfliktust politikai eszközökkel kell rendezni a helyi politikai erők bevonásával.

Hozzátette: nem szabad megengedni, hogy a térségben tevékenykedő terrorszervezet újra megerősödjön és újabb területet szerezve magának védtelen civilek életét veszélyeztesse.

Tájékoztatása szerint Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter bemutatta a Szíria észak-keleti részén tervezett, úgynevezett biztonságos övezet létrehozásának lehetőségeiről szóló tervét.

A német védelmi miniszter elképzelése szerint a NATO és Oroszország együttműködésével nemzetközi ellenőrzés alatt álló biztonsági övezetet kell kialakítani a török-szíriai határvidék szíriai oldalán. A legfőbb cél a térség helyzetének stabilizálása, a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni küzdelem folytatása és a szíriai polgárháború lezárását szolgáló alkotmányozási folyamat előmozdítása.

“Fontos, hogy továbbra is minden lehetőséget megvizsgáljuk egy fenntartható megoldás megvalósítása érdekében” – fogalmazott Stoltenberg.

A hibrid fenyegetésekre adható válaszok, és a nemzeti ellenálló képesség fokozás érdekében a szövetségesek abban állapodtak meg, hogy frissítik a NATO és a civil távközlés vonatkozó alapkövetelményeit, amelyek egyebek mellett alapos kockázat- és sebezhetőségi értékelést foglalnak magukban – mondta.

Tájékoztatása szerint “egyértelműen pozitív tendencia figyelhető meg a védelmi kiadásokat érintő kötelezettségvállalások teljesítése terén”. Vannak azonban olyan tagállamok, amelyek még mindig adósak a 2024-ig teljesíteni kívánt célkitűzés megvalósítási tervével, amely szerint bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják – tette hozzá a főtitkár.

Elmondta azt is, hogy a szövetségesek megerősítették: továbbra is elkötelezettek az afganisztáni rendezés mellett, és támogatják az afgán biztonsági erők képzését és finanszírozását célzó békemisszió munkáját.

“A NATO hozzájárulása erősíti az afgán erők hatékonyságát, hogy még eredményesebben tudjanak harcolni a területen tevékenykedő terrorista csoportokkal szemben, és meg tudják teremteni a béke feltételeit” – fogalmazott Stoltenberg. (MTI)

Kapcsolódó: Orbán támogatja Erdogan szíriai akcióját

 
A Zóna független sajtótermék, kérjük, támogassa működésünket – együtt fenn tudjuk tartani a független magyar sajtó maradékait is. Önök nélkül nem sikerülhet. Ha fontosnak találja ezt, Patreon-oldalunkat itt találja. Minden támogatást köszönünk!